2019. szeptember 21. szombatMáté, Mirella
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Burkolt reklámok: UFO-irtás samponnal és a mosolygós mosópor

Kassay Réka 2007. május 24. 10:28, utolsó frissítés: 2007. május 23. 01:34

Dollármilliókat ér az a plakát, melynek autó ütközik egy sikerfilmben. #b#A burkolt reklámok üzlete#/b# egyre jobban virágzik.





Az elmúlt években háromszorosára növekedett a filmekben elhelyezett burkolt reklámok aránya, és 2010-ig újabb háromszoros növkedést jósolnak a felmérések. Az egyre inkább virágzó iparág különösen akkor mutat szemmel látható eredményt, amikor új terméket dobnak piacra. Ily módon még könnyebben beépül a brand az emberek tudatába, és mivel kevésbé vagyunk felkészülve erre a típusú reklámra, védekezni sem tudunk ellene.


A szakirodalom Spielberg klasszikusát, az E.T.-t tekinti a műfaj kezdetének, melyben a földön kívüli főszereplő a Hershey által gyártott Reese's Pieces nevű édességet fogyasztja (a film után a termék eladása ugrásszerűen megnőtt). Azonban a jelenség már sokkal régebben is létezett, még ha nem is kapott ekkora hangsúlyt a termék neve.

A 30-as, 40-es években, a klasszikus hollywoodi film aranykorában nem véletlenül készült annyi kortárs témájú alkotás, mely többek között a legújabb termékeket volt hivatott szerepeltetni (már akkor is szerződés írta elő, hogy hányszor kell egy bizonyos háztartási cikk megjelenjen a képeken).


A 80-as évek óta azonban bevett szokás lett mutogatni, hogy a szereplők milyen sportcipőt, telefont használnak, és málnaízű rágógumijuk milyen márkájú. A product placement-et leggyakrabban autók, üdítőitalok, sportcipők és telefonok esetében alkalmazzák, de előkelő helyet foglalnak el a sorban az alkohol- és dohánytermékek is, melyeknek amúgy a legtöbb helyen tilos a reklámozása. Annak ellenére, hogy 1988-ban az Egyesült Államokban is betiltották a cigaretta fizetett product placement-jét, sok cég még mindig így éri el a fiatal közönséget.


Az utóbbi három év toplistáját a Ford vezeti (2005-ben 18, 2006-ban 17, idén 7 top-filmben tűnt fel egyértelműen). Az Audi RSQ sportautó modelljét kifejezetten az Én, a robot című filmhez és a főszereplő Will Smith számára fejlesztette ki, s ezért meg is kapta 2005-ben a legjobb integrált márkakampányért járó ezüst "EACA Euro Effie"-díjat. A filmben szereplő autó több mint 40 ország nyomtatott és online sajtójában, a televízióban és a rádióban is szerepelt. Az internetes keresőoldalakon 37.000-szer írták be az "Audi RSQ"-t kulcsszónak. A kampány a PR és marketing tevékenységek tökéletes kölcsönhatását példázza.

Connecting peopleConnecting people

A brandeket nyilván nem lehet teljesen kiiktatni a filmekből. Vannak olyan formák, színek, amik már egy márkát jelentenek. A gond inkább a mértékkel van, mondja Gáspárik Attila, a CNA elnöke. Romániában a törvény engedélyezi a tévéjátékokban levő burkolt reklámokat abban az esetben, ha az nem befolyásolja a jelenet tartalmát. Ez persze nem egy objektív feltétel. Tudok olyan esetekről, amikor egy-egy tévéadót megbüntettek, főleg a szappanoperákban levő burkolt reklámok túlzásba vitele miatt, de a büntetés nem olyan mértékű, mint a reklámból származó bevétel.

Az allergiát megelőzendőAz allergiát megelőzendő

Az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága 2007 májusában elfogadta az audiovizuális médiaszolgáltatások irányelvéről készített jelentést, mely lehetővé tenné a televízió- és mozifilmekben, valamint a sportműsorokban a termékelhelyezést, a hírek és a gyermekműsorok viszont továbbra is tiltott területek maradnának.


A product placement-et lehet stílusosan művelni: a Time Square éjszakai látképe villogó reklámoktól zsúfolt (s közöttük jól felismerhető egy-két márka), de ez hozzátartozik a jelenet hangulatához.

De van olyan eset is, amikor a termék egyszerűen ott van a képen, idegenül, szemet szúróan: mint a másfél literes Borsec ásványvizes üveg egy romániai magyar dokumentumfilm összes asztali jelenetében.


És van az a kategória, amikor üvölt a filmről, hogy a brandépítés egyetlen célja a gyártási költségek fedezése volt. Az Evolution című film végén az űrlény-irtás Head&Shoulders-szel, vagy a Thruman-showban azok a jelenetek, melyekben a feleség a közönség felé fordul mosolyogva egy-egy termékkel (pl. mosóporral) már annyira direktek, hogy (szinte) paródia-számba mennek. A paródia viszont alkalmanként jó mentséget szolgáltat a reklámnak, ami azért benne van a filmben és valamilyen szinten kifejti a hatását.


A hollywoodi írók és színészek egy ízben tiltakoztak is a módszer ellen, de követeléseik között az is szerepelt, hogy részesülni kívánnak a többmillió dolláros bevételből, amit az általuk írt vagy szereplésükkel készült reklámok kitermelnek.

Szakszervezetük, a WGA (Writers Guild of America) foglalta kérvénybe azt a javaslatot is, miszerint minden produkció elején legyen feltüntetve, hogy az tartalmaz-e reklámokat és ha igen, mi módon.


A filmek támogatói jóval többen vannak, mint amennyi név megjelenik a stáblistán, mert így a cégek az adóalapjukat is jelentősen csökkentik. A nagy stúdiók a termékelhelyezés árát snittenként különböző kritériumok alapján számítják: rendszerint ha csak egyszerű logo-megjelenésről van szó, az ár olcsóbb, azonban ha a termék használata nyilvánvaló, esetleg egy híres sztár neve fűződik hozzá, akkor a taksa jóval nagyobb.


Illusztrációink kollázs-képek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS