2019. október 20. vasárnapVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A Transindex különdíjasai az irodalmi vetélkedőn

2007. május 23. 16:50, utolsó frissítés: 16:32

Bethlendi András: "Virág Anasztáziának, kit Bach Virágomnak, és pedig Édesanyámnak szólítottam, Bartók volt a nagy szerelme". Takács István: "S Gumbo – szelíd amilyen – teljesen egyetértett magával."




BETHLENDI ANDRÁS

Virágot Anasztáziának

Virág Anasztáziát édesanyámnak szoktam szólítani. Lakásunkban gyakran megfordult Bach, Schumann és néha Bartók is. Édesanyám úri családba született. Van neki mindenféle címe is: grófi címe, lakcíme, sőt lakkcipője is. A lakkcipője nagyon kopog az újracsiszolt padlón, ezért zokniban járkál naphosszat. Szereti ezt az új padlót, mert jól lehet rajta császkálni.


Mikor Bach először járt nálunk, megsúgta Édesanyámnak, hogy szereti. Édesanyám kétségbeesett, majd megszült engem. Azóta Sebastiannak szólítom Bachot. Édesapámat is.

Virág Anasztáziának, kit Bach Virágomnak, és pedig Édesanyámnak szólítottam, Bartók volt a nagy szerelme. Imádta a Román táncokat. Bartók már ismerte Édesanyám nappaliját, hálószobáját, tusolóját, veséjét, kezét, lábát, mikor rátalált Bartókra. Bartók soha viszont.

Mióta beállt Édesanyámnál a menopauza, nagyon gyerekessé vált. Tegnap is mikor bement a fürdőbe, sorra elsüllyesztette a papírhajóimat. Immár 62 éve ez megy nap mint nap.

Ma azt mondta, 105 év után, hogy Vili meg fog halni, és hogy krokodil, meg azt is mondta, hogy papot. Az orvos azt mondta, hogy tényleg meg fog halni, és hogy hallucinál. A pap pedig csak annyit, hogy: Ámen!

Schumann, akit én Schuminak szólítottam – mert tudtam, hogy nem szereti a Forma 1-et –, a virrasztóba egy zöld krokodilbőr cipőben érkezett.


Clemens KFT

Tizenkét rézmíves összetanakodjék?
Az Ön magos palotáját fölépítenék!
Fölépítenék 10.000 új lejért,
10.000 új lejért, éhbérért, baksisért.

További pénzösszeg fejében az épület falára felfestjük R(r)oma Lizát, választás szerint szemből vagy profilból.

Amennyiben igényt tart a Clemens KFT cigánypalota-tervező illetve –kivitelező cég szolgáltatásaira, hívja a következő telefonszámot: 0547353135.


TAKÁCS ISTVÁN

Prológus a léthez

Prologue

Igazán csak baklövéseinkben vagyunk eredetiek”. Billy Joel

I. zsoltár

Gumbo bambul. Az állófogadás után hazajött megdörzsölte állát. Borosta – érezte. Ez így nem lesz jó – gondolta. Majd azon töprengett, hogy az EZ így nem lesz jó valóban nem ez ÍGY nem lesz jó volt-e? Aztán otthagyta töprengéseit, a fenébe’.

Gumbo – mondta Gumbo – föltétlenül meg kő, hogy borotváákozz. S Gumbo – szelíd amilyen – teljesen egyetértett magával. Hazajött hát, s most és itt a fürdőszobai tükör előtt bambul Gumbo.

II. fejezet

Bambulása volt ugyanis az, ami véget vetett a borotválkozás aktusának. Gumbo szépen, lassan borotválkozik, mert – szelíd amilyen – tudja, hogy életünk egy perc – minek hát a hajsza?
Mégis:
Bambulva áll a férfi, arcát egy görcs épp rántja, bizonytalanul kérdi: a Gumbo vére vagy mégis a tükörbebújt bácsié, amelytől langyosodik álla. Gumbo nem tudja. A tükörbebújt bácsi még annyira se.

III. summázat

Mindketten megszeppennek: az óra majd, hogy kettőt nem ütött. Gumbo úgy dönt: visszamegy az állófogadásra, lássák őt megborotválva is. A tükörben – most már az előszobaiban – mindenét alaposan megvizsgálja. Minden okés. Nagyon.

IV. versszak

Gumbo kilép a lépcsőházból. Körülnéz. Szeretne néhány szót váltani meghitt emberekkel, de nyirkos éj van és hideg sötét van. Kegyetlenül fúj a szél. Gumbo reszket. A bokor – mert ott nőtt ki a lépcsőházbejárata mellett, a lépcsőktől jobbra – nem reszketett, őt nem törte szél. Gumbo ezt látta, s akkor – rozsda a vasat (Gumbo hasonlata, nem az enyém!) úgy emésztette őt saját irigysége. De azonban fölkapja fejét: a szél, az kedvező is lehet. Ugyanakkor tudta, hogy semmilyen szél sem kedvez annak, ki nem tudja, melyik állófogadásra tart. Emlékezett hát, hogy hogy is volt…

V. kötet

Előbb egy madlén-sütemény jutott eszébe, arról viszont semmi. Majd más dinimdánom dolog. S végül: eszébe jutott, hogy más kellene eszébe jusson. S innét minden magától történt . Pár másodperc, és a szinapszisok göröngyös útján eljutotta gyához a cím: Philip St. No. 7. apt. N.O. Ez itt ő.

VI. felvonás

Gumbo úgy gondolta, hogy legalkalmasabb lesz: a fogadásba repülni. Egyrészt azért, mert így hamarabb ér oda, így a borosta nem lepi el arcát annyira, mint akkor, mikor gyalogszerrel menne. Másrészt azért, mert egyrészt. Gumbo vette esernyőjét, szétfeszítette, s a szél fölkapta, s eltranszportálta a Philip Streetbe.

Gumbo popsija – gondolta Gumbo – s a fájdalom érzetét társította a becsapódás erejét levezető izomcsoporthoz, a landolás ugyanis nem sikerült valami jónak.

VII. rész

Gumbo fölállt és puff megint! Hajnali kettőkor Gumbo oblomovi fejét beleverte a táblába, amelyen az állott, hogy Dr. Oristide nemzetközi hírű NEVETŐISKOLÁJA, Philip St. No 18, apt. N.O.

Gumbo szemei fölcsillantak. Ez már igen – érezte. Ez föltétlenül már igen – gondolta. De mielőtt még átvillant volna fején Vilmos atyja és a philosophos és Chaplin és LSD és Bobby McFerrin és a „ha sikerül megnevettetni egy nőt, a világ legszebb látványában lesz részed” jellegű gondolatok és az, hogy a nevetőiskola (a válasz minden kérdésére) az állófógadás mellett volt mégis, azon kapta magát, hogy állát dörzsölgeti. És be kár: Gumbo újból borostás volt.

Epilogue magnifique

Gumbo nézett egy hű be csúnyát, hazament és felébredt. Azon a reggelen Gumbo – amilyen szelíd volt – megfogadta. Hogy több Ionescot nem olvas és mától fogva, kézenfogva a tükörbebújt bácsival, nekiszalad minden egyes hónapnak.

Tűnődve áll most Gumbo, belül egy gondolat bántja, bizonytalanul kérdi: nevetésem vagy mégis a megváltó nevetése volt…

A megváltó mosolygott, s csak konokul hallgatott, mert ő sem tudta, hogy ő most jön ide.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS