2019. április 26. péntekErvin
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egyetemre megyünk! De mi az?

P. E. É. 2007. szeptember 14. 17:25, utolsó frissítés: 15:53

Továbbtanulnak, mert #b#a haverok is egyetemisták#/b#, doktorálnak és optimisták az erdélyi középiskolások. A Bolognai Egyezmény pedig: spagettit joghurt és kifli helyett!




Inkább doktorálnának, mint szakmunkások lennének, és a legfőbb információforrás számukra az internet és a baráti kör, nem pedig az iskola - felmérés a középiskolások továbbtanulási percepcióiról.

A középiskolások továbbtanulási szándékait kutatták az Országos Magyar Diákszövetség által felkért Kiss Zita és Szabó Júlia szociológusok. A kutatás célja az volt, hogy az OMDSZ és a felsőoktatási intézmények stratégiájának kialakítását segítse.


A felmérés az idei OMDSZ-körút során készült, a szakmai koordinátorok a Communitas Alapítvány és az RMDSZ oktatási főosztálya által rendelkezésükre bocsátott adatbázis alapján készítették el a mintát. A felmérésben 47 erdélyi oktatási intézmény több mint ezer tanulója vett részt: a Partiumtól kezdve Gyímesközéplokig megkerestek minden olyan iskolát, ahol magyar nyelvű oktatás van.


Kolozsvári egyetemisták akarnak lenni

A pénteki sajtótájékoztatón a kutatást végző két szociológus elmondta, hogy a középiskolások túlnyomó többsége tovább szeretne tanulni, legtöbben a kolozsvári felsőoktatási intézményeket választanák.

Marosvásárhelyet és Nagyváradot is sokan jelölték meg tanulmányaik lehetséges helyszínéül, de Budapestet is még mindig többen választják, mint például Csíkszeredát. A diákok 61,7%-a Romániában tanulna tovább, 6,7%-uk Magyarországon vagy Romániában, 5,2%-uk pedig Magyarországon, illetve 0,4%-uk máshol külföldön.

A diákok 64%-a magyar nyelven szeretne tanulni, 23%-uk románul, 6%-uk valamilyen más idegen nyelven, és 7%-uk még nem döntötte el, milyen nyelven tanuljon. A bánságiak inkább a közeli városok egyetemeit, főiskoláit választják, még annak árán is, hogy a régióban nincs magyar nyelvű képzés. Ez annak tulajdonítható, hogy nincsenek nyelvi korlátok, majdnem mindegy számukra, hogy románul vagy magyarul tanulnak-e.

A Partiumból és a Székelyföldről többen tanulnának Magyarországon, a Partium esetében a csekély földrajzi távolság, a székelyföldieknél pedig a magyar nyelven tanulás lehetősége a fő motivációs tényező.


Többen akarnak doktorálni, mint szakmunkások lenni

A tervezett legmagasabb iskolai végzettségüket illetően viszonylag nagy azoknak a száma, akik mesteri, illetve doktori képzésben szeretnének részesülni. Ez arról tanúskodik, hogy már határozott elkézeléseik vannak a jövőjüket illetően - magyarázták a kutatók.

A középsikolások majdnem fele egyetemi oklevelet szeretne, viszonylag kevesen vannak azok, - jóval kevesebben, mint a doktorálni vagy mesterizni vágyók - akik szakiskolai, szakközépiskolai, elméleti líceumi vagy posztliceális képzéssel megelégednének. Az utóbbi csoportba tartozók a munkába állást és az anyagi okokat jelölték meg mint a továbbtanulásukat megakadályozó tényezőket. A családalapítás és a tanulási kedv hiánya is a jelentősebb okok között szerepelt e tekintetben, négy százalékuk pedig inkább a külföldre települést választja.



A tanulás és információgyűjtés, a megfelelő munkahely találása és az önállósodás a legfőbb ösztönzői a tanulást választóknak. De olyanok is akadnak, aki párkapcsolat kialakítása céljából iratkoznak be felsőoktatási intézményekbe.


A suli gyengus, a haverok a tutik


A felsőoktatási körülményekről legfőbb információs forrásként barátaikat és az internetet nevezték meg a diákok, csak ezután következik az iskola és az OMDSZ által kiadott Egyetemi Kalauz, kevesebben informálódnak az írott és audiovizuális médiából. A tanulók többsége szerint az iskolában nem kapnak elégséges tájékoztatást a továbbtanulással kapcsolatban. A Bolognai Egyezményről sokan hallottak, de ugyanennyien vallják azt is, hogy elegendő ismeretek hiányában nem tudnak véleményt mondani róla.

A sajtótájékoztatón résztvevő Lakatos András, az RMDSZ oktatási főosztályának alelnöke szerint ezért a pedagógusok sem hibáztathatóak közvetlenül, hiszen ők maguk is nagyon nehezen tudnak eligazodni a folyamatosan változó, kaotikus oktatási rendszerben. Szükség lenne egy átfogó, egységes reformfolyamatra, a középiskoláknak és egyetemeknek az európai normák szerinti urniformizálására. Kész is van egy átfogó törvénytervezet, de ennek elfogadása konszenzus híján nem valószínű.


Csak ne Románia!

Az utóbbi öt évben a középiskolásoknak majdnem 90%-a járt külföldön, többnyire kirándulás céljából, dolgozni is sokan elmentek, illetve kissebb azoknak a száma, akik tanulni, képzéseken részt venni utaztak más országokba. 37,8%-uk gondolt már arra, hogy külföldre telepedjen, de nincsenek határozott elkézelései ezzel kapcsolatban. 20,7%-uk szeretne emigrálni, de nem tudják még hová és hogyan. Elég nagy azoknak a száma is, akiknek konkrét elképzeléseik vannak arról, hogy végleg elhagyják Romániát. A kutatásban résztvevők 41%-a nyilatkozott úgy, hogy nem hagyná el végleg az országot.


A csatlakozás nem okoz csalatkozást


Az Európai Unióról alkotott véleményükről, ismereteikről is megkérdezték a középiskolásokat. Nincsen határozott véleményük Románia csatlakozásáról az Unióhoz, mégis többnyire inkább pozitív, mintsem negatív változásnak gondolják.

Leginkább az Európai Unió területén való szabad utazást, tanulást és munkavállalást, a békét és a gazdasági jólétet jelölték meg mint a csatlakozás pozitív hozadékát. A tanulás és információszerzés szerepel legtöbbük jövőbeni tervei között, a saját lakás vásárlása is égető probléma számukra, csupán ez után következik a munkavállalás és elhelyezkedés, de a családalapítást is életük egyik nagy projektjének gondolják.

A 14-19 éves korosztály általában pozitív jövőt jósol magának, és úgy gondolja, hogy Romániában inkább jó irányban haladnak a dolgok.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS