"Nemzeti sporttá" vált a shoppingolás
B. D. T. 2007. november 10. 15:07, utolsó frissítés: 2007. november 09. 17:31A templom és a pláza az a hely, ahová a legszívesebben járnak a romániaiak, a mozit, a színházat azonban messziről elkerülik. Operáról ne is halljanak, olvasni meg minek? Amit érdemes tudni, bemondják a tévében vagy elmondja a szomszéd.
A legújabb kultúra- és médiafogyasztási felmérés eredményeit az Országos Audiovizuális Tanács november 8-án mutatta be a nyilvánosságnak.
A megkérdezettek egyik fontos időtöltése a templombajárás: 38% rendszeresen (naponta, hetente többször vagy havonta többször) keresi fel Isten házát. További 20% havonta jár, 33% csak ünnepekkor, évente egyszer-kétszer jelenik meg a templomban. Csupán 7% mondta azt, hogy egyáltalán nem jár.
Az emberek viszonylag hűségesen eljárnak az egyéb közösségi ünnepekre, falunapokra, rendezvényekre is: csak 43% nyilatkozta azt, hogy kihagyja ezt a fajta szórakozási formát.
A shoppingolás is kezd valóságos nemzeti sporttá válni:
csak 29% nem jár egyáltalán hipermarketekbe és mallokba vásárolni. 4% naponta plázázik, 12% hetente többször, 26% havonta többször, 17% havonta egyszer, 10% évente egyszer-kétszer.
A társadalmi és személyes kapcsolatok fenntartása és építése azonban, úgy tűnik, még a templombajárásnál és a shoppingolásnál is fontosabb: csak 11% nyilatkozta azt, hogy soha nem látogatja meg barátait, rokonait. 5% azonban naponta, 19% hetente többször, 33% havonta többször, 19% havonta egyszer, 11% évente egyszer-kétszer keresi fel őket.
Aki beleesik a kulturális fogyasztó kategóriába, átlagosan naponta 160 percet tévézik, 134 percet rádiózik, 109 percet netezik, 50 percet szán az újságolvasásra, 37 percig vesz a kezébe egy könyvet, 72 percet szórakozik videójátékokkal, és 112 percig hallgat zenét.
A tévénézők körében a legkedveltebbek a hírműsorok,
ezután következnek a filmek, a sportműsorok, talk-show-k, történelmi műsorok, zenei műsorok, szórakoztató műsorok és a dél-amerikai sorozatok. A népszerűségi lista végén a kisebbségeket bemutató, illetve gyerekműsorok, a televíziós vetélkedők, valamint a társadalmi és vallásos témájú műsorok kullognak.
A legtöbben este (81%) és délután (10%) néznek tévét, míg a rádióhallgatás ideje főleg a reggel (47%) és a délután (20%). Az internetezők többnyire – bár kisebb arányban, mint a tévénézők (99%) és rádióhallgatók (75%) – otthon kapcsolódnak rá a világhálóra (64%), ugyanakkor néhányan közülük a munkahelyükön (17%) vagy ismerősöknél (4%) használják ki az ingyen netet.
Sokkolóan kevesen olvasnak újságot és könyvet:
Az újságolvasók becsületére legyen mondva, a legtöbben megvásárolják (58%) a lapot, illetve előfizetnek (14%). 18% kunyerálja el valaki mástól a sajtóterméket, és 10% nem akart vagy nem tudott válaszolni.
Az olvasáshoz ideális helyszín a megszokott, kényelmes kanapé vagy íróasztal: újságot 75%, könyvet 85% leginkább otthoni kényelemben olvas (ez természetesen csak azokra vonatkozik, akik legalább havonta kezükbe vesznek egy nyomtatott sajtóterméket). Munkahelyen ugyanakkor inkább az újságolvasás dívik (13%), könyvet csak 1% olvas főnökei szeme láttára.
A számítógépes játék és a diszkókba, klubokba járás életkortól függő szórakozási forma lévén nem ért el túl nagy népszerűséget. 82%-a a megkérdezetteknek
soha nem játszik számítógépen
és egyáltalán nem jár diszkóba, viszont 1%-uk több mint 4 órát játszik naponta, és hetente többször is beugrik egy szórakozóhelyre. Míg 69% soha nem jár el szórakoztató műsoros estekre, sem könnyűzenei koncertekre, 1% havonta néhányszor, 4% egyszer egy hónapban, 23% egyszer-kétszer évente megengedi magának ezt a fajta szórakozást.
Ami "közutálatnak" örvend, az a magaskultúra termékei: a színházi előadások, az opera, a hangversenyek műértő vagy csak éppen -élvező közönsége eléggé alulreprezentált a lakosság körében. Még a moziba járás sem dívik, amihez hozzájárulhatott az is, hogy az utóbbi években rengeteg létesítmény ráfizetéses volt, és bezárták.
Az Alter-Native Rövidfilmfesztiválon zsűritagként résztvevő Demeter András, a Kulturális és Vallásügyi Minisztérium államtitkára ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mivel a filmgyártás támogatására beindult egy működőképes rendszer, már csak a lehetőséget kell megteremteni, hogy a közönséghez is eljussanak a készülő filmek. A mozik az országban köztudottan nagyon rossz állapotban vannak, de a jövő héttől egy új kormányrendelet lép érvénybe, mely szerint 2008 tavaszáig minden mozit átadnak a helyi önkormányzatoknak – jelentette be Demeter.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!