2019. szeptember 16. hétfőEdit
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Futottak még: állami bélák a magyar történelemben

szerk. 2007. május 10. 17:58, utolsó frissítés: 17:49

Egyikükből szinte bizánci császár lesz, másikuk katonai erények híján legalább újjászervez a tatárjárás után. És még nem beszéltünk Béláról, az igazságosról vagy Kádár Béláról. #b#Nem is fogunk.#/b#





I. Béla

hercegként kezdi pályafutását a magyar históriában – első tetteként 1057-ben összevész bátyjával, I. Andrással, aki fiát, Salamont koronáztatja királlyá. Béla Lengyelországba menekül, 1060 elején lengyel csapatok élén tér vissza Magyarországra. I. András és Béla a Tisza vidékén csatázik, az utóbbi nyer. 1060 december 6-án koronázzák királlyá Székesfehérvárott.

Királyként keménykezű intézkedéssel él: 1061-ben országos gyűlést hív egybe Székesfehérvárra, majd katonáival szétkergetteti a pogányság visszaállítását követelő tömeget. 1063 szeptemberében viszont német seregek törnek be az országba, hogy trónjára Salamont ültessék. I. Bélát szeptember 11-én baleset éri dömösi udvarházában. Fiai Lengyelországba menekülnek; az uralkodót a szekszárdi monostorban temetik el.



II. Béla a Képes Krónika „R” iniciáléjábanII. Béla a Képes Krónika „R” iniciáléjában


II. (Vak) Béla

uralkodók hatalmi viszálykodásainak ártatlan áldozata. Kálmán király ellen öccse, Álmos herceg lázadást szervez (1115 körül), immár másodjára. A király leleplezi az összesküvést, és megtorlásképpen a herceget és kisfiát, Bélát megvakíttatja. Sorsukban osztoznia kell Álmos három hűséges emberének, Urosnak, Pálnak és Vatának. Álmos az általa alapított dömösi prépostságban lel menedékre.

1131. március 1.: II. István halála után II. (Vak) Bélát koronázzák magyar királlyá, akinek egyik fontos haditette, hogy 1136-ban visszafoglalja Dalmácia egy részét Spalato városával együtt. 1139-ben hadasereggel támogatja a kijevi nagyfejedelmet a csernyigovi fejedelem ellenében. 1141. február 13-án hal meg.


III. Bélából

kis híján bizánci császár lett az 1160-as években: hercegként a kor egyik legbefolyásosabb uralkodója, I. Mánuel bizánci császár kegyeltje. A császár egyetlen lányát, Máriát jegyezteti el vele. Mánuel gondoskodik is arról, hogy rokonát felkészítsék a feladatra. Biztosra vehető tehát, hogy Bélát (Alexioszt) bevezették a hatalomgyakorlás sok évszázados bizánci titkaiba.

A herceg pechére a császárnak fiúutódja születik 1169-ben; de a császár kárpótlásként támogatja abban, hogy mikor III. István meghal, III. Béla néven ő legyen a következő Árpád-házi király. Királlyá 1173. január 13-án koronázzák – a Szent Korona mai formája a kutatók szerint 1172 és 1196 között alakult ki a felső, ún. latin és az alsó, ún. görög korona összeépítésével.

III. Béla 1176-ban a cseh herceggel együtt támadást intéz Ausztria ellen, mert öccsét, a trónkövetelő Géza herceget Henrik osztrák herceg nem adja ki neki. A régi barátság nem zavarja abban az uralkodót, hogy I. Mánuel császár halála után 1181-ben visszafoglalja Bizánctól Dalmáciát, majd a szerb fejedelemmel szövetkezve hadjáratot vezet a birodalom ellen.

Ő ünnepelteti meg először Szent István törvénynapjaként augusztus 20-át 1185-ben Székesfehérváron. Szintén ő alakíttatja ki francia és pápai mintára a királyi oklevelek végleges formáját. A kettős kereszt az ő ezüstpénzein tűnik fel címermotívumként először, 1190 körül. 1196. április 23-án hal meg.


IV. Béla

őt tekinti példaképének. 1235. október 14-én lép trónra. Legfontosabb intézkedései közé tartozik, hogy leszámol apja, II. András néhány bizalmasával, és világi méltóságviselőit arra kényszeríti, hogy az addigiaktól eltérően állva vegyenek részt a királyi tanácsban.

Kemény kézzel felülvizsgálja elődei adományozási politikáját, és amit "feleslegesnek és haszontalannak" ítél, azt visszaveszi királyi birtoknak. Ezért minden világi és egyházi véleményformáló szembefordul vele – Rogerius mester, a korabeli krónikás a "gyűlölség" szóval jellemzi a viszonyrendszert.

III. BélaIII. Béla

1241-ben elveszti a muhi csatát a jól szervezett, fegyelmezett és korszerű kínai haditechnikát – hajítógépet, füstfejlesztő anyagokat – bevető mongolok ellen, de megmenekül. A király és családja a Székesfehérvárról elhozatott pénztárral együtt Zágrábba, majd a dalmát tengerparton Trogir (Trau) várába menekül. 1242-ben üldözőik is befutnak, éppen az ostromot fontolgatják, mikor a nagykán halálának híre hazatérésre készteti a tatárokat.

A katasztrófa fő oka, hogy a mongolok három irányból, összehangoltan támadtak a belpolitikai feszültségekkel bajlódó Magyarországra, ráadásul IV. Béla az Árpád-háziak többségével ellentétben nem értett a hadvezetéshez. Az Alföldön és Erdélyben 300-400 ezer főnyi a teljes emberveszteség, nem számítva az éhínség és a járvány áldozatait. Viszont az újjáépítésben és -szervezésben Béla kiválónak bizonyul 1143 és az 1160-as évek között. 1270. május 3.-án hal meg. Lánya (Szent) Margit 1252-ben költözik be a Nyulak (Margit) szigeti apácakolostorba.


A fentebb ismertetett Bélákon kívül még egyikük, Kun Béla

lett vezérbéla Magyarországon: az 1886-ban Szilágycsehben Kohn Béla néven született politikus 1919. március 21. és augusztus 1. között vezeti a Magyar Tanácsköztársaságot. A budapesti baloldali értelmiségi körökkel még kolozsvári tanulóévei alatt Ady Endre ismerti meg.

1902-ben, középiskolásként belép a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (MSZDP), 1913-ban már küldött a párt kongresszusán. Az I. világháború idején besorozzák, 1916-ban orosz fogságba esik. Egy uráli hadifogolytáborban kommunista lett, hadifogoly tisztekből csoportot is szervez.

Kun BélaKun Béla

1918 márciusában az ő elnökletével alakul meg az Oroszországi Kommunista Párt magyar csoportja. Petrográdra, majd Moszkvába utazik, megismerkedik Leninnel, de a párton belül a pragmatikus vezér radikális ellenzékéhez tartozik. 1918. november 17-én tér haza Budapestre, november 24-én megalakítja a Kommunisták Magyarországi Pártját (KMP), mely központi bizottságának elnöke lesz. A mozgalom intenzív kormányellenes propagandatevékenységet folytat, lapja, a Vörös Újság különösen erősen támadja mind Károlyit, mind a szociáldemokratákat. Kun Béla nap mint nap tartja „gyújtó hatásúnak” leírt szónoklatait,


sztrájkokat és gyűléseket szerveznek.

A Tanácsköztársaságot Kun Béla és Garbai Sándor kiáltják ki, megalakítva a Forradalmi Kormányzótanácsot és államcsínnyel átveszik a hatalmat. Kun a kormányzótanácsban külügyi és hadügyi népbiztos: a Tanácsköztársaság szinte valamennyi fontos eseménye kapcsolatba hozható a nevével. Szava meghatározó az állam- és pártszervezés, a gazdasági és kulturális élet, valamint az ellenforradalom elleni harc kérdéseiben.

A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrál, majd miután 1920 nyarán kiutasítják, Szovjet-Oroszországban telepedik le. Leninék utasítására a krími területek „re-bolsevizálását” hajtja végre – többek közt a krími törökök elleni etnikai tisztogatással. 1921-ben Németországba utazik, az ottani ún. „munkásfelkelések” szervezését segíti. 1936-ig a Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottságának tagja.

1937. június 29-én Sztálin parancsára letartóztatják (valószínűleg azért, mert egy ideig kapcsolatban állt Trockijjal), és koholt vádak alapján elítélik. Halálával kapcsolatban két verzió is létezik: az egyik szerint 1938-ban kivégzik, a másik szerint egy évvel későb egy moszkvai börtönben hal meg.


Forrás: A magyarok krónikája, Magyar Könyvklub – Officina Nova, 2000; a Wikipedia magyar oldalai

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS