2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Burjánzik a korrupció a romániai egyetemeken

Kiss Botond István 2007. július 12. 09:37, utolsó frissítés: 2007. július 11. 17:36

A diákok negyedétől kértek „ajándékot” tanáraik, 13 százalékuk adott is. Plagizálásért nem jár kizárás – lesújtó látlelet a romániai felsőoktatásról.






A megkérdezett egyetemi tanárok hét százaléka ismerte be, hogy megvesztegették valaha, tíz diákból ketten panaszkodtak arra, hogy tanáraik valamilyen ajándékot, pénzt vagy más „figyelmességet” kértek tőlük, cserébe egy osztályzatért – áll a Soros Alapítvány által rendelt kutatásban.

A felmérés a romániai magán- és állami egyetemeken uralkodó korrupcióról, a felsőoktatási intézmények tanárok és diákok általi megítéléséről, oktatás minőségéről és egyetemi szigorról szólt.


Kiderült, a megkérdezett diákok 22 százalékától legalább egyszer kértek valamilyen „figyelmességet” tanáraik. Az eseteket beismerő diákok 13 százaléka belement a játékba, és megvesztegette tanárát.


Korrupció kényes téma

A tanárok 23 százalékának ajánlottak fel valamilyen ajándékot, azt azonban csak hét százalékuk vallotta be, hogy elfogadta a „kis figyelmességet” (ez az arány a teljes tanári létszám két százalékának felel meg).

A kérdezőbiztosok számos, a korrupció felmérését akadályozó esetről is beszámoltak. A tanárok a legtöbb esetben akkor utasították vissza a kutatásban való részvételt, amikor a korrupcióról szóló kérdésekre kellett válaszoljanak, annak ellenére, hogy biztosították a névtelenséget a válaszadók számára.

Emellett számos esetben - bár a megkérdezetteknek tudomásuk volt valamilyen korrupciós ügyről -, mégsem tettek említést arról a kérdőívben. Legtöbb esetben az illetékesek az egyetemek dékánjaitól tartottak, illetve azt mondták, hogy annak beleegyezése nélkül nem hajlandóak nyilatkozni.

Korrupcióról csak a dékán beleegyezésével nyilatkoznak a tanárokKorrupcióról csak a dékán beleegyezésével nyilatkoznak a tanárok


Nem divatszakma egyetemen tanítani

Kiderült még, hogy a jelenleg egyetemeken tanító pályakezdő fiatalok – főként a férfi oktatók – csupán átmeneti szakmaként képzelik el a tanítást. A fiatalokat főként az alacsony fizetések, a gyenge felszereltség, a lassan ívelő karrier bátortalanítja el, és tereli az akadémiai szférán kívüli, jobban fizetett szakmák irányába.

A megkérdezett tanárok fele vállal valamilyen másodállást – leggyakrabban kutatói munkát végeznek, más egyetemeken is tanítanak; egy harmaduk dolgozik egyetemi szférán kívül, alkalmazottként vagy vállalkozóként.


Felemás az oktatás minősége

A megkérdezett egyetemi tanárok 70 százaléka látja úgy, a romániai felsőoktatás szintje eléri a nyugat-európai felsőoktatásét. A megkérdezett diákok csupán 59 százaléka gondolja ugyanezt a romániai egyetemekről.

A diákok mintegy 28 százaléka és az egyetemi oktatók 48 százaléka tartja a magánegyetemeken folyó oktatást gyengébbnek az állami egyetemeken folyó oktatásnál.


Mennyire független a felsőoktatás?

Tíz megkérdezett tanárból négy szerint saját egyeteme nem élvez valós függetlenséget, mivel a tanügyminisztériumnak még mindig túlságosan kiterjedt a felsőoktatás fölötti hatásköre.

A jövőbeli terveikről megkérdezett diákok majdnem fele – 43 százalék – nyilatkozta azt, hogy kivándorolna. Emellett a válaszadó diákok megközelítőleg egyharmada vállal valamilyen munkát a tanulás mellett. A romániai egyetemeken tanulók csupán 11 százaléka vidéki, a maradék városi környezetből származó egyetemista.

A kutatásból kirajzolódik a felsőoktatás nyújtotta esélyekben bízó diákok profilja is. Ők általában magasabban képzett és gazdagabb családokból származnak, több zsebpénzük van, egy, már hagyománnyal rendelkező, 10 000 fölötti diáklétszámmal rendelkező egyetemen tanulnak. Emellett rendszerint felsőbb éves egyetemisták.


Nem érdekli a diákokat a tanulás, vélik a tanárok

A kérdőívet kitöltő tanárok háromnegyede – mintegy 81 százaléka – tartja felkészületlennek a felsőoktatási intézményekbe felvételiző diákokat, és ezért rendszerint a gyenge középiskolai oktatást okolják. Emellett a tanárok fele véli úgy, diákjaikat nem érdekli a tanulás.

A romániai felsőoktatásban nem számít bűnnek a plágium – a tanárok majdnem felének járt kezében olyan dolgozat, melyben a diákok hivatkozás nélkül másoltak. Az oktatók gyakorinak vagy nagyon gyakorinak tartják a plágiumot a diákok körében.

Ahhoz képest, hogy a nyugat-európai, főként rangosabb egyetemeken a plágiumot drasztikusan – legtöbbször kizárással – büntetik, Romániában a plagizáló diákokkal kesztyűs kézzel bánnak: kevés annak a valószínűsége, hogy a plagizáló diákot kizárják az egyetemről (a válaszadó tanárok öt százaléka szerint zárnak ki plágiumért diákot a felsőoktatási intézményekből. Négy százalékuk szerint plágiumért semmiféle büntetés nem jár).

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS