2019. október 20. vasárnapVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kisebbségi elitizmus az oktatásban: sok pedagógus, kevés szakmunkás

Bakk-Dávid Tímea Bakk-Dávid Tímea 2007. november 22. 17:55, utolsó frissítés: 15:47

#b#Látványosabb#/b# egy egyetemet működtetni, mint a szakképzést fejleszteni: a határon túli magyar elit a szimbolikus eredményekre és az újratermelődésre utazik? Kárpát Panel 2007, oktatási körkép.





A kisebbség hajlamos a szakképzés, illetve a munkaerőpiaci keresletnek inkább örvendő felsőoktatási szakok helyett előnyben részesíteni a gimnáziumi, illetve pedagógusképzést.

A kutatók korábbi, fent idézett megállapítását a határon túli magyar közösségek és a magyarországi népesség összehasonlító vizsgálata is visszaigazolta. A Kárpát Panel – a Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái című kutatás oktatásra vonatkozó következtetéseiről Papp Z. Attila szociológust kérdeztük.

Ha a legmagasabb iskolai végzettséget és a tanulás nyelvét összevetjük, a vizsgált országok esetében több közös tendencia is megfigyelhető: az általános iskolai képzésben magas az anyanyelven tanulók aránya, az érettségit adó képzés esetében is még magas, ám jól látható módon alacsony a szakképzés (szakiskolai, illetve szakközépiskolai), illetve a felsőoktatás esetében.




A szakképzés elhanyagolt terület maradt,

míg az egyetemi-főiskolai képzés esetében azért visszaköszönnek az elmúlt 10-15 év eredményei – állapította meg a kutatásvezető.

*a hiányzó százalékokat a mesterit, doktorit, technikumot végzettek aránya adja*a hiányzó százalékokat a mesterit, doktorit, technikumot végzettek aránya adja


“Ennek a jelenségnek az értelmezésére használom a kisebbségi elitizmus kifejezést. A kisebbségi elitek oktatáspolitikai koncepcióiból a szakképzés hiányzik, nem ebben gondolkodnak, hanem látványosabb eredményt produkáló fejlesztésekben, mint pl. egy egyetem működtetése.

Az ilyesminek ugyanis nagyobb a szimbolikus ereje, az eredmény könnyebben felmutatható – ez viszont a szakképzés rovására megy” – magyarázta a szociológus.

korábbi cikkeink:
>> Miért haldoklik a magyar szakoktatás? >>
>> Több a pap és a művész, de kevesebb a magyar értelmiségi, mint a román >>
>> Román munkaerőpiac: munkaerőhiány és kivándorlás >>


A múlt héten Budapesten bemutatott kutatási eredmény kapcsán kialakult vitában a jelenlévők némelyike azzal érvelt, hogy azért olyan alacsony a szakképzésben részt vevő határon túli magyarok aránya, mert az illető országokban adott keretek önmagukban is szűkösek – vagyis


az oktatási rendszer eleve úgy épül fel,

hogy a szakképzés a mostohagyermek. Ez valóban így van, ám a határon túli magyar régiókban még igény sem mutatkozik arra, hogy fejlesszük a szakképzést – állapítja meg Papp Z. Attila. Tehát voltaképpen két szerencsétlen körülmény találkozik: a szakképzés presztízse általánosan alacsony, illetve a kisebbség jóval kisebb energiát fordít e terület fejlesztésére.

A szakmunkásképzésnek egyébként a migrációra is hatása van: az érettségi felülértékelésével nem elhanyagolható módon "luxusmunkanélkülieket" képezünk, akiknek egy része egy idő után külföldön keres munkát.



Arányaiban a Vajdaságban a legnagyobb az anyanyelven végzettek aránya – ez azzal magyarázható, hogy a volt Jugoszláviában a multikulturalitás iskolai gyakorlat volt. Kárpátalján és a Felvidéken a más nyelven végzettek magasabb aránya arra vezethető vissza, hogy előbbi térség esetében az orosz, utóbbi esetében a cseh is domináns nyelv volt a Szovjetunió, illetve Csehszlovákia felbomlása előtt.

*mindegyik képzési forma esetében
<br />
a hiányzó százalékok a román,
<br />
illetve elenyésző mértékben
<br />
a más nyelven végzettek arányát adják ki*mindegyik képzési forma esetében
a hiányzó százalékok a román,
illetve elenyésző mértékben
a más nyelven végzettek arányát adják ki
A kisebbségi elitizmus a felsőooktatási szakirányok esetében is tetten érhető: a vizsgált közösségek mindegyikében a felsőfokú végzettségűek számottevő része pedagógus, kevesebb viszont az informatikus vagy a egészségügyi végzettségű. Ennek egyik oka, hogy


“a közösség megmaradásának” biztosítását

az anyanyelvű pedagógusképzésben látják. A paradox helyzet azonban az, hogy míg a magyar nyelvű oktatás szakemberei a jövő letéteményesei, a pedagógusszakma presztízse általánosan csökken – hívja fel a figyelmet az ellentmondásra a szociológus.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az anyanyelvű felsőoktatás léte szimbolikus jelentőségű a kisebbségi elitnek, és ha már lennie kell, a pedagógusképzés a legkifizetődőbb: költségei alacsonyabbak más szakokénál.

A kisebbségi elitizmus egyébként nemcsak a határon túli magyarok esetében érvényes; Papp Z. Attila kutatásaira hivatkozva hangsúlyozta,


ez a magyarországi romák esetében is megfigyelhető.

A kiugrási lehetőség a pedagógusi végzettség megszerzésében, illetve a zsargonban "sz-szakoknak" nevezett szociális munkás, szociológia stb. elvégzésében adódik a roma kisebbséghez tartozók számára.

Érdekes ellentmondás figyelhető meg a műszaki, mérnöki területek esetében: ezek presztízse csökkent a rendszerváltások, a szocialista iparosítás lezárása óta, ám a munkaerőpiac mást diktál, nagy igény van a hasonló végzettségű munkaerő iránt. Erdélyben már jelen van a magyar műszaki képzés, ám a többi határon túli magyar közösség esetében csak elvétve.

A felnőttképzés elterjedtségére vonatkozó eredmények is azt mutatják, a kisebbségiek kevésbé érdeklődnek ez iránt a forma iránt, mint az országos átlag, kisebb mértékben vesznek részt ilyen programokban. Magyarán nem használják ki a felnőttképzés lehetőségeit, és


nem azért, mintha ez nem lenne hozzáférhető magyar nyelven.

>> Részt vett-e felnőttképzési programban? (igen válaszok):



“A felnőttképzés fejlesztése sokkal dinamikusabban történhetne, mint ahogy történik, Romániában különösen: egy magyar nyelvű programot pont olyan könnyű akkreditálni, mint egy románt. Nem nehezedik olyan szimbolikus teher erre a képzési formára, mint mondjuk az iskolai rendszerű képzések esetében – egy magyar felnőttképzési kurzus indításáért nem szokás tüntetéseket szervezni” – fejtette ki a szociológus.

>> Bővebben lásd a szerző Kihasználatlanul. A romániai (magyar) felnőttképzés rendszere című könyvét az Adatbankban. Csíkszereda, Soros Oktatási Központ, 2005. >> [.pdf 1576k]


A Kárpát Panel 2007 oktatási körképe is azt mutatja, annak ellenére, hogy az alacsonyabb képzési szinteken többen vannak a nők, a nemek közti különbségek a Kárpát-medence magyarlakta régióiban kiegyenlítődtek.

Azok közt ugyan, akik megrekedtek az általános iskolai végzettség szintjén, több a nő – egyharmad a kétharmadhoz –, ám ezt mintegy kiegyenlíti a csupán szakiskolai végzettséget felmutatók közt a férfiak felülreprezentáltsága. A felsőoktatáshoz érkezve már az arányok hasonlóak.


Ennek egyik oka a felsőoktatás eltömegesedése,

ugyanakkor sikerült a nőknek azt a történelmi hátrányt leküzdeni, amelynek következtében a 20. század elején még jellemzően a középosztálybeli férfiak jártak egyetemre. Papp Z. közölte, hamarosan egy korábbi, a romániai magyar oktatásban uralkodó minőség-koncepciókkal foglalkozó kutatás eredményei könyv alakban is megjelennek: eszerint pedig Erdélyben az elméleti líceumokban a nők aránya magasabb, mint a férfiaké.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS