2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kiszáradás fenyegeti a világ tíz legveszélyeztetettebb folyóját: a Dunát is

B. D. T. B. D. T. 2007. március 24. 12:12, utolsó frissítés: 2007. március 23. 17:18

WWF: 2025-re az emberek kétharmadának ivóvízproblémái lesznek; a vízfogyasztás kétszer olyan gyorsan nő, mint a népesség.




Azt, hogy a Duna fekete-tengeri torkolatvidékénél épülő ukrán csatorna fenyegeti a Duna-delta egyedülálló élővilágát, már régóta hangoztatják környezetvédelmi és ENSZ-berkekben. A folyó Bisztroje ágán épülő, hajózható csatorna jelentős pusztulást okoz a delta hal- és madárvilágában, tönkreteszi az ártéri területet, ráadásul a csatorna mélyítéséhez kibányászott és a Fekete-tengerbe öntött hordalék szennyezi a tengervizet – állapította meg tavalyi jelentésében az ENSZ gazdasági bizottsága.

Most a WWF kongatta meg a vészharangokat, ám nemcsak a Duna esetében: szakértői szerint a világon


tíz olyan folyót fenyeget kiszáradás



a szennyezés, gátépítés, klímaváltozás, mederátalakítás és más okok miatt, amelyek az illető kontinensen több ország lakosságának ivóvíz- és vízenergiaforrását képezik. A World’s Top 10 Rivers at Risk (A világ tíz legveszélyeztetettebb folyója.pdf) című jelentést március 22-én, a víz nemzetközi világnapján hozták nyilvánosságra.

A Vaskapu vízierőmű a Dunán. A WWF-jelentés megjegyzi: a romániai Duna-gát megépítésével 35 méterrel emelkedett a folyó vízszintje, elárasztott több települést (többek közt Orsova egy részét és az Ada-Kaleh-szigetet), 15 ezer személyt kellett kitelepíteniA Vaskapu vízierőmű a Dunán. A WWF-jelentés megjegyzi: a romániai Duna-gát megépítésével 35 méterrel emelkedett a folyó vízszintje, elárasztott több települést (többek közt Orsova egy részét és az Ada-Kaleh-szigetet), 15 ezer személyt kellett kitelepíteni


Az Európai Unió Transzeurópai Szállítási Hálózata kiépítése keretében olyan projekteket terveznek, amelyek Ausztria, Magyarország, Szerbia, Románia és Bulgária területén veszélyeztetik a folyamot.

A 7. folyosó, avagy a Páneurópai Közlekedési Folyosó a Rajna–Majna–Duna-hajózóút fellendítését tűzte ki célul. Ám a folyamat, amelynek során a folyó természetes módon kialakult sekély gázlóit sorra felszámolják, hogy a hajók zavartalanul közlekedhessenek az Északi-tengertől a Fekete-tengerig, nemcsak az állat- és növényvilágot, a mocsarakat veszélyezteti. A folyót körülvevő ártér a 19. század óta folyamatosan károsodott;


a meder minden további változtatása növeli az áradások kockázatát.

Az átalakítás a térségben lakók – több mint 20 millió emberről van szó – ivóvízellátását is veszélyezteti.

A Duna hajózhatóvá tételének terve nincs összhangban azzal az EU-s irányelvvel sem, amely 2015-ig a folyókat jó ökológiai állapotba kívánja hozni. Az átalakítási munkálatok több mint ezer kilométer hosszan tönkretennék a mocsaras élőhelyeket. Christine Bratrich, a WWF Duna-Kárpátok programjának vezetője szerint a kormányoknak azt kell megérteniük: nem a folyót kellene a mélymerülésű hajókhoz igazítani, hanem a hajókat a folyóhoz.

Ázsiában van a legtöbb veszélyeztetett folyó: a Jangce, Mekong, Gangesz, Indus és a Salwen. Észak-Amerikában a Rio Grande/Rio Bravo, Afrikában a Nílus, Ausztráliában a Murray-Darling, Dél-Amerikában a Rio de la Plata. Utóbbi és a Salwen (amely Tibetben ered, és Burmában ömlik a tengerbe) esetében a Dunához hasonlóan szintén a gátak és a hajózást elősegítő vízmérnöki építkezések jelentik a legnagyobb veszélyt az ivóvízkészletekre.

A Gangesz folyó az indiai Varanasinál. Itt végzik rituális fürdőjüket a zarándokok, minden évben, évszázadok ótaA Gangesz folyó az indiai Varanasinál. Itt végzik rituális fürdőjüket a zarándokok, minden évben, évszázadok óta


A víz túlzó kiszivattyúzása a mezőgazdaság és az emberi fogyasztás céljából teljes kiszáradással fenyegeti a Rio Grandét és a Gangeszt.

>>Apad és koszos a Gangesz: a zarándokok derékig érő szennyvízben mosdanak

A már amúgy is kiszipolyozott Indust a globális felmelegedés veszélyezteti, mivel a Himalája egyre zsugorodó gleccsereiből kapja a vizet. A hőmérséklet növekedése ugyanígy "potenciálisan pusztító hatással lehet a halászatra, a vízkinyerésre és a békére a Viktória-tó és Nílus száraz afrikai térségében" - figyelmeztet a WWF.

IndusIndus


A Mekong a mértéktelen halászat áldozata, a Jangcét pedig megfojtja a szennyezés, amely a partjaira tömegesen telepített ipari létesítményekből származik. Ausztráliában az ember által betelepített fajok özönlötték el a Murray-Darlingot, amelyben az őshonos fajok már csak a vízi fauna nem több mint tíz százalékát adják.

>>Kiszárad Ausztrália: kampánytéma a vízmenedzsment

A Mekong deltája VietnámbanA Mekong deltája Vietnámban


A természetvédelmi szervezet szakértői a helyzet gondos tanulmányozását javasolják minden érintett kormánynak, mielőtt infrastrukturális munkálatokat kezdene, és például a Duna esetében érdemesebbnek tartja a vasúti szállítás, mint a hajózás fejlesztését.

Minthogy a kormányok most már nyugtalankodnak a vízkészletek éghajlatváltozás okozta csökkenése miatt,


egyre több és több gátat emelnek a készletezés céljából,

de ez ahhoz vezet, hogy még több vizet emelnek ki a folyókból, és még több ökológiai problémát okoznak. A kormányok hidroelektromos központokat akarnak építeni energiaforrásul, ezek azonban ugyanakkor akadályozzák a víz folyását, és pusztítják a halakat.

Az ivóvíz világszintű fogyasztása mindeközben kétszer olyan gyors ütemben növekszik, mint az emberiség létszáma. Ennek következtében 2025-ben a stockholmi környezetvédelmi intézet becslése szerint az emberek több mint 60 százaléka olyan helyen fog élni, ahol komoly gondokat okoz majd a vízellátás.

A válság túlmutat a megvizsgált tíz folyamon, de a jelentés is jól tükrözi, hogy a féktelen vízkereslet-növekedés nincs egyensúlyban a természeti erőforrások regenerálódási képességével.
>>Ha így folytatjuk, összeomlik az ökoszisztéma

WWF, MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS