Diófa árnyéka, hangoskönyv és Kant a strandon
Kovásznay Katalin-Erdély FM 2007. augusztus 25. 11:42, utolsó frissítés: 2007. augusztus 24. 18:03Léteznek kimondottan évszakfüggő olvasmányok? Az Erdély FM összeállításában írók, kritikusok, irodalomtörténészek ajánlanak nyáron olvasandó könyveket.
Láng Zsolt marosvásárhelyi író, a Látó szerkesztője szerint a könyv a nyár nagy színháza: „Aki rendszeresen olvas, az mást olvas nyáron, és mást olvas télen. Statisztikailag is lehet követni, hiszen van két könyvvásár, az egyik az áprilisi Könyvfesztivál, a másik a Könyvhét, a kortárs magyar irodalom nagy vására. Nyilvánvaló, hogy nyáron az ember sokkal több kortárs magyar könyvet olvas, mint télen, több idő van olvasásra, az ember nagyobb lélegzetű könyvekbe is belekezdhet.
Szeretek nyáron írni, a diófa alatt, a kertben. Olyan jó vakációs hangulatú szövegek születnek.” Láng úgy gondolja, hogy a nyári könyv a selymes ruhák lenge varázsát idézi, még a nehezebben olvasható, rágósabb művek is könnyebben érthetőek nyáron.
Selyem Zsuzsa kolozsvári kritikust, írót kérdeztük, hogy egyetért-e Láng Zsolt felvetésével: „Először azon döbbentem meg, amikor Kertésznél azt olvastam, hogy a strandra vitte magával Kantnak A tiszta ész kritikáját, és nem tudta letenni, úgy olvasta, mint egy krimit. Ez az a kövyv, amiről par excellance nem gondolnánk azt, hogy tipikus strandolvasmány.”
De milyen az igazi strandolvasmány?
Dániel Mónika budapesti irodalomtörténész szerint ma már nem divat a téli-nyári beskatulyázás, hiszen a nyári olvasmányokat télen is szokás olvasni, és ez fordítva is igaz. Szerinte a hangoskönyv igazi nyári műfajjá kezd válni, mert az autóban, utazás közben is elérhető.
S ha már a műfaj kérdésénél tartunk, Demeter Szilárd író, nagyváradi filozófiatanár így nyilatkozott: szakirodalmat semmi esetre sem olvasnak nyáron, kivéve azokat, akik rá vannak kényszerülve – és akkor nyáron lenne a lektűrirodalom ideje.
Bencze Mihály brassói író, matematikus egyetért ezzel. Az olvasás nappal nem tud annyira elmélyülni, ezért az az asztali lámpa, ami télen csak azt a néhány négyzetcentimétert hasítja ki a sötétségből és világosítja meg az ember előtt, jobban tudja fókuszálni, koncentrálni az ember figyelmét - véli.
Olvasáshoz a legjobb közeg az, amikor beteg az ember, és
tea van az éjjeliszekrényen citromkarikákkal,
és sok időt tölthet el egyedül. "Ilyenkor én legalábbis nagyon vastag regényeket szoktam levenni a polcról" – mondja Balázs Imre József irodalomtörténész, a Korunk szerkesztője.
A megkérdezettek egyetértenek abban, hogy az emberek többnyire a hangulatuknak, életkoruknak, helyzetüknek megfelelően olvasnak. A nyári szünidőben sokan azt olvassák, amire egész évben nem volt idejük. Nyáron több lektűrt, télen pedig szakkönyvet és újságot.
A szakemberek szerint marketingstratégia, hogy bizonyos könyeket nyári, illetve téli olvasmányként reklámoznak. A könyvárusok adatai és a statisztikák is alátámasztják, hogy a könyveladás kétszer ugrik meg egy évben: karácsony táján és ballagáskor. A kiadói politikák és a fordítási arány azt mutatja, hogy a kortárs irodalomban a legerősebb mű nem a regény, a próza pedig eladhatóbb a versnél. Általános trend, hogy kevesebbet olvasunk, mint régen: a könyv helyét a tévé és az internet vette át.