2019. július 16. keddValter
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Best of sajtószabi lábbaltiprás 2006

Bakk-Dávid Tímea összeállította:Bakk-Dávid Tímea 2007. május 04. 10:52, utolsó frissítés: 2007. május 03. 21:12

#b#Világnapi számvetés:#/b# meggyilkolják vagy elhallgattatják az újságírókat, feldúlják a szerkesztőségeket, elkobozzák a kinyomtatott lapszámokat.





Május 3. a sajtószabadság világnapja. Romániai és nemzetközi sajtófigyelő civil szervezetek erre az alkalomra megjelent jelentéseiből, közleményeiből válogattunk.


Sajtófigyelő Ügynökség: intenzívebb támadások a szólásszabadság ellen


Az 1989-es romániai forradalom a
<br />
világ első tévés lázadása volt. A 
<br />
hazai sajtószabadság születésnapja 
<br />
tehát 1989 december 22. (A felvéte-
<br />
len Ion Iliescu jelenti be a FSN, 
<br />
a Nemzeti Megmentési Front 
<br />
születését. Forrás: Wikipedia)Az 1989-es romániai forradalom a
világ első tévés lázadása volt. A
hazai sajtószabadság születésnapja
tehát 1989 december 22. (A felvéte-
len Ion Iliescu jelenti be a FSN,
a Nemzeti Megmentési Front
születését. Forrás: Wikipedia)
A Sajtófigyelő Ügynökség (Agentia de Monitorizare a Presei) leszögezi, a sajtószabadság elleni hatósági támadások intenzívebbekké váltak a tavaly.

A jelentés által felsorolt, leggyakrabban előforduló visszaélések: újságírókat azzal vádolnak, hogy titkos dokumetumokat birtokolnak; a hatóságok lakásokat, szerkesztőségeket kutatnak át; az ügyészek nyomást gyakorolnak az újságírókra, hogy fedjék fel a forrásaikat; a titkosszolgálatok beépített emberekkel figyelik a szerkesztőségek munkáját; a belügyminisztérium kérésére a szolgáltató felfüggeszti egy weboldal működését. E visszaélésekért egyértelműen a román hatóságoké a felelősség – szögezi le a jelentés.

A szerzők ugyanakkor megállapítják: a médiatulajdonosi érdekcsoportok 2006-ban konszolidálódtak, ám ez nem vezetett a médiatermékek minőségének és választékának növekedéséhez. “A receptek ugyanazoknak tűnnek, a szórakoztatásnak prioritása van a minőségi információval szemben” - állapítják meg.

Törvénykezési szinten 2006 egy nagyon rövid ideig tartó győzelmet is hozott a sajtónak, amelyet azonban az alkotmánybíróság hamar érvénytelenített: a büntető törvénykönyvből kis időre kikerültek a bűncselekmények közül a hitelrontás, rágalmazás különböző formái. Ám januárban a testület alkotmányellenesnek nyilvánította a parlament jogszabály-módosításait, melyek így nem léptek érvénybe.

2006-ban látványosan megnőtt a szólásszabadságot támadó hatósági reakciók száma. Az újságíróknak több fenyegetéssel és támadással kellett szembesülniük, mint a megelőző években, bár igazán súlyos esetek nem voltak – foglalja össze a jelentés.



Bebizonyosodott tavaly az is: nincs politikai akarat arra, hogy úgy módosítsák a közszolgálati rádió- és tévétársaságok működését biztosító törvényt, hogy e médiumok valóban független orgánumok legyenek.

A sajtóra tavaly még inkább úgy tekintettek egyes közéleti szereplők, mint politikai vagy gazdasági előnyök megszerzésének eszközére. Ugyanakkor intenzívebbé vált a szakmai berkekben a belső vita a sajtó problémáiról, amihez a médiaelemző blogok is nagyban hozzájárultak.

A Sajtófigyelő Ügynökség igazgatója, Mircea Toma a Mix FM rádióadónak nyilatkozva azt hangsúlyozta: a sajtó manipulálásának eszközei évről évre egyre kifinomultabbak, ezért roppant fontos lenne, hogy a médiafogyasztók is kiszúrják a médiatermékekben időről időre előforduló, eltorzított információkat vagy kiegyensúlyozatlan szerkesztést.

Az újságíró valódi katasztrófának nevezte, hogy a sajtótermékek tulajdonjoga egy kis létszámú csoport kezébe összpontosuljon; szerinte az ország még nincs felkészülve arra, hogy megelőzze a túlkapásokat, mivel a törvényi háttér nem megfelelő, a véleményszabadság pedig veszélyeztetve van.


Sajtóklub: szakmai etika mindenekfelett

Pesszimista megállapítással kezdi közleményét a Román Sajtóklub is: a demokrácia egyik legszürkébb évének nevezi 2006-ot, ami után idén sem következik javulás. A szervezet ugyanakkor elsősorban a szakmai etika betartásának fontosságára hívja fel az újságírók figyelmét.

“Romániában az alkotmánybíróság forradalmi döntése nyomán a rágalmazás és a sértés bűncselekménnyé minősült vissza, az újságírók díszmenetben vonulnak az ügyészségre, a sajtó politikum által megbélyegzett részének címzett vádaskodások és inzultusok ugyanakkor a világ többi részével együtt bennünket is a falhoz állítanak.

Ennek a nehéz helyzetnek arra kellene sarkallnia bennünket, hogy még inkább tiszteletben tartsuk mások véleményét, még szigorúbban vegyük a szakmai etikát, háromszoros felelősséggel kezeljük az információforrásokat a történések minél pontosabb bemutatása során.

Ám sajnos ez nem minden esetben történik meg; az etikai félrelépések és a szakmai felelőtlenség állandóan elég ürügyet szolgáltat a kormányon lévőknek, hogy még ennél is inkább korlátozzák a kifejezés és lelkiismeret szabadságát, és egy mostani vagy jövőbeni politikai-társadalmi helyzet előidézéséért a sajtót tegyék meg fő felelősnek” – áll a közleményben.

A szervezet arra hívja fel a sajtó képviselőinek figyelmét, hogy lépjenek fel az újságírás univerzális elvei mellett, és ítéljék el azokat, akik nem ezen elvek szerint gyakorolják a szakmát.


EBESZ: túl sok az "államtitok"

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint tagországai túlságosan sok információt minősítenek államtitoknak, rejtenek el a nyilvánosság és a sajtó elől. Hasonló gyakorlat volt jellemző a hidegháború időszakára is. Annyi a különbség, hogy manapság a terrorfenyegetettséggel indokolják a titkossá minősítést.

A zöld szín a szabad, a sárga a részben szabad, 
<br />
a kék pedig a nem szabad sajtójú országokat jelöli
<br />
<i>(forrás: freedomhouse.org)</i>A zöld szín a szabad, a sárga a részben szabad,
a kék pedig a nem szabad sajtójú országokat jelöli
(forrás: freedomhouse.org)

A szervezet friss jelentése 56 országban négy területet vizsgál: az információs szabadságjogokat, az államtitok kategorizálását, a büntetőjogi gyakorlatot és az újságírók bizalmas forrásainak megvédését.

Az államtitokkal kapcsolatban a jelentés azt tartja jónak, ha az csak a nemzetbiztonságot érintő vagy azonosítható, komoly következményekkel járó helyzetekre korlátozódik, és a lehető legrövidebb ideig marad érvényben. A büntetőjognál az az elérendő cél a szöveg szerint, hogy a titoksértés csak azokat az illetékeseket sújtsa, akiknek törvényi kötelességük a bizalmasság fenntartása.

Ami a források védelmét illeti, azt a jelentés szerint minden tagállamban külön jogszabályban kell biztosítani.

A dokumentum számos példát is felsorol; a jelentés brüsszeli ismertetője, Haraszti Miklós emberjogi aktivista a kedden elítélt üzbég újságírónő, Umida Nyazova esetét emelte ki negatív példaként. Az újságíró a két évvel ezelőtti andizsáni megmozdulásokkal kapcsolatos puszta adatgyűjtésért hét év börtönbüntetést kapott.

Civilek tekintetében a titoksértés demokráciában nem létező bűncselekmény - szögezte le Haraszti. Hozzátette: az újságírónak ráadásul felelőssége, hogy ha fontosat talál, azt hozza nyilvánosságra. Az EBESZ sajtószabadsági szakértője élesen elítélte ugyanakkor a moszkvai hatóságok késlekedését a tavaly meggyilkolt orosz újságírónő, Anna Politkovszkaja ügyének kivizsgálása kapcsán.


UNESCO: újságírónak lenni manapság sokkal veszélyesebb

Az újságírók biztonságát helyezte a középpontba az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) legújabb felhívásában. Macura Koicsiro, az UNESCO vezérigazgatója szerint az újságírói hivatás gyakorlása sohasem volt veszélyesebb, mint manapság.

Idén Anna Politkovszkaja, a 2006. október 7-én moszkvai lakóházának liftjében meggyilkolt újságírónő kapta az 1997-ben alapított sajtószabadság-díjat (World Press Freedom Prize). A díjat Guillermo Cano kolumbiai újságíró emlékére hozták létre, akit 1987-ben a kolumbiai drogbárókról készült tényfeltáró cikkei miatt öltek meg.

A Nemzetközi Újságíró Szövetség (FIJ) adatai szerint 2006-ban 155 újságírót gyilkoltak meg hivatásuk végzése közben, és jelenleg 174 újságíró és médiamunkatárs van fogságban.


Feketelista: újságírókat gyilkolni nem trendi

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) összeállított egy olyan listát, amelyre azok a személyek, illetve csoportok kerültek, akik személyesen vagy alárendeltjeiken keresztül újságírókat akadályoztak meg erőszakos eszközökkel munkájuk végzésében.

Az újságíró-gyilkosságokért felelős mexikói kábítószerkartellek mellett idén szégyenpadra ültették Csummali Szajaszon laoszi elnököt és Ilham Aliyev azeri államfőt is.

A listán korábban is szerepeltek, s idén is rajta vannak az afganisztáni, bangladesi, iraki, pakisztáni és a palesztin területeken működő iszlamista csoportok, valamint az ETA spanyolországi baszk földalatti szervezet.

A politikusok közt ott van Hu Csin-tao kínai, Vlagyimir Putyin orosz államfő, Abdallah bin Abdel-Aziz szaúdi király és Pervez Musarraf pakisztáni elnök. Iránnak két vezető személyisége is a sajtószabadság ellensége az RSF szerint: a listán Ali Hamenei ajatollah, az iszlám köztársaság legfőbb politikai és vallási vezetője mellett szerepel Mahmúd Ahmadinezsád elnök is.


A rendes évi Freedom House: Románia részben szabad

Tavaly romlott a sajtószabadság helyzete a világban, különösen Ázsiában, Latin-Amerikában és a volt Szovjetunió országaiban - állapította meg a Freedom House a sajtószabadság helyzetéről közzétett éves jelentésében. Az amerikai civil szervezet többek között aggodalmának adott hangot az internetes oldalakat sújtó korlátozások miatt, név szerint megemlítve Kínát, Vietnamot és Iránt, ahol 2006-ban nőttek az effajta megszorítások.

Iránban például az év végén betiltották a YouTube fájlcserélő oldalt és a Wikipedia internetes enciklopédia angol nyelvű változatát. Oroszországot külön elmarasztalja a jelentés "a független média partvonalra szorítására" irányuló erőszakos fellépés miatt.

A Freedom House ezúttal is három kategóriába sorolta a világ országait: ahol szabad, részben szabad, illetve nem szabad a sajtó. A jogi hátteret, a politikai befolyásolás és a gazdasági nyomás lehetőségeit pontokban mérlegelő Freedom House módszertana szerint 0-30 pont között minősül szabadnak, 31-60 pont között részben szabadnak, 61-100 pont között nem szabadnak a sajtó.

Eszerint a világ 195 országából 2006-ban 74 (38 százalék) minősült szabadnak, 58 ország (30 százalék) részben szabadnak, s 63 ország (32 százalék) nem szabadnak. A világ összlakosságának mindössze 18 százaléka él olyan országban, ahol a Freedom House megítélése szerint teljesen szabad a sajtó.

Románia sajtóját a jelentés részben szabadnak ítélte. Az ország 42 pontot kapott. Összehasonlításképpen az első helyezett Finnország és Izland 9-9 “büntetőpontot” gyűjtött be csupán, a sereghajtók pedig Mianmar (a volt Burma), Kuba, Líbia, Türkmenisztán és Észak-Korea. A kelet-ázsiai sztálinista államban a rádióállomásoknak lajstromba kell vétetniük magukat a rendőrségen, s emellett minden külföldi honlapot blokkolnak a világhálón.

Nyugat-Európában - az ebbe az országcsoportba sorolt Törökországot leszámítva - mindenütt szabad a sajtó, köszönhetően annak, hogy Olaszország Silvio Berlusconi médiamágnás miniszterelnök bukása után a "részben szabad" körből visszakerült a "szabad" sajtójú országok közé. A jelentés megemlíti, hogy Törökországban tavaly csaknem 300 újságírót és írót fogtak perbe a "törökség megsértésére" hivatkozva.

A sereghajtók között exszovjet államok (Türkmenisztán, Fehéroroszország, Üzbegisztán) is szerepelnek; a közel-keleti és észak-afrikai térségben a vizsgált országok több mint 84 százaléka minősült nem szabadnak. Komoly visszaesést tapasztalt a Freedom House a sajtószabadság helyzetében Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken és Srí Lankán, míg Pakisztán és Malajzia a média megnövekedett ellenőrzése miatt kapott figyelmeztetést.


Forrás: freedomhouse.org, osce.org, pressclub.ro, mma.ro, MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS