2019. június 27. csütörtökLászló
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az ENSZ leleplezi a Csernobil-mítoszt

Gy. A. összeállította:Gy. A. 2002. január 11. 18:37, utolsó frissítés: 18:37

A csernobili atomerőmű balesetének messze nem lettek volna olyan katasztrofális következményei, ha a mentési folyamatok másképp zajlottak volna le -- áll az ENSZ fejlődést támogató programjának új jelentésében.




Az erőmű a robbanás után. Az erőmű a robbanás után.
A csernobili katasztrófát úgy tartották számon, mint az emberkéz által valaha is okozott legnagyobb szerencsétlenséget, amely emberek tízezreit ölte meg, tízmilliókat tett beteggé és nyomorított meg. Ehhez képest a The Observer által közölt ENSZ-jelentés egészen eltérő következtetésre jutott: a biológiai hatások az vártnál kisebbek voltak, a nagyobb problémát a képzelt sugárbetegségekkel jelentkező betegek és a valódi páciensek rosszul kialakított segítségnyújtás okozta.

Az atomerőmű környékén élő emberek egészségi állapotát nagymértékben befolyásolták azok a jószándékú, ámde rosszul szervezett segélyakciók, amelyekkel az áldozatok segítségére siettek. Az ENSZ-dokumentum szerint a több százezer ember kitelepítése közösségeket, családokat rombolt szét; munkanélküliséghez, gazdasági hanyatláshoz és stressz-alapú megbetegedések kialakulásához vezetett.

A katasztrófát emberi 
<br />
gondatlanság okozta.

gondatlanság okozta." >A katasztrófát emberi
gondatlanság okozta.
A jelentésben az áll, hogy az élelmiszer- és egyéb segélyek, amelyeket bárki megkapott, aki a katasztrófa áldozatának nevezte magát, a függőség egy olyan kultúráját teremtették meg, amely súlyosabb gondnak bizonyult, mint a genetikai deformációk, melyek nem voltak olyan jelentősek, mint ahogy azt az elmúlt 15 évben hitték.

Az ENSZ és az Unicef megkísérelte pontosan felmérni a nukleáris energia okozta valós károkat. Az adatok szerint több mint 100, 1986. április 26-án a baleset helyszínén dolgozó segítőmunkás kapott sugárzást, ebből 41-en rövid időn belül meghaltak.

A sugárzás konkréten kimutatható legsúlyosabb következménye a gyerekeknél jelentkező pajzsmirigyrák gyakoriságának hirtelen megnövekedése volt, amely normális körülmények között ritka betegség. Fehéroroszországban 60-szoros, Ukrajnában 40-szeres, Oroszországban pedig 20-szorosára nőtt a betegek száma, összesen 1 800 esetet tartanak számon.

A jelentés szerint azonban más, a sugárzás okozta betegségek gyakoriság-növekedését jelző bizonyítékok nagyon szegényesek. Intenzív kutatások ellenére sem sikerült a leukémiás megbetegedések nagyobb gyakoriságát kimutatni az ellenőrzött és kiürített zóna lakosságánál, nemzetközileg elismert bizonyítékok nem maradtak fenn. Kizárólag azon nők gyermekeinél fedeztek fel nagyobb arányú rákos megbetegedéseket, akik a robbanás idején a környéken dolgoztak.


Pripiat szellemváros, az erőmű
<br />
dolgozóinak egykori lakhelye.Pripiat szellemváros, az erőmű
dolgozóinak egykori lakhelye.
A nagy kitelepítés többet ártott, mint használt

Az ENSZ véleménye az, hogy azoknak a súlyosan deformált gyermekekről készített fotóknak, amelyeket a nyugati országokban használtak fel segélygyűjtési célokra, semmi közük sem volt Csernobilhoz. Oksana Garnets, a kutatási program vezetője szerint a sugárzás direkt hatásai nem számottevőek, az emberek százezreinek kitelepítése eltúlzott reakció volt, amely sokszorosan több kárt okozott. Garnets szerint az így, közvetve okozott kár nagyobb volt, mint amilyen a közvetlen hatás lett volna.

Az elköltöztetett lakosság körében erősen megnövekedett a stressz-betegségek száma, mint pl. a szívbetegségek és az elhízás, melyeknek semmi köze sincs a sugárzáshoz. Az ENSZ-jelentés felhívja a figyelmet arra is, milyen káros hatásai voltak annak, hogy sokan "érdekből" vallották magukat áldozatoknak, mert így havi fizetés, ingyenes iskolai étkeztetés, orvosi kezelés, szabadság és egyéb kiváltságok jártak nekik.

Akik visszatértek...Akik visszatértek...
Ukrajnában akár havi 100 dollárt is kaphattak az áldozatok, itt 92 000 ember vált hivatalosan teljesen munkaképtelenné, a lakosság fele pedig bejelentette, hogy egészsége sérült. Garnets szerint az emberek hajlamossá váltak azt hinni, hogy életükért nem kell tenniük semmit, sorsuk teljes mértékben másoktól függ -- ez erősen fatalista és pesszimista életszemlélethez vezetett.

A jelentés készítői a baleset környéki, nagyrészt elsivatagosított területen, az atomreaktortól 18 km-re található Csernobil faluban valamint a kormány által teljesen kiürített terület belsejében megközelítőleg 600 embert találtak, akik illegálisan visszatértek régi otthonukba.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS