A bányabékának még nem kell Ditróba költöznie
Kertész Melinda 2007. szeptember 03. 09:52, utolsó frissítés: 2007. augusztus 31. 18:20Mielőbb elkezdené az olasz bányavállalat a gyergyóditrói szienit kitermelését. A #b#száz hektáros fenyőerdőt kivágná#/b#, a szerződés alapján a tulajdonosoknak fejenkénti évi 5,4 lejes jövedelmet juttatna.
„Akárcsak a helyi tanács, én is tiszteletben tartom a szavazók akaratát, hiszen őket képviselem. Míg én vagyok a polgármester, Gyergyóditróban nem lesz szienitbánya.
Sokszor végigtárgyaltuk már az ügyet, mind a lakossággal, mind az olasz cég képviselőivel, de a népszavazás eredménye magáért beszél: a község lakói nem akarnak bányát” – jelentette ki a Transindexnek Bardócz Ferenc, arra vonatkozóan, hogy a bánya megnyitásáért harcoló olasz bányavállalatot Romániában képviselő Ditrau Mining Corporation cég októberben a község vezetőitől kéri a kitermelés megkezdésére vonatkozó jóváhagyást.
A környezetvédelmi hivatal jóváhagyásának megszerzése mellett több – vízügyi, erdészeti – jóváhagyás beszerzését is mellékelnie kellett az olasz vállalatnak a hatástanulmány dokumentációjához, amelyről végül a helyi tanács dönti el, hogy elfogadja-e, vagy sem. A Gruppo Minerali olasz cég
2003 óta tervezi a beruházást.
A kerámia, üveg és porcelán előállításához szükséges nefelines szienitben gazdag Újhavas hegy külszíni kitermelése húsz évig tartana. A gyergyóditróiak viszont első pillanattól fogva nem nézték jó szemmel a kezdeményezést: gazdaságilag előnyük nem származna az üzletből, hiszen a bánya működtetése a tájkép rongálásával, zajjal, porral járna, amely indirekt módon gazdasági hátrányokat jelentene a település számára.
A turizmus fellendítésével kísérletező község törekvése megsemmisülne, az agroturisztikai látványosságnak számító szürkemarha-tenyészet, a meleg vizes strand működése is veszélybe kerülne, a vadászterületekről a vadakat a zaj elüldözné. A bánya csupán 26 munkahelyet biztosítana, mivel gyakorlatilag a gépesített kitermelés abból állna, hogy a kőzetet három centiméter átmérőjű darabokra őrölnék, majd elszállítanák a község útjait használva, amelyeket azonban nem teherforgalomra építettek. Mindemellett a bányavállalat három évig nem kíván befektetni az utak karbantartásába.
„A rezonancia az út melletti házakat tenné tönkre, a zajszennyezésről nem is beszélve. A por különböző betegségeket okozna, hiszen a Gyergyói-medencében nem áramlik a levegő, emiatt már így is rengeteg ember küszködik légúti megbetegedésekkel” - nyilatkozta Kovács Zoltán Csongor, a bánya megnyílása ellen fellépő egyik civil szervezet, a Zöld Erdély Egyesület elnöke.
Az elnök arra is kitért, hogy jelenleg az egész községnek a vízszükségletét a Ditró-patak biztosítja, amelyet az Újhavas hegy lát el vízzel. A hegyen levő, közbirtokossági tulajdont képező száz hektárnyi fenyőerdőt fokozatosan, a munkálatok előrehaladása ütemében
tarolná le a bányavállalat,
amelyre nem jogtiszta úton koncessziós szerződést kötött.
Kovács András jogász, a Gyergyóditrói Közbirtokosság vezetőségének tagja a koncessziós szerződés felbontásáért pereli a bányavállalatot.
Kérdésünkre elmondta, a koncesszióba vételi szerződés megkötését megelőzően gyűléseztek ugyan a részvényesek, azonban nem alakult meg az a kétharmados többség, amelynek beleegyezése elengedhetetlen egy ilyen jellegű döntés jogerősségéhez.
Kovács hozzátette: tény, hogy az olasz vállalat hamarosan beszerzi az eddig hiányzó engedélyeket is – ekkor majd követeli a tanács jóváhagyását, hogy a bánya beindulhasson. Hozzáfűzte: az olasz cég várhatóan a koncessziós szerződésre hivatkozva kényszeríteni próbálja majd a gyergyóditrói tanácsot, hogy hagyják jóvá a projekt elindítását.
A Maros megyei Táblabíróság vélhetően még idén kitűzi a koncessziós szerződés felbontására indítványozott per tárgyalását – számolt be Kovács. Hozzáfűzte, a szerződés szerint a száz hektárnyi terület bérlésére évi 6 ezer eurót fizet az olasz vállalat, ez az összeg minden egyes részvényesnek évi 5,4 lej részesedést jelent.
„Ennek az összegnek az ezerszeresével sem lehetne kifizetni azt a mértékű kárt, amit a tájképnek és a természetnek okozna a bányaprojekt” – fogalmazott a jogász.