Elemér szökésben
Pál Edit Éva 2007. július 20. 18:31, utolsó frissítés: 2007. július 17. 02:10Tizenharmadikán tizenhárom órakor eltűnt Elemér névre hallgató, de egyébként is csendes szerkesztőségi mackónk. A nyomok #b#a játszótérre#/b# vezetnek, becsületes megtalálója kerestetik. #b#[fotóriport]#/b#
Mackónk szökése után a játszótér fele vette útját, amint az általa küldött emailekből és fotókból értesültünk. Megunta már a szerkesztőség hűvösét, a mindig a billentyűzetet, és nem az ő buksiját cirógató munkatársakat és új társaság után nézett. Egyből meg is találta a legjobb helyet, ami egy plüssmackó számára létezik: a játszóteret.
Csúszott, hintázott, kocsisként is besegített a kolozsvári parasztoknak, libikókázott, még a mászókát is kipróbálta. Ezután pihent egyet a park árnyas fái alatt, majd a Mărăşti negyedbe vágtatott. Itt Johannával pördült egyet a körhintán, kicsit homokozott még, aztán a györgyfalviban levő játszótereket vette sorra. Gondos kezek a napi söradagjáról sem feledkeztek meg.
Elemér bepakolt a hátizsákba, elvitte a fényképezőgépet, a memóriakártyáról sem feledkezett meg, és a legkellemesebb hely fele vette útját, a sétatéri játszótérre. Hűsölt a szökőkútnál, megcsodálta az ügyeskedő és szófogadó gyerekeket. A felújított, színes játszóterek nagyon tetszettek, a közvetlenül mellettük levő forgalmas utak, illetve a terelőúton tülekedő teherautók egyáltalán nem jöttek be neki.