2019. április 26. péntekErvin
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mikor már a relativitáselmélet kidolgozása sem tölti ki az idődet

Erdély FM / Porzsolt Erzsébet 2007. szeptember 14. 17:52, utolsó frissítés: 17:18

Albert Einstein hegedült, William Blake festett, de egyiküket sem ezekben a tevékenységekben elért eredményeik révén tartja észben az emberiség. #b#[erdély fm]#/b#




„Legnagyobb sikerélményem egy olasz, román stílusban épült márványtemplom restaurálása után szervezett ünnepséghez kapcsolódik. Egy Bach szólószonátát fuvoláztam el, s bár az ismétléseket kihagytam, ez volt a zenész karrierem csúcsa.

Még pénzt is kaptam, a katolikus pap ígérte összegnek a kétszeresét. Azért a legnagyobb sikerélményem, mert egyszer csak, amint a koncertre készülődtünk, megjelent a pisai érsek.


Úgy izgultam, el szerettem volna bújni valahova, a kórusban. Már hidegek voltak az ujjaim, arra gondoltam, hogy jövök ahhoz én, a szobrász, hogy a pisai érsek előtt játsszak ” - mondja Székely János Jenő szobrászművész, aki beismeri: mintegy szellemi pótcselekvésként, felüdülésként gyakran veszi kezébe fuvoláját.


Elmeséli, kedvtelésből Beatles-dalokat penget gitáron, zongorázni negyvenéves kora után tanult meg, és már haladó szintre jutott. Fuvolázni gyerekkorában kezdett: „Édesanyám vásárolt nekem egy ébenfa és elefántcsont-berakatú fuvolát, azon nyekeregtem – mesél a művész.

Dr. Ungvári Zrínyi Ildikó teatrológus, egyetemi docens elmondja, a szobrászművész esete korántsem egyedi. Kifejti, a szellemi pótcselekvés

kompenzáló tevékenység,

amikor az ember bizonyos szerepeit egy másféle szereppel, gondolkodástípussal egészíti ki. “Egy lényeges tevékenységet, mikor éppen nem foglalkozunk vele, egy nem annyira fontos dologgal helyettesítjük. Így a lényeges dolog helyét kitölti a pótcselekvés. A különböző területekről származó tudások, ismeretek sok esetben összekapcsolódnak. Azok az izgalmas példák, mikor két, egymástól távol álló területet hoz összefüggésbe egy személy, aki például az egzakt tudományok terén tevékenykedik, de szabadidejében verseket ír.


Ezek a pótcselekvések azért fontosak, mert az ember ilyen módon tesz eleget az érdeklődési körének, teljesíti ki személyiségét. Dr. Ungvári hozzáteszi, amilyen gyakran előfordul a melléktevékenységek űzése, éppen olyan ritka az az eset, hogy valaki a pótcselekvése révén maradandót alkot.

„Érdeklődésünket különböző területeken kell kifuttatnunk. Jó példa erre, hogy sokan manapság több, eltérő profilú munkahellyel rendelkeznek, ezzel különböző igényeiket elégítik ki ” - mondja. Székely János Jenő szerint a

művészetek közti határok könnyen átjárhatóak:

az auditív átalakulhat vizuálissá. „Volt egy lemezjátszóm, ha nem is évekig, de hónapokig klasszikus zenét hallgatva aludtam el. Úgy érzem, a tudatalattimba beszűrődő komolyzene mágikus hatást gyakorolt az agyamra, és ez az alkotásaimon is látszik, hiszen a hatására a formák területén is születik valami új.

Én absztrakt művész vagyok. Maga az absztrakt szó is kivonatot, elvontat jelent, ilyen a világról alkotott belső képem, amely a szobraim révén kivetítődik. Áttételes a zene és a szobrászat kapcsolata, de nagyon erős ez a kapocs – vallja a művész.

Dr. Ungvári megerősíti a szobrász közlését. Elmondja, a tárgyak másként látása, átminősülése a hétköznapi életünkben is jelen van. Kifejti, mikor az ember nem magát nézi a tükörben, hanem a barokk keretet, akkor már nem a tárgy gyakorlati hasznára koncentrál, tehát egy másik aspektusát veszi figyelembe. Ha így tárul fel előttünk a világ, akkor ez azt jelenti, hogy kreatív nézőpontot használunk.

Gyakran előfordult, hogy tudósok, irodalmárok szakmájuktól eltérő területen kerestek szellemi felüdülést. Albert Einstein hegedült, William Blake festett, de egyiküket sem ezekben a tevékenységekben elért eredményeik révén tartja észben az emberiség. Azonban nekik is ki kellett valahogy kapcsolódniuk. "Az alkotóknak nem céljuk, hogy minden érdeklődési területükön korszakalkotó munkát végezzenek" – következtet Székely. Szerinte az a lényeg, hogy

a pótcselekvés kikapcsolódást jelentsen

a művelőjének, hiszen a legrosszabb a tétlen aggódás. „A semmittevésnél már a sepregetés és a favágás is kellemesebb időtöltésnek számít. A búskomorság kiváltó oka a tétlenség" – összegez a művész.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS