2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Rektorfaggató – tanévnyitó előtt 2.

Bakk-Dávid Tímea Bakk-Dávid Tímea 2007. augusztus 27. 16:51, utolsó frissítés: 15:52

Hogy döntik el a Sapientián, hogy ki államvizsgázhat, és miért csak egy év után adnak diplomát a romániai állami egyetemeken? Dávid Lászlóval és Magyari Tivadarral társadalomkutatók beszélgettek Szelterszen.





A Sapientia rektora és a BBTE rektorhelyettese részvételével tartott fórumon felmerült egy egyetemek fölötti, szakmai konzorcium megalakításának igénye, amelynek a feladata többek közt az erdélyi magyar felsőoktatási kínálat összehangolása lenne a munkaerőpiaci kereslettel. Dávid László szerint az egyetemek a demográfiai csökkenést, a magyar anyanyelvű egyetemista korú népesség fogyását tudják kompenzálni, hiszen még mindig erős a román tannyelvű egyetemek vonzása a magyar hallgatók körében.

Olvassa el cikkünk első részét: >> Rektorfaggató – tanévnyitó előtt 1. >> Dávid László, a Sapientia rektora és Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese két és fél órán keresztül állta a kényes és kevésbé kényes kérdéseket a szelterszi társadalomtudományi táborban.

Dávid LászlóDávid László
Dávid szerint ki lehet indulni abból, hogy a Sapientia fizetéses magánegyetem legyen, de a kérdés az, hogy akkor milyen diákréteget célozna meg: azokét-e, akik máshová nem tudnának bejutni fizetéses helyre.


Ez a csoport pedig nem egyezik meg azokéval, akik hosszú távon építkeznek, és eredményeket mutatnak fel. Bizonyos szakokon érdemes megnézni, hányan végeztek magyarok – akár románul is, és hányan románok egy adott szakon, s ebből következtetni lehet arra, kinek milyen lehetősége volt a továbbtanulásra.

A marosvásárhelyi Petru Maior egyetemen 1993-2001 között adott szakokon a magyar diákok aránya 50-55-60%-ról lecsökkent akár 25%-ra. Ennek ellenére azok a magyar hallgatók, akik az utolsók között jutottak be a felvételin, amikor végeztek, az első négy-öt diák között voltak. Tehát akik kiestek, azok is hasonlóan jól végezhettek volna – vonta le a következtetést Dávid.

Magyari TivadarMagyari Tivadar
Magyari Tivadar emlékeztetett arra, hogy annak idején 300 helyet szabtak meg a Babes-Bolyain a magyar diákoknak; most ez a szám már közel 1200, vagyis majdnem négyszerese. Ez azt is jelenti, hogy az erdélyi magyar felsőoktatás felnőtt, és itt most nemcsak a helyek számának növekedéséről, hanem a kínálat bővítéséről van szó.

Szerinte már főleg nem azért járnak román tudományegyetemekre a magyar diákok, mert ne lenne az illető szaknak megfelelője magyarul; több oka lehet ennek a jelenségnek, pl. a földrajzi közelség, a románoktól átvett egyetemválasztási modellek, vagy akár az is, hogy ezeknek a román magánegyetemeknek hatékonyabb a PR-juk.


Államvizsga: kinek szabad?

A sikeresen államvizsgázottak aránya a Sapientián nem marad el az állami egyetemeken végzettekétől – közölte a rektor. A 19 szakból egy szakon nem volt végzős. Míg pl. a mérnöki szakokon akár 130%-os is lehet a sikeresen államvizsgázók aránya (ugyanis beleszámolják az előző évben végzett hallgatókat is), az ellenpélda a fotó-film-média.

“Itt egyértelműen arról van szó, hogy egy film elkészítése, vagy annak az anyagnak az elkészítése, amivel államvizsgára kellett jelentkezni, olyan költségeket igényelt, amit adott esetben nem tudtak a hallgatók vállalni. Két intézményhez mentek vizsgázni a hallgatók, akik elmentek, azoknak messze nagyon jó jeggyel, tízessel sikerült, nagyon jól fel voltak készülve” - fogalmazott a rektor.

A Transindex kérdésére, miszerint mi alapján döntik el, hogy a diák felkészült-e az államvizsgára, Dávid elmondta, minden szakon utolsó éven bevezettek egy olyan tantárgyat, ami a licencvizsga-anyag elsajátítását célozza; aki nem éri el a megfelelő minősítést ebből a tantárgyból, vagyis nem kap átmenő jegyet, az nem állhat államvizsgára. A Sapientia diákjai Kolozsváron magyarul, Temesváron románul államvizsgázhatnak a befogadó egyetemen.

A műszaki szakok esetében a tanítás nyelvén lehet államvizsgázni, de mivel egyes román egyetemekkel kötött szerződésekben az szerepel, hogy a védés kétnyelvű, a diákok minden bemutatót két nyelven írtak meg, illetve ha tudták, angolul is. Volt olyan diákunk, aki magyarul, volt, aki románul, illetve angolul védte meg a dolgozatát a vizsgáztatóbizottság előtt; előzőleg sokat foglalkoztunk velük, több próbavizsgát is tartottunk – tájékoztatott a rektor.


Vagyoni helyzet, támogatás

A Sapientia támogatása nagyságrendben akkora, mint egy állami egyetem támogatása – mondta el Dávid. A magyarországi támogatáspolitikának tekintettel kellene lennie arra is, hogy a Sapientia különböző helyszínein és ezzel összehasonlítva a kolozsvári BBTE-n mennyi diák tanul, mert a kollégák méltánytalannak érzik azt az állapotot, hogy a BBTE mostohagyerek, mert “nem a miénk, nem a magyar egyetem” - replikázott Magyari.

Papp Z. Attila budapesti szociológus, a szelterszi beszélgetés moderátora felvetette, hogy a Sapientiához hasonló nagyságú vásárhelyi Petru Maior 650 millió forintnak megfelelő összeget kapott a román költségvetésből, ami kevesebb, mint a Sapientiáé. Dávid válaszában elmondta, a Sapientia eddig fejlesztett az összegek bizonyos részéből, míg a romániai állami egyetemek alaptámogatása kimondottan oktatási támogatás. A szociológus megjegyezte, a román államnak pénzügyi szempontból roppant jó dolog, hogy működik a Sapientia; hiszen a magyar költségvetésből finanszírozott bérek után a román államnak fizetendő járulékok kiteszik a havi 20 millió forintot is (251 840 erős lej, vagyis több mint 77 ezer euró – szerk. megj.)

Kolozsváron a campus építését a Sapientia által korábban megvásárolt telek eladásából befolyó nyereségből finanszírozzák. A múlt tanévben az önrész (tandíjakból befolyó összeg) a Sapientia költségvetésének 5%-a körül mozgott, jövőre vállalták, hogy eléri a 10%-ot, 2011-ig pedig a 25%-ot – tájékoztatta a hallgatóságot a rektor. A Sapientia által kapott költségvetési összeget összevetve az egyetem vagyonával körülbelül egyforma összeget kapunk, és közben működött az intézmény – hívta fel a figyelmet Dávid.

“Ha ma azt gondolná valaki, hogy a Sapientia egyetemet megszünteti, és azt a költségvetést átirányítjuk bárhova, se minőségben, sem mennyiségben nem éri el azt a hozamot, amit most megtermelt a Sapientia” - fejtette ki a rektor. Amellett, hogy diákokat oktat, az egyetem kinevelt egy olyan értelmiségi réteget, amit szerinte nem szabad lebecsülni, mert hamarosan meglátszik a hozadéka. A Sapientia környéki értelmiségi réteget arra ösztönzik, hogy tudományos értékeket termeljen, eredményeket mutasson fel, minél hamarabb védje meg a tézisét. “Valamikor a Babes-Bolyai is így kezdte” - fogalmazott.


Sapientia: megerősödött a szenátus

Hogyan érzékelik a politikum befolyását a munkájukra? – kérdezte Bárdi Nándor történész az egyetemi vezetőktől. A Sapientia esetében ez a kuratórium és a szenátus közötti kapcsolatra vonatkozik: mennyi energia megy el arra, hogy megszülessenek a kompromisszumok? Dávid elmondta, bár az egyetem fejlődésének első szakaszában a kuratóriumnak meghatározó szerepe volt abban, hogy mi hogyan alakult, az utóbbi egy évben hitelesítette az egyetem szenátusa által meghozott döntéseket. Ez azt jelenti, hogy megerősödött a szenátus, vannak fenntartható döntések, és ezeket a kuratórium jóváhagyja.

Ez abban is lemérhető, hogy míg korábban a kuratóriumi ülés húzódott hosszúra, most a szenátus ülése egynapos, és arra is volt példa, hogy egy óra alatt megvolt a kuratóriumi rábólintás. Ezt úgy is lehet értelmezni, mindez azért van, mert az egyetem fejlődése lezárult, a nagy stratégiai döntések ideje már lefutott, és csak kifejezetten az oktatást érintő kisebb horderejű döntések vannak hátra, és ezért csökkent a kuratórium szerepe. Október elsejétől egyébként új kuratóriuma lesz a Sapientia Alapítványnak, amelynek összetételét még nem tudni.

“Én azt érzékelem, megjelentek a színen olyan emberek, akik azonosulni tudnak a Sapientiával, és főállású egyetemi oktatóként vállalták a tanítást. Ők egyértelműen meg fogják határozni az egyetem jövőjét” - jósolta a rektor, aki szerint egy év alatt a történet pozitív fordulatot vett.


Magyari: két tűz között

A BBTE magyar rektorhelyettese két tűz között áll: egyfelől a nemzetépítő egyetem, másik oldalon a nemzetépítő Bolyai Kezdeményező Bizottság. Mennyi energiájába kerül a kettő közötti lavírozás? - tette fel a kérdést a budapesti MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet történésze.

Magyari felidézte, akkor kapta a mandátumot, amikor a magyar tagozatnak tulajdonképpen nem volt vezetősége pont egy olyan szakaszban, amikor rengeteg, a mesterivel és az alapképzéssel kapcsolatos reform közepén tartottak. “Ezért az a döntés született, hogy csak szakmai, technokrata vezetés legyen, és semmiféle nyilatkozatháborúba nem keveredünk senkivel” - mondta el a rektorhelyettes.

A tavasz folyamán sikerült helyreállítani a bizalmat a román és magyar fél között a vezetőségben, illetve a konszenzust a magyar tagozaton belül. Ám amikor közeledett a felvételik időpontja, megszaporodtak az egyetem válságos helyzetét deklaráló nyilatkozatok. Meg kellett szólalni, és elmondani, hogy a több valós probléma nem jelent működési válságot, a intézet igenis működik, a tanítás folyik – értékelte az elmúlt időszakot a rektorhelyettes.

“Védettséget biztosít nekem több minden. Először is, hogy csapatomban főleg az oktatás szakmai kérdéseivel foglalkozunk; a kollégák tudták, amikor megválasztottak, hogy nem bízzák rám, hogy kilenc hónap alatt megoldjam 17 év problémáját. Másodszor, én vagyok az első magyar tagozatvezető rektorhelyettes, akinek jelölését a magyar tagozat a román fél tudomására hozta, és nem valamilyen előzetes román-magyar egyeztetés előzte meg jelölésemet. (Ami elfogadható szokás volt, mert a mindenkori rektornak joga van előzetesen jelezni, hogy milyen helyettesekkal akar együtt dolgozni.)

Harmadszor megerősít engem, hogy nem tudnak besorolni az előéletem alapján semmiféle politikai vonulatba. Negyedszer az, hogy nyitottá tettük a tagozatvezetést a háromszáz kolléga felé, mindenről beszámolunk, még az unalmas dolgokról is, hogy mi történik a rektori hivatalban, és rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a sajtóval” - összegezte Magyari Tivadar.


Kényes témák: diplomaparkoltatás, útiköltségtérítés

Az utolsó húsz percet a két egyetemről keringő pletykáknak szentelték a beszélgetés résztvevői. Szóba került többek közt, hogy miért csak egy év után kapnak oklevelet a BBTE végzősei – mint kiderült, nem azért, hogy így próbálják “visszatartani a kivándorlástól” a diákokat, hanem egyszerűen bürokratikus okokból, de más romániai állami egyetemeken is ezt a gyakorlatot alkalmazzák. Pl. a brassói Transilvania Egyetemen és a vásárhelyi Petru Maioron is egy évet kell várni. A gond ezzel az, hogy aki menne külföldre továbbtanulni, annak nincs amit kezdenie azzal az igazolással, amit belföldön elfogadnak. Ez továbbra is probléma – vonták le a következtetést a jelenlévők.

Hogyan történik a benzin- és útiköltség-elszámolás az egyetemeken? A Sapientián most nemrég fogadtak el egy új szabályzatot erre vonatkozóan. Eddig az egyetem mindenkinek fizette a lakhelyétől az egyetemig történő utazást, esetenként a benzinköltséget. Ettől a tanévtől csupán a másodosztályú vonatjegy költségét téríti meg, illetve ha valaki továbbra is saját autójával közlekedik, az ezt az összeget kiegészíti saját forrásokból.

Kolozsvári tanároknak hetente kétszer mikrobuszt indítanak Marosvásárhelyre, s minden órát arra a két napra időzítenek. A magyarországi tanárok esetében a velük kötött szerződésbe foglalták bele az utazási költségeket. Csíkszeredában ezek a költségek háromszor akkorák, mint Marosvásárhelyen, ezért az egyetem úgy döntött, a magyarországi vendégtanárok esetében a romániai költségeket téríti, a többi költséget a kar saját bevételeiből kell kipótolja.

A BBTE-n ez ugyanúgy történik, mint bármely cégnél Romániában: kiszállási papír és az utazási bizonylat (vonatjegy stb.) alapján térítik meg a tanárok utazási költségeit. A magyarországi vendégtanárok esetében – hacsak nincs érvényben egy személyre szóló egyezség az illető oktatóval – az egyetem saját szállodájában biztosítja a szállást, illetve a reggelit; a többi költséget vagy maga az egyetem állja, vagy az egyetemi háttérintézmények, főleg a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) különböző magyarországi pályázatokból. Az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság egyébként az elmúlt két tanévben finanszírozta BBTE-n tanító oktatók ingázási költségeit.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS