Tonk Gabriella: a családok szétesését kell megelőzni
Pál Edit Éva 2007. március 05. 15:22, utolsó frissítés: 13:44"Szeretném a helyi önkormányzatokkal tartani a kapcsolatot, hogy kiderüljön, melyek a szükségletek, és én konkrétan miben tudok segíteni." - mondta az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöke.
Mi a feladata az Országos Gyermekvédelmi Hatóságnak?
Tonk Gabriella: – Minden megyében van Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság, ennek egyik része a gyerekekkel, a másik a hátrányos helyzetű felnőttekkel foglalkozik. Az ő feladatuk a gyermekvédelmi szolgáltatások létrehozása.
Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság ezeknek a megyei szervezeteknek a munkáját koordinálja, jogszabályokat javasol, illetve a létező jogszabályok módosítását kezdeményezi. A keretet biztosítja a megyei igazgatóságok optimális működéséhez, a nemzeti stratégiát dolgozza ki.
Mi lenne a nemzeti stratégia?
– A nemzeti stratégia elfogadása még folyamatban van, és mivel az összes minisztériumnak jóvá kell hagynia, igen hosszas procedúra. A gyermekvédelem Romániában nemcsak a gyermekvédelemmel, hanem a gyermekjogvédelemmel is foglalkozik, azt fogalmazza meg, mihez van joguk a gyerekeknek: az identitáshoz, az oktatáshoz, a jó egészségi állapothoz, a bántalmazástól való védelemhez, a diszkriminációtól való megóváshoz.
A nemzeti stratégia ezeknek a jogoknak a figyelembevételével készül: a különösen hátrányos helyzetben levő gyermekekkel, az infrastrukturális kérdésekkel, humánerőforrás-stratégia fejlesztésével foglalkozik.
Mi a kapcsolat a Gyermekvédelmi Hatóság és a gyermekotthonok között? Milyen a gyermekotthonok állapota jelenleg Romániában?
– A Gyermekvédelmi Hatóságnak kell megadnia minden, ilyen jellegű intézmény működéséhez szükséges engedélyt. A gyermekvédelmi reform már elég régen elkezdődött. Főleg a kilencvenes években volt nagyon rossz az árvaházi gyermekek helyzete. Azonban tizenhat év alatt
sikerült a nagyobb intézmények nyolcvan százalékát bezárni,
és kisebb, családiasabb jellegű otthonokat létrehozni. Megjelent a nevelőanyák intézménye: mivel a két évnél kisebb gyerekeket nem szabad otthonba helyezni, nevelőanyát kell keresni számukra. Az idén még folyik a gyermekotthonok átstrukturálása.
Mennyiben támogatja a Gyermekvédelmi Hatóság a civil kezdeményezéseket?
– A hatóság a civil szervezeteket az Országos Érdekeltségű Projekteken keresztül finanszírozza. A megyei igazgatóságokkal együtt lokalizáljuk azokat a helységeket, ahol problémák vannak. Az országos érdekeltségű projektek célzottak, például nem pályázhat mindenki nappali központ létrehozására, hanem csak bizonyos megyék tehetik ezt meg, ahol erre ténylegesen nagy szükség van.
A cél a szolgáltatások externalizálása,
legalább negyven százalékukat szeretnénk külső segítséggel megoldani. Az alapítványoknál dolgozóknak nagyobb a szakértelmük, az állami intézményeknek pedig nincs akkora kapacitásuk, hogy az összes területet lefedjék. Az állami intézmények feladata a koordinálás.
A helyi önkormányzatoknak idéntől nagy a szerepük a civil szervezetek finanszírozásában, de mivel csak 2007-ben lépett hatályba ez a törvény, még nem vállalták fel. Az önkormányzatok további feladata a prevenció, azért, mert helyileg tudják, hogy melyik családokban vannak problémák.
A családok szétesését, a gyerekeknek a családból való kiszakadását kell megelőzni. A szülőket a szülői szerep felvállalásában kell megerősíteni akár anyagi segítségnyújtással, akár tanácsadással. Ha ez nem sikerül és másképp nem lehet a gyermeknek védelmet nyújtani, akkor bekerül a gyermekvédelmi rendszerbe, és a gyermekvédelmi rendszer tartozik elsősorban a gyermekvédelmi hatóság felügyelete alá.
Mi történik, ha bekerül egy gyermek a rendszerbe? A szülő automatikusan elveszíti fölötte a jogát?
– Csak bírósági határozattal lehet a rendszerbe bekerülni, és csak nagyon súlyos esetekben fordul elő a szülői jogoktól való megfosztás. Nekünk
az a célunk, hogy a gyermeket a családban tartsuk,
visszaintegráljuk a családba. Ehhez viszont a családban valaminek változnia kell: a kapacitása, az erőforrásai, illetve ha bántalmazók a szülők, akkor a viselkedésükön változtatniuk kell.
Nagyon súlyos esetben a nem bántalmazó szülő úgy kell változtasson a helyzeten, hogy megszakítja a kapcsolatot a bántalmazó szülővel. Például, ha az apa bántalmazza a gyerekeket, az anya a válással biztonságos körülményeket teremthet a gyereknek.
Hány gyermek van a gyermekvédelmi rendszerben?
– A gyerekeknek körülbelül két százaléka; ez az arány megegyezik a többi európai uniós országokéival. És nem azért nem súlyosabb a helyzet, mert nehezebb bekerülni a rendszerbe. Az viszont igaz, hogy a társadalom toleránsabb az erőszakkal szemben: Romániában még mindig bevett nevelési módszernek számít a verés.
Melyek azok a célok, amiket az államtitkár-helyettesként meg szeretnél valósítani?
– A gyermekbántalmazás Romániában aránylag friss téma, nincs elég szolgáltatás, még nem elég hatékony az ellene való fellépés. A másik hiányosság a szakemberképzés, aminek az alapoktól kell kezdődnie: a nevelőtől, aki a gyerekotthonban van, illetve az is részesüljön speciális képzésben, aki például szakács egy ilyen otthonban. Ki kell építeni egy stratégiát, ami erre is kitér.
Fontos még, hogy a képzés ne legyen formális, a gyerekkel való munkában is meg kell történjen az a váltás, amely más szolgáltatásoknál már bevett szokás, és ahol a legalsóbb szinteken is foglalkoznak az ügyféllel.
Én a kinevezésem óta roma stratégia gyerekekkel foglalkozó részén dolgoztam. Most abban a fázisban vagyok, hogy felmérem, milyen szinten állanak a megkezdett programok, és ezekből a saját kompetenciámnak illetve az RMDSZ politikájának megfelelően a magyar közösségek érdekének figyelembe vételével próbálok majd dolgozni. Mindenképpen szeretném a helyi önkormányzatokkal tartani a kapcsolatot, hogy kiderüljön, melyek a szükségletek, és én konkrétan miben tudok segíteni.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!