2019. október 19. szombatNándor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Műkincsbiztosítás: kötelező, de nincs kontroll

Erdély FM – Tóth Árpád 2007. augusztus 29. 18:25, utolsó frissítés: 18:04

A törvények előírják a műtárgyak kötelező biztosítását. Az összes felleltározott műtárgy bebiztosítása #b#4-5 milliárd euróba#/b# kerülne. Múzeumigazgatók és biztosítók a témáról az Erdély FM összeállításában.




Amikor arról beszélünk, hogy valami felbecsülhetetlen értékű, akkor elsősorban olyan dolgokra, értékekre gondolunk, mint a műkincsek, a műtárgyak, a történelmi ereklyék, a kulturális javak.

A legtöbb országban, így Romániában is a törvények előírják a műkincsek kötelező biztosítását. Ahhoz, hogy az összes felleltározott műtárgyat bebiztosítsák, az államnak hozzávetőlegesen 4-5 milliárd euróra lenne szüksége.

A romániai múzeumok helyzetéről, arról, hogy milyenek a műkincsek biztosítási feltételei, milyen pénzalapok állnak a rendelkezésükre, múzeumigazgatókkal beszélgettünk.


"A múzeumokra vonatkozó hatályos jogszabály határozottan előírja, hogy a gyűjtemények fenntartóinak kötelességük bebiztosítani műtárgyaikat, ezt nyilván mégsem teszik meg, mert ez egy költséges dolog, a múzeumoknak erre


külön költségvetési fedezetük nincs,

a fenntartók – legyen az a helyi vagy a megyei önkormányzat – tudomásom szerint nem vagy csak nagyon ritkán tesznek eleget ezirányú kötelességüknek – fejtette ki Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. Mivel kultúráról van szó, a törvényt nem veszik olyan szigorúan, nem ellenőrzi senki" - magyarázta.

"A törvény előírja, és a rendőrség folyamatosan ellenőrzi, hogy milyen biztonsági berendezések vannak, de erről nem akarok részletesen beszélni, mert nem szeretnék ötleteket adni az esetleges betörőknek – mondta Zepecáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója. Annak ellenére, hogy a törvény előírja, a biztosítást egyetlen esetben teszik kötelezővé: úgy, ahogy van az autóknak vagy a személyeknek is kötelező biztosítása, a műtárgyakat is be kell biztosítani; ha külföldre visszük,


addig nem engedik át a határon."

A szakemberek úgy vélik, hogy a kulturális örökség védelmében a közérdeknek is fontos szerepet kellene kapnia, mert azok az értékek, amelyeknek a védelmére szükség lenne, a múltunkat képviselik, értékeinket jellemzik, és a hagyományainkat őrzik.

Zepecáner Jenő úgy véli, a műkincsek biztosítása elsősorban pénz kérdése; a múzeumok nem rendelkeznek ilyen alapokkal, inkább az őrzést, a műkincsek védelmét igyekeznek erősíteni, biztosítás csak olyan esetekben merül fel, ha kiállításra vagy külföldre szállítanak műkincseket.


"Hogy mi a pénzhiány oka?

Azt nem mondhatom, hogy az önkormányzatokat, a fenntartót nem érdekli – magyarázta Gyarmati Zsolt. „Minden kulturális intézménynek, múzeumnak megállapítják ősszel a költségvetését, ami nem annyi, mint amennyire szükség lenne, mint amennyit kérünk, hanem amennyi jut. Nos, ami jut, abból tessék igazgatóként, kulturális menedzserként gazdálkodni. Ha ebből mi egy tekintélyes részt biztosításokra fordítunk, nem marad pénz működésre.”

"A múzeumok helyzetét bonyolítja az is, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, ezért az előírások is módosulnak. „Ott tartunk, hogy a


műkincseinket újra kell értékelnünk

európai szabványok szerint. Ez egy évekig tartó munka. A biztosító addig nem köt velünk biztosítást, amíg minden műtárgy nincs újraértékelve európai előírások szerint, szakértő által. Ez az első nagy probléma, és sorolhatnám az ebből jövő bonyodalmakat” – fejtette ki Varga Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.

A román piacon jelenlévő biztosítótársaságok szinte mindenike rendelkezik műkincsbiztosítási ajánlatokkal. Ezek feltételeiről Ferenczi Csongor, az Astra biztosítótársaság munkatársa beszélt: „Szakértőnek kell felértékelnie, az alapján döntik el, hogy milyen mértékű lesz a biztosított összeg és a biztosítás ára. Ezenkívül különböző biztosítási feltételeknek kell eleget tennie: riasztóberendezés, vasrács, törhetetlen üveg és hasonlók. A magánlakásokban gyűjtött műtárgyakat csak simán nem biztosítják.”

A műtárgyakat a múzeumok csak olyan esetben biztosítják be, amikor egy tárlatot kölcsönadó fél kiköti a kötelező biztosítást, illetve a műtárgyak szállításakor, de ilyen esetben általában


a biztosító egyben a szállító cég is.

A Generali Group Biztosítótársaság munkatársa, Monica Mosoiu elmondta: „Az egyetlen eset, amikor biztosítottunk, bizonyos érmék szállítása volt a Bukaresti Nemzeti Múzeumból a kolozsvári múzeumba, de ez is csak a szállítás idejére szólt. Arról, hogy egy múzeum bebiztosítaná értékeit, nincs tudomásom – legalábbis itt Hargita megyében nem tudok egyetlen konkrét esetről sem. De nálunk van lehetőség a műtárgyak biztosítására.”

Nemrég zajlott le a Csíki Székely Múzeumban a Munkácsy kiállítás. „A tárlatot kötelező módon be kellet biztosítani. Az egész kiállításnak


volt egy szerződéses háttere,

ebben konkrétan szerepelt, hogy be kell biztosítani. Ajánlatokat tettek, hogy kivel lehet biztosítani, ezek nemzetközi műtárgyszállítmányozási cégek és biztosítási cégek voltak, velük kötöttünk kőkemény, sokmillió forintos szerződéseket” – részletezte Gyarmati.

Az igazgatók szerint előbb-utóbb muszáj lesz bebiztosítani a múzeumok értékeit, és erre már javában keresik a megoldást: „Gondolom, hogy ahogy szép lassan betagozódunk az európai értékrendbe intézményi szinten is, erre lesz keret, mert muszáj lennie. Magyarországon elég gyakori, hogy egy vállalkozó,


egy cég egy vagy több tárgyat örökbe fogad,

megvásárolja az illető múzeum számára azt a tárgyat, és utána az az övé, állja az örökbefogadott tárgyra vonatkozó költségeket – ez lehet például a biztosítás is. Vannak szép példák, ezeket meg lehetne nálunk is honosítani. A cégekkel az a helyzet, hogy a mecenetúra ideje rég lejárt.

Jó lenne a biztosítás, mert akkor legalább az anyagi veszteséget ki lehetne védeni, habár a műtárgyat pótolni már nem lehet.” – mondják a múzeumigazgatók.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS