2019. május 24. péntekEszter, Eliza
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi a teendő, ha nem ízlik a géntech-popcorn?

S. G. 2007. március 08. 17:20, utolsó frissítés: 16:24

Adjon-e tíz génkezelt kukorica-fajra engedélyt a környezetvédelmi minisztérium? Erről indul most közvita. #b#Háttér:#/b# miért lehet kockázatos a génmódosítás?





Ha valaki nem ért egyet azzal, hogy egyszerre tíz génmódosított (gm) kukoricafajtát kezdjenek kísérleti üzemmódban termelni Romániában, véleményét április hatodikáig jelezheti a környezetvédelmi minisztérium biosecuritate@mmediu.ro mailcímén vagy a 021- 316-0282-es bukaresti faxszámon. A környezetvédelmi minisztérium (MMGA) ugyanis közvitára bocsátotta az erről szóló határozat-tervezeteket.

Ha a tíz fajta mind importengedélyt kapna, az elsősorban a gm-fajták egyik multinacionális vetőmag-termelőjének, az amerikai Pioneernek jelentene nagy üzletet, mert mind a tíz fajtát ennek a cégnek a laborjai kísérletezték ki. Az MMGA az utóbbi hónapokban


széleskörű konzultációt

folytat a gm-kukorica kapcsán, erről a Transindex is beszámolt: a Greenpeace aktivistái gm pattogatott kukoricát kínáltak a MMGA egyik tanácskozására igyekvőknek.

A tét az, hogy miután kiderült, Romániában gyakorlatilag nem lehet pontosan ellenőrizni, hol és milyen mennyiségben termelnek gm-szóját, legalább a kukoricára legyen érvényes szigorú szabályozás (ha ez egyáltalán kivitelezhető a gyakorlatban), vagy számos uniós tagállam, mint például Ausztria, Görögország vagy Magyarország mintájára következzen a teljes tiltás.

Bevásárlókocsis tüntetés 2002 októberében Brüsszel-
<br />
ben a génmódosított élelmiszernövények ellenBevásárlókocsis tüntetés 2002 októberében Brüsszel-
ben a génmódosított élelmiszernövények ellen

A tíz fajta többségének behozatalát tesztelési célból engedélyezné a minisztérium. Ezen vizsgálatok eredményeképpen lehetne besorolni a hazai, hivatalos fajtakatalógusba (COSR) a Pioneer termékeit.

A közvitára bocsátott értesítők szerint a Pioneer 1507-es termékvonalának gm-változata ellenálló egyes, a termést károsító lárvákra. A 59122-es kódjelű fajta az amerikai kukoricabogárra (Diabrotica virgifera virgifera) rezisztens; a 98140-es fajtát pedig glifoszát-tartalmú gyomirtó szerekkel kombinálva lehet használni, mert ez a hibridkukorica génmódosítás révén jól tűri az ilyenfajta kemikáliákat. Egyes keresztezett és génmódosított fajták ezen felül a kukoricamollyal (Ostrinia nubilalis) szemben is ellenállóak.

>> korábbi összeállításunk:
Kísérleti üzemmód – Nem ízlik a géntech-popcorn? >>


A tíz között három olyan fajta is szerepel

(a MON810, a 1507xNK603 és a NK603xMON810), ahol a kérdés már nem a tesztelés, hanem a minisztérium arra szándékszik engedélyt adni, hogy ezeket továbbra is "ellenőrzött körülmények között be lehessen vezetni a környezetbe".

A minisztériumi szakzsargonból annyit lehet kihámozni, hogy ezt a három fajtát már tavaly is importálták és tesztelték, de hogy milyen eredménnyel, azt nem tudni. A szóban forgó három fajta behozatali engedélye arra vonatkozna, hogy a tavalyi felhatalmazásban szereplőhöz képest nagyobb területen lehessen tesztelni ezeket a fajtákat. A cél itt is az, hogy amennyiben a gm-vetőmagok elfogadhatónak bizonyulnak, bekerüljenek a hivatalos fajta-törzskönyvbe.

A romániai zöldek – leghangosabban a Greenpeace itteni szervezete – nemcsak a gm-fajtákkal világszerte megfogalmazott kritikák, hanem a szójával kapcsolatos hazai tapasztalatok miatt is szeretnék elérni, hogy Románia – Magyarországhoz hasonlóan – moratóriumot mondjon ki a gm-kukorica termesztésére.

A szójával ugyanis az történt az utóbbi tíz évben, hogy a lukas szabályozás és a szakhatóságok adminisztrációs tehetetlensége miatt kereszteződnek egymással a gm- és a hagyományos fajták, ezért például romániai termelő csak nagy nehézségek árán tudna a többi tagállamba szóját exportálni. Nyilvántartási hiányosságok miatt továbbá azt is lehetetlen követni, hogy melyik hazai élelmiszeripari készítménybe kerül gm-szója.

>> Budiapírból húspótlót –
Megetetett társadalom. A film + az ételek szép új világa >>



A gm-kukorica beengedése azért sem indokolt

– mondják a zöldek – mert olyan kártevők ellen biztosítanának ezek a fajták védelmet, melyek nem jelentenek nagy gondot a hazai mezőgazdaságban, ilyen például a kukoricamoly.

A gm-fajtákkal szembeni liberalizációnak nemzetközi következményei is lehetnek. Magyarország például az Európai Bizottság ajánlásával szembemenve fenntartja a MON810-re vonatkozó moratóriumot. Sólyom László romániai látogatásán többek között azért is lobbizott, hogy a romániai illetékesek támogassák Brüsszelben ezt az álláspontot. (Ez aztán nem jött össze, mert Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Brüsszelben végül tartózkodott a moratóriumról szóló szavazáskor.)

Ha tehát Románia lazára veszi a gm-fajták engedélyezését, azzal károsítaná a szomszédos országok vetőmag-üzletét is, hiszen a pollen nincs tekintettel az országhatárokra. Magyarország az EU második legjelentősebb vetőmag-exportőre a franciák után, így érthető a csúcsszintű diplomáciai aktivitás.

A MON810 azért nemkívánatos növényfaj Magyarországon, mert a kutatások szerint ez a kukorica három nagyságrenddel több toxint termel lepkék elleni védekezés címén, mint amennyi hagyományos permetezés során a környezetet terheli. A fölösleges méreganyag a talajban


még 11 hónappal később is kimutatható.

A génmódosított kukoricából a talajba jutó toxin azért is káros, mert védett lepkefajok példányai pusztulnak el a kukoricatábla melletti és a táblában is előforduló tápnövényeikre (például a csalánra) hulló pollentől.

További kockázat – és erre a romániai környezetvédők is hivatkoznak az MMGA-val folytatott vitájukban – hogy a kártevők egy idő után egyszerűen rezisztensek lesznek a gm-növény által termelt méregre. Az alkalmazkodást az is elősegíti, hogy míg a permetezéssel többféle toxin jut a növényre, addig a gm-fajták csak egyetlen toxinfélét termelnek.

A géntech az ipari mezőgazdaság egyik legjövedelmezőbb üzletága. Az 1926-ban, a Iowa állambeli Des Moines-ben alapított Pioneer Hi-Bred bevétele 1999-ben 1,9 milliárd dollár volt, mikor a korábban már meglevő 20 százalék mellé a DuPont konszern felvásárolta részvényeinek 80 százalékát. Az ügylet értéke 7,7 milliárd dollár voltA géntech az ipari mezőgazdaság egyik legjövedelmezőbb üzletága. Az 1926-ban, a Iowa állambeli Des Moines-ben alapított Pioneer Hi-Bred bevétele 1999-ben 1,9 milliárd dollár volt, mikor a korábban már meglevő 20 százalék mellé a DuPont konszern felvásárolta részvényeinek 80 százalékát. Az ügylet értéke 7,7 milliárd dollár volt


Ez az ellenállóképesség

körülbelül tíz nemzedéken keresztül alakul ki, és a kutatások szerint öröklődik is. A kukoricamolynak egy-két generációja van egy évben, tehát öt-tíz éven belül a gm-kukorica semmilyen hatással nem lesz az eredeti célfajra. Ebből következően középtávon már nem éri meg ilyen fajtákra alapozni a termelést.

Természetesen a zöldek kampányában a racionális érvek mellett sokat nyom a latban, hogy a "mit nyomnak le a torkunkon" kérdés mindenkit mélyen érint, azokat is, akiket például nem igazán érdekel a szelektív hulladékgyűjtés, a Föld napja, vagy nem hatják meg a klímaváltozásról egyre nagyobb számban megjelenő, riasztó tartalmú jelenségek.

A "génpiszkált élelmiszer" képzete ráadásul jól illeszkedik a populáris kultúra egyik reneszánsz eredetű toposzához, az "őrült tudós" figurájához (lásd Lőw, más források szerint Juda ben-Becálel prágai rabbit, aki a legenda szerint a Gólemet). Ezzel együtt a génmódosított növényekkel kapcsolatos kételyekre azért érdemes odafigyelni, mert egyszerűen arról szólnak, hogy nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű, független kutatás a gm-fajták egészségügyi – például allergiát kiváltó – hatásairól.


HÁTTÉR

Az EU már 1990-ben törvényileg szabályozta a genetikailag módosított élőlények felhasználását, ennek tényleges alkalmazására azonban csak az évtized második felétől került sor – áll az Indymedia tájékoztatójában. Az 1996-ban az európai kikötőkbe érkező első, Amerikából származó módosított szója-szállítmányok azonnal az érdeklődés középpontjába kerültek.

A környezetvédők tiltakozása és felvilágosító akciói nyomán a legtöbb országban a fogyasztók szembefordultak a módosított növényekből készült élelmiszerekkel, kívánságuknak fokozatosan a legtöbb gyártó és forgalmazó cég is engedett: mára gyakorlatilag nincs olyan magára is adó vállalat, amely felhasználná ezeket termékeiben (Nyugat-Európában – szerk. megj.) .

Az ellenállást elsősorban a módosított élőlények és a belőlük készült termékek előre nem látható, nem jósolható káros következményei és kockázatai feletti aggodalom váltotta ki. A genetikai módosítás – amelynek során a befogadó élőlénybe egy másik, tőle törzsfejlődési értelemben akár teljesen távol eső élő szervezet valamilyen ismert tulajdonságot hordozó génjét juttatják be, és késztetik működésre – ugyanis számos, "beépített" bizonytalanságot hordoz.


Távolról sem tudunk eleget ahhoz

a szervezetek génállományának (genomjának) egészéről, a benne működő szabályozási és kölcsönhatási mechanizmusokról, hogy biztonságosan kijelenthessük: a beépített új elem, az idegen gén "ezt és csak ezt" a tulajdonságot fogja megváltoztatni. Ugyanez a bizonytalanság még fokozottabb mértékben érvényesül akkor, ha ezeket az élőlényeket a természeti környezetbe juttatják ki, hiszen az ökoszisztémákról alkotott tudásunkban is komoly hiányosságok vannak.

Ennek következtében nem, vagy csak nagyon nehezen lehet megjósolni, hogy egy genetikailag módosított növény elfogyasztása hogyan hat a vele táplálkozó élőlényekre és azok ragadozóira, mi történik, ha a növény rokon fajokkal átkereszteződik, vagy ha a gén "elszabadul", és ellenőrizetlen módon (pl. mikroorganizmusok közvetítésével)


elterjed a környezetben.

Hasonlóképpen, nem lehet előre megjósolni, hogy a módosított növény megváltozott összetétele nem fejt-e ki allergiakeltő vagy megbetegítő hatást emberben. Természetesen az azonnal és látható módon jelentkező káros következmények könnyen kiszűrhetőek, de a csak hosszabb idő távlatában, tartós használat és fogyasztás nyomán megjelenő hatásokra vonatkozóan sokszor még a megfelelő vizsgálati eljárások és módszerek sem állnak rendelkezésre.

Ennek ellenére egyre több független kutatás mutat arra, hogy az elméletben feltételezett "mellékhatások" a gyakorlatban is fellépnek: egyes, rovarkártevőkkel szemben ellenállóvá tett növények más, adott esetben védett fajokat is hátrányosan befolyásolhatnak, míg a növényvédőszer-rezisztens fajták génjeiket gyomoknak átadva ellenállóvá teszik azokat is. A Skóciában élő magyar származású biokémikus, Pusztai Árpád elhíresült kísérleteiben pedig egy genetikailag módosított burgonyafajtáról derült ki, hogy károsítja a kísérleti patkányok szervezetét.


A "hagyományos" és a genetikailag módosított növények

biztonságos elkülönítése a legalaposabb óvintézkedések mellett is lehetetlennek bizonyult: számos eset mutatott rá arra, hogy beporzás, illetve a termés elszóródása révén a módosított fajta igenis belekerül az ettől mentesnek hitt szállítmányokba is. 1999-ben az Egyesült Államokban hozták nyilvánosságra környezetvédők, hogy egy, csak állati takarmányozásra és ipari felhasználásra engedélyezett kukoricafajta, a Starlink bizony belekerült egy sor emberi élelmiszerbe is.

A fenti problémák által kiváltott tiltakozás és az engedélyezési eljárás ellehetetlenülése miatt az EU-ban 1999-ben felfüggesztették az engedélyezési folyamatokat. Ezzel párhuzamosan elindult az 1990-es szabályozás módosítása, mivel az Európai Bizottság – érzékelve a fokozódó amerikai nyomást, a gm-fajták fő előállítói ugyanis az USA-ban működnek – ettől remélte a tiltakozás lanyhulását. 2002-ben érvénybe lépett a kibocsátásra vonatkozó új direktíva.

Az új szabályozás fokozottabban épít az elővigyázatosság elvének érvényesítésére a környezeti kockázatok szélesebb körének figyelembe vételével, és biztosítja a fogyasztók választási szabadságát a címkézendő élelmiszerek körének kiterjesztésével. Kritikusok szerit az irányelv folyamatos kiegészítésre szorul – például egy idén januári uniós petíció szerint azt is fel kéne tüntetni a hústermékeken, hogy az olyan állatból származik-e, amit gm-takarmánnyal etettek.

Az amerikai kormányzat évek óta rosszallással figyeli az elővigyázatosságon alapuló európai hozzáállást, az ehhez kapcsolódó törvényalkotási folyamatokat és a génmódosított szervezetekkel szembeni, nem lanyhuló tiltakozást. Ez utóbbit maradiságnak és "ludditizmusnak", az előbbit indokolatlan és a nemzetközi szabadkereskedelmi szabályok alapján illegális kereskedelmi korlátnak tekintik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS