2019. szeptember 21. szombatMáté, Mirella
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miért haldoklik a magyar szakoktatás?

K. R. 2007. szeptember 26. 18:14, utolsó frissítés: 17:10

Egy szakmunkás keresete gyakran sokszorosa az értelmiségi munkát végzők jövedelmének. Mégis azokkal a diákokkal telnek meg a magyar szakosztályok, akik nem jutottak be elméleti líceumba.






A magyar szakoktatás jelenlegi helyzetéről Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettest kérdeztük.

"A nyugati trend szerint úgy kellene legyen minden megyében, hogy az általános iskolát végzettek 60 százaléka folytatja a tanulást elméleti líceumban, 40 százalék pedig szakoktatásban. Ez a román tagozatokon nagyon jól meg is valósul. Magyar tagozaton viszont annyi hely van az elméleti osztályokban, ahány gyerek végez. Ezért sajnos többnyire az megy szakiskolába, akinek nem sikerült a képességvizsgája" - vázolja a helyzetet.



Változott a magyar szakosztályok száma az utóbbi években?

P.T.: "Nem, azazhogy növelni szeretnénk, de például az idei beiskolázási tervben Kolozsvár környékén, Széken, Kalotaszegen is kértük szakosztályok indítását, csakhogy nem voltak jelentkezők. Azt szeretnénk, hogy változtassuk meg egy kicsit a szakoktatással kapcsolatos elképzelést. Mert szakiskola hallatán mindenki pékekre, lakatosokra gondol.

Pedig olyan menő szakokat lehetne indítani, mint például marketing, turizmus, belsőépítészet, és Kolozs megyének nagyon jó az infrastruktúrája ilyen szempontból. Ráadásul a munkaerőpiacon nagyon nagy igény van jó szakemberekre, és a líceum elvégzése olyanok számára, akik nem oda valók, csak a munkanélküliséget táplálja."


Székelyföldön ennél jobb a helyzet. Benkő Éva, a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola igazgatója elmondta, 2002 óta megduplázódott az intézményben oktató pedagógusok száma, a diákok létszáma is megnőtt, és a felvételikor rendszeresen túljelentkezés van, ezért újabb osztályokat kell indítaniuk.

"Információink szerint az iskolánkban végzett diákok 90%-a a szakmájában dolgozik, és általában nagyon jól el tudtak helyezkedni, sokan közülük külföldi cégnél kaptak munkát" - fejti ki az igazgató.

Tény, hogy azokban a megyékben, ahol a magyarok kisebbségben vannak, a kommunizmus évei alatt „szakosítás” címszó alatt románosították el a magyar iskolában működő osztályokat, mivel sok tantárgyból nem volt magyarul beszélő szaktanár.

"A faluban, ahol én tanítok, a legtöbb család asztalos munkából él. Mégis, a szülők többen is azt mondták, hogy a nyolcadik elvégzése után nem merik beiratni a gyereket Kolozsvárra a faipari szaklíceumba, mert félnek, hogy ott elzüllik" - magyarázza egy neve elhallgatását kérő Kolozsvár környéki fiatal tanár.


Péter Tünde szerint a legjobb elképzelés az lenne, ha lenne egy magyar iskolaközpont, amiben több magyar szak indulhatna, de erre most nincs lehetőség. Volt rá próbálkozás, hogy a Református Gimnázium keretében induljanak szakosztályok, abban a visszaigényelt épületben, ahol most a faipari líceum működik - számol be a főtanfelügyelő-helyettes. Egyelőre azonban az épületet nem kapták vissza, ezért a folyamat nagyon elodázódik.


Elképzelhető, hogy valamelyik magyar líceum felvállalja, hogy szakosztályokat indít?

P.T.: "Hivatalosan erről nem tudnék nyilatkozni, párbeszédet folytatunk középiskolákkal, de egyelőre a dolog a tanácskozás szintjén áll. Addig is azt szeretnénk mindenképpen elérni, hogy a magyar osztályokban legalább az általános műveltségi tantárgyakat magyar ajkú tanárok tanítsák."

Jelenleg Kolozsváron egy évfolyamon összesen 4-5 magyar szakosztály indul különböző román iskolákban, többek között közgazdasági, közlekedési, könnyűipari szakokon. Ezzel szemben három kizárólag magyar nyelven oktató elméleti líceum és három egyházi kollégium működik, amelyhez még hozzászámíthatjuk a vegyes líceumokban levő magyar osztályokat.

Kérdés, hogy miért tartózkodnak a magyar elméleti líceumok attól, hogy szakosztályokat indítsanak, felvegyék az iskolacsoport nevet és kihasználják az ezzel járó támogatási lehetőségeket, amikor a gyerekek létszáma csökkenőben van, és néhány év múlva nem biztos, hogy igény lesz ennyi elméleti osztályra.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS