2019. szeptember 16. hétfőEdit
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Csak a zöld területeket tilos beépíteni

Kertész Melinda Kertész Melinda 2007. november 15. 12:38, utolsó frissítés: 10:59

#b#Tilos lecsípni#/b# a zöld területekből vagy teljesen beépíteni a parkokat – írja elő a környezetvédelmi tárca. Ám ez nem jelenti azt, hogy az építkezések útjába állna a minisztérium





Problémásnak minősítette a Gardianul napilap keddi száma azt a kormányrendeletet, amely a Környezetvédelmi Minisztérium vezetője, Korodi Attila kezdeményezésére állítottak össze.

20 négyzetméternyi zöld terület kell essen egy lakosra a romániai városokban, ezt kell elérni 2010-ig. 2013-ig az arányt 26 négyzetméterre kell növelni – írja elő a zöld tárca
<br />
20 négyzetméternyi zöld terület kell essen egy lakosra a romániai városokban, ezt kell elérni 2010-ig. 2013-ig az arányt 26 négyzetméterre kell növelni – írja elő a zöld tárca



A Gardianul cikkírója a téma kapcsán azt fejtegeti, hogy beépítésre szánt, üres, gazfelverte telkek a „zöld” kategóriába sorolódtak a rendelet nyomán, amely a továbbiakban tiltja az áthelyezést az ingatlanfejlesztési kategóriába, így rengeteg telek értékét veszti. A Bukarestben szerkesztett napilap szerint e térségek a városok belterületének mintegy 50 százalékát teszik ki, így


óriási zavarok keletkeznek az ingatlanpiacon.

A rendelet továbbá akadályozza a városok fejlődését – áll az országos napilapban. A félreértések megelőzése érdekében tárgyalóasztalhoz ültek szerdán a minisztérium illetékes szakértői.

A tanácskozást követően a minisztérium a Transindex részére kiadott közleményében hangsúlyozza, szó sincs arról, hogy a rendelet akadályozná az építkezéseket Románia-szerte.

A napilap szerint a jogszabálynak az a hiányossága, hogy nem határozza meg, pontosan mi sorolható be a zöld terület, illetve zöldövezet címszó alá.

A minisztérium közleménye szerint erre semmi szükség: a „zöldnek” nyilvánított kategória az általános városrendezési terv egyik szegmense. E fogalmat már tisztázták a helyi városrendezési tervek összeállítását szabályzó elvek, illetve a zöld területekkel való gazdálkodásra vonatkozó idei 24-es törvény – derül ki a közleményből.



A városrendezési tervekben a zöld terület a parkok, kertek, utcákat szegélyező növénysávok, temetőkertek, melegházak és dinnyeföldek összefoglaló neve, illetve a városi infrastruktúrát védő – például a '60-as években épült sugárutakat középen kettészelő – zöld parksávokat foglalja magába. A zöldövezet viszont egy tágabb fogalom.

Korodi Attila a Transindex kérdésére elmondta, 2010-ig el kell érni azt, hogy a romániai városokban 20 négyzetméternyi zöld terület kell essen egy főre, 2013-ig pedig


el kell érnie a lakosonkénti 26 négyzetméteres arányt.

Azokban a városokban, ahol nincs lehetőség az előírásoknak megfelelő alapterületű park, füvesített térség stb. kialakítására, ott városon kívüli területeket kell az önkormányzatoknak az akcióba bevonniuk, tehát beltelkesített zöldterületeket kell felhasználniuk erre a célra.

A parkok, kertek kibővítése mellett a környezetvédelmi szaktárca a légszennyezés visszaszorítására egy másik, a városi bicikliút-hálózatok kiépítését szorgalmazó programot is kezdeményezett.



ide kapcsolódik:
>> Sipos Zoltán: A város és a biciklisek >>


„A bicikliutak kialakítása 2009-ben kezdődik el, az önkormányzatok erre a célra elkülönített sávot nem tartalmazó utakra nem bocsáthatnak ki építési vagy korszerűsítési engedélyt. Azonban hálózatról nem beszélhetünk még egy jó darabig” – fogalmazott Korodi.

Kifejtette, a problémát az okozza, hogy a legtöbb nagyvárosban a közeljövőben nem hajtanak végre nagyobb szabású úthálózat-felújítást, mivel ezek jobbára már megtörténtek.

„Az egyirányú utak esetében a lenne a legkönnyebb ezeket a sávokat kialakítani: Kolozsvár erre a legjobb példa, hiszen a város központjában a legtöbb főúton és mellékutcában egyirányú a forgalom” – magyarázta Korodi. A tárcavezető más megoldásokat is ecsetelt, szerinte


az elkülönített buszsávokat is nyugodtan használhatnák a biciklisek.

„A már létező biciklisávok sok esetben nem használhatók, mivel a romániai társadalom kondicionálása hibádzik: sok esetben a járókelők miatt, vagy az éppen ezeken a sávokon parkoló gépkocsik miatt nem haladhatnak a bringások. Így a rendőrségre hárul a felelősség, akinek az a szerepe, hogy a lakosságot megnevelje” – összegezte a miniszter.

A busz és taxisávok használatáért különben Magyarországon azért lobbiznak a biciklis érdekvédő és zöld szervezetek, mert az autók között kerekezni igencsak veszélyes. Ha már nincs biciklisáv, elvileg sokkal biztonságosabb az évente több tízezer kilométert vezető, tapasztalt busz- és taxisofőrök társaságában kerékpározni, mint a sokszor agresszív, a szabályokat nem tisztelő, a bicikliseket az útról leszorítani akaró autósok között – állítják.



Korodi elmondta, mivel a városi utak rehabilitációja az önkormányzati programoktól függ, nem lehet határidőt kiszabni, amelyre el kell készülnie a bicikliút-hálózatoknak. Megjegyezte, még nem tudni, milyen keretek között, de mindenképpen fejlesztési előírást fog a biciklisávok építése érdekében kitűzni a szaktárca.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS