2019. szeptember 16. hétfőEdit
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A magyarok jól érzik magukat Romániában

Bakk-Dávid Tímea Bakk-Dávid Tímea 2007. november 20. 16:03, utolsó frissítés: 09:58

Identitásváltozatok: minden harmadik székely székelynek vallja magát. #b#Haza-e Magyarország#/b#, és ha igen, kinek? Nemzet-szétfejlődés a Kárpát-medencében.




A Kárpát Panel – A Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái című kutatás az első olyan felmérés, amely megteremheti az alapját a magyarországi, valamint a határon túli magyar közösség rendszeres, összehasonlító kutatásának. Ennek követése azért fontos, mert amint a 304 oldalas gyorsjelentés bevezetőjében Szarka László és Veres Valér megállapítja, az elmúlt évtized társadalmi változásai


jelentős mértékben átalakították

a magyarországi társadalom és a szomszédos országokban élő kisebbségi magyar közösségek munkaerő-piaci, foglalkoztatási jellemzőit, oktatási, képzettségi mutatóit, migrációs, kapcsolattartási potenciálját.





A változások értelmezése pedig lehetővé teszi a magyarországi és kisebbségi magyar társadalmak azonos, hasonló vagy éppen különböző reakcióinak, jelenségeinek pontosabb megértését.

A mostani kutatás kiinduló tézisei szerint a határon túli magyar közösségek identitásának változását a következő társadalmi folyamatok határozzák meg: az Európai Unió bővítése; a rendszerváltást követően kialakult demográfiai változások (kedvezőtlen demográfiai-népesedési folyamatok: elöregedés, alacsony gyermekvállalási kedv, elvándorlás és a szórványhelyzetben élők asszimilációs veszélyeztetettsége);


a magyarság társadalmi-politikai szétfejlődése.

A határon túli magyarok nemzeti identitásában erőteljesen tükröződik a közel egy évszázada folyó szétfejlődés, a hazai kisebbségpolitikai viszonyok és Magyarország határon túli nemzetpolitikája is – állapítják meg a kutatók.

Ezek a tényezők határozzák meg, mennyire érzik otthon magukat a határon túliak abban az országban, ahol élnek.


Az otthonosság-érzés az erdélyi magyarok körében a legerősebb,

akiknek többsége (53,8%) szabadon is Romániát választaná lakhelyéül, és legalacsonyabb a vajdaságiak körében, akik mindössze egyharmada választaná Szerbiát. A szlovákiai magyarok 39,6, a kárpátaljaiak 50,6 százaléka élne aktuális országában. Magyarországot átlagosan egytizedük választaná lakhelyéül,
kivéve Kárpátalján, ahol ezek többen, közel 20 százalékban vannak.

A gyorsjelentés 60 oldalas, Erdélyre vonatkozó részét Csata Zsombor, Kiss Dénes és Veres Valér írta. Egyszerre magyar nemzetiségűnek és román állampolgárnak lenni az erdélyi válaszadók többsége szerint (62 százalék) nem okoz identitásproblémát. 27,2 százalék azt nyilatkozta, néha felmerül benne egy-két ellentmondásos érzés; 8,2 százaléknak kifejezetten problémát jelent, ám nem a közvetlen környezetében.

Mindössze 2,1 százalék a közvetlen környezetébe tartozó személyek révén is megtapasztalja ennek problematikusságát, 0,3 százalék pedig nemcsak belső konfliktusként éli ezt meg, hanem másokkal is összetűzésekbe keveredik emiatt. 67% szerint nem akadálya az érvényesülésnek Romániában, ha az ember magyar; 30% szerint azonban néhány téren igen.





Az otthonosságérzet nagyobb mértékét Erdélyben megerősítik az arra vonatkozó válaszok is, hogy a határon túli közösségek részei-e a magyar, illetve a többségi nemzetnek. 82 százalékuk szerint a határon túliak egyértelműen a magyar nemzet részei, 12 százalék szerint nem, és 6 százalék nem tudja a választ. (A romániai magyar válaszadók


65 százalék viszont ezzel egyidőben a román nemzet részének is érzi magát.

Ez ismét annak megerősítése, hogy egyszerre kettős integrációs folyamat figyelhető meg, ebből viszont a román nemzethez való integrálódás egy viszonylag újkeletű folyamat – szól az értelmezés. A romániai magyar válaszadók nemzeti identitásuk meghatározó tényezőjét az anyanyelvben és kultúrában látják (64%), 30 százalék szerint azonban az identitás elsősorban szabad választás kérdése.



Váratlan eredmény, hogy Magyarországon messzemenően a legrosszabb a társadalmi közérzet. Az EU-s csatlakozás az anyaországgal való kapcsolatokat illetően leginkább a felvidéki és erdélyi magyarok számára hozta a legnagyobb optimizmust, ugyanakkor az EU-val kapcsolatos gyakorlati ismeretek mértéke rendkívül alacsony – állapították meg a kutatók.







Az erdélyi megkérdezettek


kevesebb mint egyharmada vallotta magát “egyszerűen” magyarnak

(29,2 százalék), valamivel kevesebben erdélyi magyarnak (27,9 százalék), ami mindösszesen 57 százalék, míg a többi válaszadó zöme területi-regionális és állampolgárság-alapú kategóriákat nevezett meg: erdélyi 16,6 százalék, magyar anyanyelvű román állampolgár 11,3 százalék, székely 6,9 százalék.

Veres szerint ezek az identitások voltaképpen a romániaiságnak és a magyarságnak a kombinációi, egyfajta kiegészítő, magyarázó identitások. Az a tény viszont, hogy


minden harmadik székely székelynek vallja magát

(vagyis az identitást meghatározó csoportoknál első vagy második opcióként a “székely” megnevezést karikázta be), a szociológus szerint többek közt az elmúlt évek eseményeinek, a kettős állampolgárságról szóló népszavazásnak is köszönhető.

Viszonylag kevesen vallották magukat egyszerűen romániainak (2,1 százalék), románnak (2,3 százalék, ezek magyarul jól beszélő, a véletlen mintába ezért bekerült román származású személyek), míg román állampolgárnak 1,1 százalék, európainak 1,5 százalék és egyébnek 1,1 százalék vallotta magát. A második opciók sorrendje hasonló, eloszlásuk kissé különbözik: többen vallották magukat székelynek, összesen 10,6 százalék (a Kovászna és Hargita megyei válaszadók közel egyharmada).

A magyarsághoz tartozás túlnyomórészt pozitív érzésekkel tölti el a válaszadókat, több mint 80 százalékuk teljesen vagy többnyire egyetért, hogy ez büszkeséggel tölti el, több mint 75 százaléknak pedig magyarsága természetes dolog. Arra a kérdésre, hogyha szabadon választana, melyik országban élne,


közel 54 százalékuk Romániát jelölte meg,

és mindössze 10,6 százalék Magyarországot, más országokat pedig még ennél is kevesebben említettek. Ezekre a kérdésekre adott válaszok jól mutatják, hogy a romániai magyarság elindult a romániai állampolgári integráció útján, anélkül, hogy a magyar kulturális identitásából valamit is feladott volna.

A romániai magyarok ugyanolyan távolságra érzik magukat a magyarországi magyaroktól, mint a románoktól: ezekre a csoportokra 69, illetve 65 százalékuk szerint “más emberi tulajdonságok” jellemzőek, mint rájuk: a magyarországi magyarok pl. önzőbbek, míg a románok erőszakosabbak. Majdnem tíz százalékra tehető ugyanakkor azok aránya, akiknek valamilyen szinten ellenszenvesek a magyarországiak, de kevesebb mint hét százalék érez így a románokkal szemben.

"A magyarországi magyarokkal szemben nem nagyobb, hanem kb. ugyanolyan, jelentéktelen mértékben kisebb az elutasítás mértéke, mint a románokkal szemben. De valójában

mindkét közösséghez inkább közel, mint távol érzi magát az erdélyi magyarság.

Az 1-től ötig terjedő rokonszenv-ellenszenv skálán a magyarországiak és a románok 2,4, illetve 2,5-ös átlagértékkel rendelkeznek, ahol 1 a rokonszenv" – mondta el kérdésünkre Veres Valér. Ha pedig átlagot számolunk, többen vannak ugyan, akiknek nagyon vagy inkább ellenszenvesek a magyarországi magyarok, mint a románok, de sokkal többen tartják rokonszenvesnek is őket. Vagyis a magyarországiakkal szembeni attitűd jobban polarizálja az erdélyi magyarokat – vonta le a következtetést a szociológus.

A kutatók szerint az EU határain belülre kerülve az államhatárok nem szűnnek meg, de jellegük erősen átalakul, és ez a magyar-magyar viszonyrendszeren belül is érdekes elmozdulások kiindulópontja lehet. Várható, hogy Magyarország átértékeli a magyarok által lakott régiók fejlesztésében, a velük való kapcsolattartásban nyíló együttműködési lehetőségeket, ami óhatatlanul átírja az eddigi nemzetállami elzárkózó logikát.

A magyarlakta régiók összehasonlítását lehetővé tevő, a magyar-magyar viszonyokat feltérképező kutatást két-három évente ismétlik majd meg.

Kárpát Panel oktatási körkép: >> Kisebbségi elitizmus az oktatásban: sok pedagógus, kevés szakmunkás >>


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS