2019. szeptember 16. hétfőEdit
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Széchenyi téri piac: egy stand annyi, mint egy garzon

K.M. – F.M. 2007. november 17. 12:43, utolsó frissítés: 2007. november 16. 16:04

Egy elpuskázott koncessziós szerződés miatt Kolozsváron a bérlő cég#b# hétszeres standár#/b#at szabott a piaci árusoknak. Ezért fűtött csarnok jár, állítólag plazmatévé és internet is lesz.




„Hibát követett el az önkormányzat, amikor a Széchenyi téri piac koncessziós szerződését megkötötte az Ardeal Construct nevű céggel” – mondta el a Transindexnek Boros János. Kolozsvár alpolgármestere kifejtette, a szerződésnek egy olyan kikötést kellett volna tartalmaznia, amely révén az önkormányzatnak joga lett volna a standok bérleti árát meghatározni.

Pár nappal ezelőtt vásárlók tömege nyüzsgött itt a standok közöttPár nappal ezelőtt vásárlók tömege nyüzsgött itt a standok között


Szerdán a Széchenyi téren alig lehetett járni a zöldséggel és gyümölccsel megrakott asztalok között hömpölygő tömegtől, amelyikben itt-ott felbukkant egy csizmás-szoknyás-mellényes hóstáti néni, vagy egy színes rokolyájú cigányné. Csütörtökre azonban hűlt helye maradt a piacnak. Az üres téren csak pár lomtalanító teherautó álldogált.

Pangás a csarnokban – csak kevesen fizethetik ki a standok óriási bérleti árátPangás a csarnokban – csak kevesen fizethetik ki a standok óriási bérleti árát


Felszámolták a standokat, az árusoknak pedig új helyszínre kellett költözniük. Két lehetőség kínálkozott számukra: aki a borsos áron, folyóméterenként mintegy 700 lejért kínált standok bérleti díját ki tudta fizetni, az beköltözött az egykori piac mögötti, az építkezési cég által felhúzott csarnokba. A kispénzűek a Vágóhíd téri, erre a célra létesített piacra kényszerültek. Boros János alpolgármester szerint


az önkormányzatnak jóvá kell tennie az elkövetett hibát:

tárgyalásokat kell folytatnia az építkezési vállalattal, és vissza kell vásárolnia a csarnok földszinti részét, amelynek a standjait így már a városháza által megszabott áron bérelhetnék az őstermelők és a viszonteladók.

„A 3 ezer négyzetméter alapterületű Széchenyi téri piac koncesszióba vételéért az Ardeal Construct vállalat négyzetméterenként 150 euró körüli összeget fizetett. Az önkormányzatnak ennél többet kell majd kifizetnie a visszavásárlásakor” – mondta el az alpolgármester.

A virágárusokat ottfelejtették A virágárusokat ottfelejtették


A virágárusokat a Széchenyi téren felejtették – maguk sem tudják, még meddig maradhatnak az üzletközpont sarkánál. A ruhákat, edényeket, műszaki cikkeket kínáló pultsornak viszont jövő év elejére el kell tűnnie. A bolhapiaci árusoknak a Clujeana cipőgyár csarnokában biztosítanak majd helyet.

Többnyire gyümölcsárusok költöztek a csarnokbaTöbbnyire gyümölcsárusok költöztek a csarnokba


Legalábbis így tudja az egyik piaci árus, aki már beköltözött az óriási, vörös-szürke épületbe. Előtte déligyümölcsből rakott halmok. Bár az általános vélemény az, hogy az új csarnokban a viszonteladóknak talán megéri árusítani, ő nem akar megtelepedni az Oroszlán (Leul) komplexumban.

"Eladom még ezt az adag árut, aztán befejeztem" – mondja. Két és fél méter hosszú pultszakaszáért 400 eurót kellene fizetnie havonta, mégpedig árkedvezménnyel, hiszen a csarnokban egy méter pult kerül 200 euróba. "Nem raknak ki, de úgy csinálják, hogy a végén könyörögjünk, hogy elmehessünk" – teszi hozzá. Egyébként a két méternyi stand egy havi bérleti díjának összegéért akár egy központi fekvésű


garzonlakást is ki lehet bérelni.

Ezzel szemben a csarnok első és második emeletén havonta négyzetméterenként 33 eurót kell fizetniük az itt üzlethelyiséget bérelő cégeknek.

Ha arról kérdezzük emberünket, mihez kezd majd az árusítás helyett, keserűen mosolyogva vállat von. A többiek még reménykednek. Például a csarnokba költözött néhány őstermelő egyike, Kömöcsi Anna, aki nem kapott már helyet a Vágóhíd piacon. Novemberre 1400 lejt fizet, ám decemberre már 1800-at, hiszen akkor a teljes hónapot felszámolják.

Az összeg több, mint hétszerese a "kinti" bérleti díjnak: a szabadtéri piacon egy folyóméternyi stand bérléséért 114 lejt fizettek egy hónapra az árusok. A Vágóhíd piac ennél is olcsóbb, napjára 1 lejbe kerül a pult. Ott viszont nem fűtenek, mint az új csarnokban, és padlócsempe sem fénylik az árusok lába alatt.

Az Ardealul Construct által ígért plazmaképernyős tévéknek vagy internetkapcsolatnak egyelőre nyoma sincs – igaz, egyik árusnál sem látunk laptopot. A csarnok fele egyelőre üres: az Oncos élelmiszerüzlet, egy mészárszék és egy süteményt, kávét árusító boltocska már beköltözött, a halrészlegen azonban még csak a felirat díszlik.

A Vágóhíd téri piacot nem özönlik el a vásárlók. Kilátástalan a helyzet - mondják a termelőkA Vágóhíd téri piacot nem özönlik el a vásárlók. Kilátástalan a helyzet - mondják a termelők


Jobb, ha térképpel indul neki az emberJobb, ha térképpel indul neki az ember


A Vágóhíd piacot megtalálni

cseppet sem könnyű annak, aki nem ismeri jól a környéket. A zsebkendőnyi területen felállított piros műanyagdobozok között vagy másfél tucatnyi árus fagyoskodik a szemerkélő esőben. A sarkon áruló bajuszos férfiból első szóra ömleni kezd a panasz. "Elölről is ver az eső, hátulról is ver az eső, égbekiáltó, ami itt történik" – mondja Nelu Pânzaru. A férfi Aradról ingázik Kolozsvárra:


otthon nem tudja eladni a termékeit,

túl sok az árus a piacokon. "Ilyen sehol nincs az országban, árultam én már sok helyen, de ilyent még nem láttam" – fakad ki. Attól tart, ide senki nem jön majd vásárolni. Valóban, a pultok között még az árusoknál is kevesebb vásárló ténfereg.

Hogy mi lesz, ha nem tudnak megélni a Vágóhíd piacból? "Állást keresünk" – szól közbe hátulról egy fiatalabb árus. Pânzaru azt tervezi, Brassóban adja majd el az áruját a nagybani felvásárlóknak. "Ha az emberek összetartóbbak lennének, ez nem történhetett volna meg – véli Kiss Zsuzsa. – Ha egy árus sem kötött volna szerződést ezekkel (a csarnok tulajdonosaival – szerk.), engedtek volna az árból. De ők futottak aláírni."

Bere Veronica 48 éve árul a piacon.
<br />
<i>(A Széchenyi téri piaci 
<br />
árusok kezét és portréját 
<br />
ábrázoló fotósorozatot Bogdan
<br />
Rakolcza készítette)</i>Bere Veronica 48 éve árul a piacon.
(A Széchenyi téri piaci
árusok kezét és portréját
ábrázoló fotósorozatot Bogdan
Rakolcza készítette)
Előtte az asztalon hecserlibogyók, fokhagyma, szemes paszuly, néhány dísztök. "Hogyan fizessek ki hétszáz lejt egy hónapra, ha ma összesen hetvenet kerestem?" – szól közbe egy néni, és nyomatékul előhúzza köténye zsebéből a bankjegyeket. Aztán lemondó legyintéssel visszamegy az áruja mellé. Az egyik fiatal árus a Széchenyi piac forgalmának 20-30%-ára becsüli az ittenit.

Csengeri Misi elmondja, az új csarnokban társultak az árusok, ketten-hárman bérelnek egy pultot, és felváltva árusítanak rajta. Így talán ki tudják fizetni a bérleti díjat. "Így születtünk, így halunk meg, mióta világ a világ, mindenki csúfot űz a parasztokból" – mondja egy apró, fejkendős néni.

„A Vágóhíd téri piac ideiglenes megoldás, a terület nem alkalmas a piac funkciójának a betöltésére, hiszen nem rendelkezik a megfelelő infrastruktúrával.” - magyarázta Boros János alpolgármester.

Hozzátette, az ilyen jellegű létesítményeknek amúgy sem lesz jövője, hiszen nem felelnek meg az európai uniós szabványoknak. Bár romantikus, hogy ilyen „történelmi” piacok léteznek, ezek idővel el fognak tűnni. Hogy mikor, az attól függ, hogy Románia mikor dönt úgy, hogy alkalmazkodik az EU-s előírásokhoz.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS