2019. május 22. szerdaJúlia, Rita
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Rózsaszín laptopok, nyakláncok és karkötők

Kassay Réka 2007. október 23. 18:40, utolsó frissítés: 17:11

Októberben mindenki a mellrák megelőzéséért kampányol. #b#De kinek?#/b# 30 éves kor alatt egyáltalán nem ajánlják a szűrést, s később is csak 3-5 évente végzik el. Mégis a betegségek 2/3-át előrehaladott állapotban fedezik fel Romániában.





Október világszerte a mellrák elleni összefogás hónapja. Ilyenkor szervezik a legtöbb figyelemfelkeltő megmozdulást, melybe a cégvilág is beszállt: a Sony rózsaszín laptopokat árul, az Avon következetesen kampányol, az egészségügyi szervezetek gyűjtő- és felvilágosító akciókat szerveznek.



Ezek a kampányok azonban elsősorban a fiatalabb (20 és 40 közötti) korosztályt érik el, főleg e márkák célcsoportja miatt; a mellrák által leginkább veszélyeztetettek viszont a 45-50 év közötti, illetve a 60 év körüli nők.


Hogy mi a helyzet nálunk a gyakorlatban, arról nagyjából a reklámoktól fellelkesült, kórházfolyosókon bolyongó és minimális eligazítást kapó hölgyismerőseink elbeszélései szintjén van fogalmunk.

Dr. Tóth Ibolya orvost kérdeztük, hogy milyen lehetőségek vannak ma Romániában a rutinvizsgálatra:


– A kampányok ellenére nálunk nem létezik ingyenes szűrés. 30 év alatt egyáltalán nem ajánlják a rutinvizsgálatot, illetve 30 és 40 éves kor között sem végzik el évente a mammográfiát, mert minden egyes sugárzással nő a rák kialakulásának veszélye. Ha valaki fiatal korban is ragaszkodik a szűréshez, megteheti háziorvosi beutalóval.

Az EU legtöbb tagállamában 45 éves kor után a vizsgálat kötelező, nálunk azonban ezt nem tehetik meg, ameddig nem ingyenes a szűrés. Romániában két helyen végeznek ilyen vizsgálatot, Bukarestben, illetve Kolozsváron – magyarázza az orvos.



– Jellemző, hogy rutinvizsgálatra inkább a fiatal nők jelentkeznek, egyrészt valószínűleg a kampányok hatására, másrészt, mert összetévesztik a mellrákot egy gyulladásos betegséggel – nyilatkozta lapunknak Dr. Tóth Ibolya.

Viszont éppen a legveszélyeztetettebb korosztály nem fordít erre akkora figyelmet: fiatal korukban, a diktatúra alatt, 1989 előtt egyáltalán nem volt szűrés, és ma sem ők az elsődleges célcsoportja azoknak a cégeknek, szervezeteknek, akik a mellrák elleni kampányt felvállalják. Így aztán összességében a nők 2/3-ánál előrehaladott állapotban fedezik fel a betegséget.



Ami a rákos megbetegedéseket illeti, Románia első helyen áll az EU tagállamai közül. Annak ellenére, hogy a rákos elhalálozások sorában a harmadik helyen a méhnyakrák áll az országban, ennek megelőzésére sokkal kevesebb akció, mozgalom hívja fel a figyelmet.

Pedig ezt a megbetegedést fiatal korban lehetne megelőzni, most már nálunk is kapható a védőoltás (Silgard), melyet 26 éves kor alatt lehet kérni. A szer a humán papiloma vírus 16, 18, 6 és 11-es típusa ellen biztosít védelmet, ami a méhnyakrákos megbetegedések mintegy 70 százalékáért felelős. A vírus szerencsére különbözik a gyors mutációval, változással jellemezhető vírus típusoktól, mint például az influenzától, így az oltás az eddigi kutatási eredmények szerint egész életre védettséget ad.



Tóth Ibolya: – Jövőre bevezetik nálunk is a csecsemőkori oltást, mely nyugat-európai államokban és az USA-ban már ingyenes és kötelező. Romániában jelenleg 300 RON körüli összegbe kerül egy adag. Ebből három dózist kell beadni, mindhármat 26 éves kor előtt.

Az oltás 95-98%-os védettséget biztosít a méhnyakrák fő kiváltó okával szemben. Ugyanaz a cég, amely az oltást állította elő, a jövő év közepétől egy olyan gyógyszert dob piacra, ami a mellrák áttéteinek terjedését akadályozza, és 75%-os védelmet biztosít a betegség elterjedésével szemben.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS