2019. július 22. hétfőMagdolna
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A civilek, a kocsma és a nagyi befőttje

P. E. É. 2007. szeptember 12. 10:31, utolsó frissítés: 2007. szeptember 11. 17:48

Nem járnak kocsmába, ezért kulturálatlanok a fiatalok. Szép lassan a kihalás fele közeledünk, nincsenek stratégiák, gyenge pályázatokat írunk, ha írunk, de tekintsünk csak bátran a jövőbe!




Magyar Ifjúság Európában címmel tartottak konferenciát hétvégén a Bethlen Kata Diakónia központban, ahol többek között a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek tevékenységéről, pályázási javaslatokról, fejlesztéspolitikákról hallhattunk előadásokat.

Farkas András, a Távközlési és Informatikai Minisztérium tanácsosa az e-Magyar Pontok hálózatáról beszélt, amely Romániában a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az erdélyi Progress Alapítvány együttműködési megállapodása révén jött létre. Az e-Magyar pontok programban 330 kárpát-medencei település vesz részt, leginkább izolált helységek.

Farkas AndrásFarkas András

A telekommunikációs piac rohamosan növekszik, Romániában 1412 internetszolgáltató van, és egyre inkább elterjed a szélessávú internet használata, habár nálunkfele a 128 kb/s-os sebesség is szélessávnak számít már.


E-magyar pontonként 2 számítógépet, nyomtatót, telefont és internethozzáférést biztosítanak, tehát a technikai felszerelést csupán, a szolgáltató jelleg még nagyon gyenge - ecsetelte Farkas. A továbbiakban még 300 pont létehozását tervezik. A cél természetesen az, hogy ezek az e-magyar pontok idővel önellátóvá váljanak, és a szolgálatatások minősége és mennyisége is javuljon, például e-kereskedelem, e-learning terén.


Ne a befőtt tegye el a nagymamát!

Ezt más pályázati források bevonásával lehetne elérni, regionális és kistérségi szinten kellene megoldani a finanszírozást az önkormányzat és a helyi civil szervezetek bevonásával. Az Európai Uniós támogatások, ezen belül a strukturális alapok lehívása lehet még pénzforrás, másrészt magyarországi forrásokra is alapozni lehet. A pályázatoknál fontos az, hogy ne a források határozzák meg azt, hogy mire pályázunk, azaz ne a befőtt tegye el a nagymamát, hanem előbb találjuk ki, hogy mit szeretnénk elérni és arra kérjünk pénzt.

A technikai eszközök megszerzése után a hálózat kiépítése a cél, hogy a kárpátmedencei magyarok egymással folyamatosan kapcsolatban lehessenek.

A hálózat nevét e-magyar pontról e-régióra változtatnák, hogy a vegyes lakosságú vidékeken a románok és más nemzetiségek ne érezzék kirekesztve magukat, de nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az "interetnikus kapcsolatok fejlesztése" szlogen könnyebben eladható az EU-nál.


Ne a pofára esés után kérdezz!

A diakjog.hu-n a középiskolások ingyenes tanácsadást és választ kaphatnak az iskolához fűződő jogi viszonyukkal kapcsolatban. A weboldalt Diákközéletért Alapítvány működteti – számolt be Dr. Jásper András, az alapítvány elnöke Ne a pofára esés után kérdezz! Oktatásjogi szaktanácsadás internetes portálon című előadásában. A diákok, pedagógusok és sok esetben a szülők olyan problémákra kereshetnek itt megoldást, mint a tanuló teljesítményének értékelése, fegyelmezés, szankciók, házirend értelmezése, hiányzások, késések stb.


Fogyunk, de nem bánjuk

Kiss Tamás
szociológus előadásában kifejtette, hogy az erdélyi magyarság egyre fogy, radikális demográfiai változásokra számíthatunk. A legveszélyeztetebb vidékek a Bánság környéke és a délvidék, ahol a magyarok száma 2032-re felére csökkenhet. A legjobb helyzetben a Székelyföld lesz, ahol talán el lehet érni, hogy stagnáljon a népesség száma.

A népességcsökkenés okai nem a halandóság és termékenység közötti deficitben keresendőek, hanem sokkal inkább az etnikai reprodukcióban, az intragenerációs (nemzetiségváltás) és intergenerációs (asszimiláció, vegyes házasságok) tényezőkben, illetve az elvándorlásban. A szociológus elmondta, hogy nincs intenzitásbeli különbség a magyarok és a románok kivándorlási mutatójában, az etnikai jelleg miatti kivándorlás azonban a magyarok részéről hosszú távon nagyobb. Az erdélyi magyar lakosság elöregedőben van, egyre kevesebb a 7-19 év közötti fiatal, az iskoláknak, egyetemeknek mégsincs erre vonatkozó stratégiája. Péter László Civil kurázsi című előadásában a kolozsvári magyar szociológus-társadalom kialakulásáról és alakulásáról beszélt.

Bauer Béla magyarországi szociológus a magyarországi fiatalok kultúrafogyasztási szokásait vizsgálja. Kifejtette, hogy a fiatalok kulturátlanok, mert nem járnak kocsmába. Ezenkívül egyharmaduk nem volt soha könyvesboltban, video-, dvd-kölcsönzőben, a kultúrahordozó egységek nem részei a használati tárgy-készletüknek.

De nemcsak ezért kulturátlanok: a tömegkultúra, és ennek legfőbb közvetítője, a televízió a szabadidő eltöltésének legnépszerűbb módja, az ifjaknak mintegy 57 százaléka ezzel tölti el hétvégéit. Ennek legkézenfekvőbb oka, hogy a televíziózás a legolcsóbb módja a szórakozásnak, a jól szituáltak körében a kultúrafogyasztási szokások teljesen másak. A községiek és a városiak, de főként a községiek és fővárosiak között jelentős különbségek vannak a kultúrahasználat tekintetében, a községiek esetében az anyagiak hiánya és a lehetőségek, szolgáltatások hiánya vagy jelent hátrányt. A kocsmák, kávéházak és pubok értékelése megváltozott, újabban fontos kultúrafogyasztói színtérként jelennek meg.

Siralmasan pályázunk, de vannak trükkök

Szőcs Ildikó az Adaptatio kft. munkatársa az erdélyi szervezetek felkészültségéről beszélt az uniós támogatások fogadására. Mint kiderült, siralmas a helyzet, csak néhány szervezet tudott életképes projektekkel és pályázatokkal előállni, Hargita és Kovászna megyében pedig egyetlen támogatott pályázat sincs. Negyven támogatott projektből megyénként csupán két-két projekt volt civil kezdeményezésű. Az Adaptatio kft. célja, hogy az európai uniós pályázatok terén szerzett magyarországi tapasztalatokat, szaktudást átadádják a határon túli közösségeknek.

Szőcs IldikóSzőcs Ildikó


A civil szervezetek jórésze nem alkalmas az uniós pályázatok lehívására. ennek okai a pályázati kultúrában keresendőek: nem fejlesztés, hanem sokkal inkább támogatottság-orientáltak az eddigi magyarországi támogatási rendszernek köszönhetően. Országos szinten probléma a szakmai kapcsolatok és szakmai ismeretek, a szakértői háttér hiánya. A szakmai felkészületlenség egyik oka a pályázatíró képzések hiánya, nincs fejlesztési koncepció, terv, az EU-s tájékoztató anyagok pedig nem magyarul vannak, azaz nem mindenki számára hozzáférhetőek, a magyarországi tapasztalatok átadása pedig nem mondható sikeresnek. Az egyik legfontosabb civil szervezeti tevékenység a humánerőforrás-fejlesztésnek kellene lennie.

A magyar szervezeteknek az uniós forrásokhoz való viszonyulása egy atitűdskála segítségével írható le: vannak a sikeresek, a sikerben bízók, a külső segítségben bízók, a bizalmatlanok és a kishitűek. A romániai magyar civil szféra egyik jellegzetessége, hogy ragaszkodik a magyar jelleghez, és elzárkózik a román szervezetekkel való együttműködéstől.

Szőcs Ildikó a sikeres pályázás „titkait” is felfedte: az egyik legjobb módszer az aktív felkészülés támogatott partneri minőségben, egy már sikeresen pályázó szervezet partnereként el lehet lesni módszereket, esettanulmányok áttekintése, pályáztató intézmények sikerességi tényezőinek a megvizsgálása (pl. Transylvania Trust, Crest Forrásközpont, Caritas).

Rajnai Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztályának Fejlesztéspolitikai és Stratégiai Osztályának munkatársa elmondta, hogy a fejlesztési tervek csak kinyilatkoztatás szintjén léteznek. A fenntarthatóság felelősséget jelent, a jövő nemzedékekkel szembeni felelősség. Az érdekviszonyok nem merevedtek még le, a fejlesztési tervek változhatnak, a régiók kialakulása is még folyamatban van.

Rajnai GáborRajnai Gábor

A régiók most identifikálódnak tartalmilag, a fiataloknak most van lehetősége arra, hogy tartalommal töltsék fel a frissen kialakult kereteket. Rajnai sokkal demokratikusabbnak látja a kárpátaljai rendszert a Szülőföld alap leosztására alakult bizottságok szintjén: Erdélyben egy szervezet, az RMDSZ vesz részt benne, aki leosztja a pénzt önmagának. A kárpátaljaiak tiltakoztak ez ellen a megállapítás ellen, miszerint náluk demokratikusabb lenne a rendszer: az egyik szervezetnek ugyanis nagyobb súlya van a Szülőföld Alap Tanácsában.

Rajnai közölte, hogy ezután jobban oda fognak figyelni ezekre, de az alapelv az, hogy ne avatkozzanak bele a határon túliak társadalmi életébe.

Ezentúl nagyobb hangsúlyt fektetnek a fejlesztéstpolitikára a támogatáspolitikával szemben. A cél az, hogy a lemerevedett elosztási mechanizmusok változzanak meg.

Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára összefogalta a konferencia során elhangzottak tanulságait az ifjúsági szervezetek számára: találd ki, mit akarsz, és meglesznek hozzá a források.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS