2017. október 18. szerdaLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Évente 60 ezer európait öl meg a légszennyezés

B. D. T. 2007. szeptember 22. 19:55, utolsó frissítés: 17:57

Kolozsváron is megnőtt a közúti forgalom, de még szerencse, hogy a havasok felől érkező légáramlat időnként #b#kisöpri a városból a szmogot#/b#. A levegő a gyerekek légzési zónájában a legszennyezettebb.





Szeptember 22-ére Autómentes Napot hirdetett az Európai Unió, hogy felhívja a figyelmet a motorizáció által okozott városi zsúfoltságra, zajra, levegőszennyezésre, baleseti veszélyekre. A légszennyezés halálos áldozatainak számát évente 60 ezerre teszik Európában. Az Autómentes Nap az Európai Mobilitás Hetének fő eseménye, amelynek idei jelmondata: Legyen az utca az embereké.

A kolozsvári bringásoknak és gördeszkásoknak szentelt parkocska a belvárosban, a Szamossal párhuzamos Bariţiu/Malom utcában található


Kolozsváron nem szerveztek autómentes napot, pedig ráférne a városra egy kis szünet: az utóbbi években szemmel láthatóan megnövekedett a közúti forgalom. Olyan zónákban is, ahol korábban nyugodtan lehetett kisgyerekkel sétálni, ahol csak nagyritkán húzott el egy-egy autó, immár érezhetően nagyobb az emberi tevékenységnek, elsősorban a közlekedésnek "köszönhető" lég- és zajszennyeződés.


Ha a belvárosban van dolgunk, egy tizenöt perces séta alatt is töméntelen mennyiségű füstöt vagyunk kénytelenek belélegezni, ami senkinek sem egészséges, nemhogy a gyerekeknek vagy azoknak, akik valamilyen légzőszervi megbetegedésben szenvednek.

Kapcsolódó anyagaink: >> Mobilitás Hete 1.: Adjátok vissza az utcáinkat! >>
>> A város és a biciklisek >>

Bódis György, a kolozsvári rehabilitációs kórház szakorvosa a Transindexnek elmondta, főleg azok szenvedik meg a légszennyezés következményeit, akiknek valamilyen légzőszervi betegségük van, például az asztmás, krónikus hörghurutos, tüdőtágulásos betegek.

Az ő állapotukat súlyosbítják ezek a mérgező, toxikus és irritáló anyagok, gyakrabban jelentkeznek a rohamok, a légszennyezés rontja az életminőséget és az életkilátásokat is. Ám mivel ezek a betegségek idővel természetszerűleg is súlyosbodnak, nehéz megállapítani azt, hogy ehhez mennyiben járul hozzá a káros környezeti feltétel.

A kolozsvári Asztma Klub vezetője elmondta, hogy Romániában is nő az asztma előfordulásának gyakorisága a népességen belül. Összetett folyamat vezetett ide, amelynek csak egyik tényezője a légszennyezés.

Marosvásárhelyhez vagy Kiskapushoz viszonyítva Kolozsvár kedvező helyzetben van olyan szempontból, hogy kifejezetten légszenyező, működő ipari egység már nincs a városban, a régi kombinátokat bezárták, újak pedig nem épültek. Ami Kolozsváron nagy gond, az a közlekedésből származó szennyeződés, ami egyre nő – mondta Bódis.

Szerencsére a havasokból érkező, nyugat-keleti irányú szél mintegy “kisöpri” a várost. A légáramlat Gyalu felől jön, és a Mărăşti negyed fele hagyja el a várost, folyamatosan frissítve a szennyezett levegőt. Ennek


hatása sajnos kevésbé érvényesül a magas tömbházak között,

illetve a belvárosban a Szamos partján, utóbbi alacsonyabban fekszik, ezért fokozottabban ki van téve a légszennyezésnek. Ezzel együtt a kolozsvári belvárosi légszennyezettségi adatok, ha néha meg is haladják az előírt szintet, még mindig az aggasztónak mondható értékek alatt mozognak – nyilatkozta az orvos.

A helyzet egyébként kicsit abszurd, hiszen ahhoz, hogy csökkentsük a légszennyezést, arra lenne szükség, hogy kevesebbet járjunk autóval. De egy légzőszervi megbetegedésben szenvedőnek nem mondhatjuk, hogy gyalogoljon, mert azok, akik leginkább ki vannak téve a légszennyezettségnek, azok pontosan a gyalogosok és a kerékpárral közlekedők – világított rá Bódis.

Egy ilyen nagyvárosban, amilyenné lassan Kolozsvár is válik, a gyaloglás és a séta gyakorlatilag csak a parkokra korlátozódhat. Orvosi szempontból azt lehet javasolni, hogy csak olyan helyen sétáljanak a betegek, ahol megfelelő kiterjedésű zöldövezet van – erre a parkok is alkalmasak, de ott vannak a környékbeli erdők is.

Sajnos, ilyen zsúfolt forgalomban a tömegközlekedési eszközökkel utazni nem egy túl jó opció, mivel nincs külön buszsáv, és a város egyik feléből a másikba eljutni akár egy órát is igénybe vehet. Egyébként a járművek utasterébe is beszivárog a füst, akárcsak a lakásokba. A belvárosban található lakások levegőjében Bódis szerint


elég magas lehet a szennyeződések aránya.

A kolozsvári polgármesteri hivatal előterében található terminálon egyébként leellenőrizhetők a város négy mérőállomásáról származó légszennyezettségi adatok.

Így néz ki a terminál


Bár szakemberek szerint általában az egy esztendőn át tartó, mindennapos vagy folyamatos mérést kell megvalósítani, a négy mérőállomásból három esetében csupán szeptember 20-i adatokat találtunk, az Aurel Vlaicu-i esetében az utolsó mérési nap 2007. május 18-a volt.

A minimálisan elfogadható mérésszám az egyhavi átlag megadásához (ha a mérések egy évnél rövidebb ideig tartanak) nyolc nap, az évi átlag megadásához havonta két nap. A szennyezettség alakulásának napi, heti ritmusát, valamint a csúcsértékeket csak a folyamatos üzemű regisztráló mérőeszközök biztosítják. A Transindex a Kolozs Megyei Regionális Környezetvédelmi Ügynökségtől érdeklődött a megyében végzett éves mérési eredményekről, ám a szakhatóság többszöri kérésre sem bocsátotta rendelkezésünkre az információkat.

A levegőminőségi határérték a nitrogén-dioxid esetében 85 µg/m3. A védett zónának számító Balcescu gimnázium környékén az értékek, legalábbis szeptember 20-án, végig 60 µg/m3 alatt maradtak




A négy mérőállomás: a Nicolae Bălcescu gimnázium, a Grigorescu negyed, az Aurel Vlaicu utca, valamint a Dâmboviţa utca. Legutóbbi ipari negyednek számít, itt például szeptember 20-án a nitorgénoxidok aránya a levegőben reggel 9-kor 165,71 µg/m3 volt.


Mobilitás és passzivitás

“A Székelyföldön tudomásom szerint csak a csíkszeredai székhelyű Polgár-Társ Alapítvány szervez rendszeresen akciókat a Mobiltás Hete alkalmából, ahogyan ebben az évben is megrendezésre került. Mi a közeljövőben nem tervezünk programokat erre a napra, de igyekszünk résztvenni a más szervezetek által rendezetteken” - nyilatkozta a Transindexnek Csonta László, a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke.

Szerinte a lakosság viszonyulása csak részben pozitív, de inkább passzív a hasonló, környezetvédelmi rendezvényekkel kapcsolatosan.

Mégis, mindenképp szükség van az ilyen akciókra, mert gondolkodásra késztetik az embereket a környezeti problémákról. A "mobilitás" mindennapjainkban nagyobb szerepet kellene kapjon, ne csak évente egy napot szenteljünk neki – vélte Csonta. Szerinte Csíkszeredában megvannak a "zöld" közlekedés feltételei, csak épp ki kellene használni azokat. Bizonyos távolságokat megtehetünk kerékpárral vagy gyalog is, s akkor talán nem lenne szükség parkolót bővíteni a központban levő fák rovására – fejtette ki.



Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS