2019. szeptember 16. hétfőEdit
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egy vers, melynek hatására Béla zsebei szakadtak

szerk. 2007. május 10. 15:35, utolsó frissítés: 15:15

#b#Hordott-e farmert #/b#és viselt-e hosszú hajat kamaszkorában? Nem tudni. Egy visszaemlékezés szerint jól tanult és újságíró akart lenni. Verset tutira írt.





1951: Miközben a svéd Pär Lagerkvist irodalmi Nobel-díjat kap, az imperialista világ hatalmas, agyonkrómozott autókölteményekben furikázik; a téglányi autórádiókból Nat King Cole Too Young című dala szól. Liz Taylorban és Marilyn Monroe-ban testesül meg a férfivágyak netovábbja, a keményített szoknyás kisasszonyok pedig Clark Gable-tól olvadoznak. Marlon Brando épp A vágy villamosát forgatja.


Autóbusznyi embert küldenének a Marsra


Az űrutazással kapcsolatos tervek ekkor kezdenek grandiózus méreteket ölteni: a német V2-rakéták atyja, Wernher von Braun Mars-utazásról beszél egy amerikai konferencián; 50 ember Marsra juttatását, majd egyévi ottlétüket potom 46 rakéta segítségével tartja lehetségesnek.

Egy, San Franciscóban aláírt békeszerződés révén befejeződnek a második világháború lezárásával kapcsolatos formaságok. Nagy-Britannia épp gazdasági bojkott bevezetésére készül Irán ellen holmi olaj-viták miatt, dúl a koreai háború, a NATO pedig keblére öleli Görög- és Törökországot.

Amúgy meg dúl a hidegháború, a kommunistáknak nincsen kegyelem Amerikában: kivégzik a Rosenberg-családot, miután azzal vádolják őket, hogy atomfegyverekkel kapcsolatos információkat adtak át a Szovjetuniónak.


Európa már nem nyomorog, hanem álmodik

Miután a Marshall-terv révén dollármilliárdokat pumpálnak Európába, az öreg kontinens gazdasága látványosan fellendül a második világháborús trauma után: a francia Citroënnél például már nem csak a 2CV (alias Kacsa) különféle mutációiról álmodoznak.

Egy kis csoport mérnök megbízást kap egy “nagyobb teljesítményű” autó megtervezésére – ebből születik az azóta fogalommá vált, hidropneumatikus rugózású csodaautó, a Citroëen DS (Déesse – Istennő), mely láttán a mai napig minden autóbuzinak elindul a spontán nyálkiválasztása.

A világ másik részén Sztálin még él, paranoiája virágzik. A hivatalos művészeti irányzat a szocialista realizmus; művészek, tudósok rendszeresen szibériai munkatáborokban végzik, ha kísérletezni kezdenek. Különféle művészeti vagy kulturális vitákban az ő személyes véleménye a mérvadó, a rossznyelvek szerint a Moszkva hotel két szárnya is azért különbözik, mert Sztálin mindkét tervet jóváhagyta, a mérnökök pedig nem mertek szólni neki erről.


Románia közben elvan

Miközben a világban zajlik az élet, a Román Népköztársaság kommunista jövőjét épp egy meglehetősen ismeretlen figura, bizonyos Dr. Constantin Ion Prahon építgeti államfőként, de minden kérdésben a pártfőtitkár, Gheorghe-Gheorghiu Dej diktál. Virágoznak a szovromok (román-szovjet vegyesvállalatok, melyek davai ceasu' jegyében tonnaszám visznek kifele mindent az országból, ami mozdítható vagy ehető).

A Magyar Autonóm Tartomány, mely gyakorlatilag nem jelent mást, mint szabad nyelvhasználatot, legfennebb csak papíron létezik Sztálin fiókjában. 1951 augusztus elején a bukaresti katonai törvényszék Márton Áron és társai perében a püspököt életfogytiglani kényszermunkára és 10 év szigorított börtönre ítéli (további infók az 1951-es évről Vincze Gábor kronológiájában az Adatbank.ro-n).

No de ugorjunk Kézdivásárhelyre, 1951 szeptember 8.-ra. Megszületik Markó Béla. A bibliai párhuzam adja magát, de mi nem engedünk a csábításnak. Talán csak annyira, hogy elmondjuk: ugyanúgy, mint az újtestamentum főszereplőjéről, Markó gyermekkoráról sem tudni sokat. Gőzünk sincs arról hogy a szilva- vagy eperlekvárért rajongott, esetleg a zsíros deszkáért, verekedett-e vagy inkább őt verték; és ha igen, hányszor.


Viselt-e hosszú hajat Markó Béla vagy sem?

Továbbá a szokásos sablon-sztorik sem maradtak fenn: ki volt az első nagy szerelem, mikor és hol volt szokás cigizni az iskolában, kik voltak a legközelebbi barátok, hordtak-e farmert és hosszú hajat, merre lógtak és milyen zenékre buliztak. A hivatalos életrajz csak az 1970-es érettségiről tartalmaz adatot a Kézdivásárhelyi Líceumban.

A világban közben elszabadul a Beatles-őrület, szabadszerelem, flower power, Woodstockon szívja a füvet és tapossa a sarat az imperialista világ ifjúsága.

Romániában pár éve már Ceauşescu integet – igaz, akkoriban lazulás van, látszólagos liberalizmus és kozmopolitizmus, lehet Le Monde-ot kapni az újságosnál, brit művészfilmet nézni a moziban, és narancs is akad. Nixon is ellátogat az országba, szerződés születik a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal; áramkiesések, kenyérsorok majd csak később, a '80-as években jönnek.

Egy, neve elhallgatását kérő forrásunk visszaemlékezése szerint eminens tanuló volt Markó Béla, és amellett, hogy órákon brillírozott, verselgetett – akkoriban tudott volt, hogy újságíró szeretne majd lenni.

További történet – melynek hitelességéért nem kezeskedünk – az, amikor egy híresen szigorú tanárral találkozik az iskola folyósóján Kézdivásárhelyen. A fiatal titán zsebredugott kézzel ácsingál, úgy köszön neki. Mire a tanár: – Béla, tudom hogy maga nagy költő, hát most mondok magának egy verset a tavaszról, amit én költöttem.

Béla pökhendien: – Mondja csak, tanár úr!

Rügyek fakadnak, zsebek szakadnak!
– s leszakítja Béla zsebeit.

Hát sajnos ennyi. Ami ezután következik, azt már tudjuk.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS