2017. október 20. péntekVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A globális klímaváltozás hatása Romániára

Bakk-Dávid Tímea 2007. február 15. 11:09, utolsó frissítés: 2007. február 14. 18:49

A regionális szintű előrejelzést az ország hihetetlenül változatos földrajzi formái is nehezítik. De #b#nem tudunk alkalmazkodni#/b#, ha nem tudjuk részletesen felbecsülni a változások horderejét. Román szakértőnk kommentárjai. #b#[szólj hozzá]#/b#





Roxana Bojariu az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) negyedik jelentésén dolgozó szakértői csoport tagja.

A román Országos Meteorológiai Intézet geofizikus-klímakutatója az IPCC-jelentés harmadik fejezetének vezető szerkesztője. Többek között a klímaváltozás Romániára vonatkozó hatásairól kérdeztük.

Roxana Bojariu,

az INMH kutatója
Korábban nyilatkozó szakértőinkhez hasonlóan mindenekelőtt ő is azt hangsúlyozta: a jelentés február 2-án nyilvánosságra hozott döntéshozói összefoglalója mindössze a főbb, általános megállapításokat tartalmazza, regionális szintű – tehát mondjuk Romániára is vonatkoztatható – részletek nélkül.

Ennek oka, hogy egy globális jelenség regionális kivetülését roppant komplex feladat meghatározni. A regionális klímaváltozás előrejelzésének lehetősége nem volt még kellőképpen megvitatva a tudományos közösségben, így egyelőre az IPCC-sajtóközleményekből kimaradtak az erre vonatkozó részek. A nemzetközi tudományos élvonal a regionális előrejelzések kérdését


jelenleg is egyik legégetőbb témaként kezeli.

Ami általánosságban elmondható: nagyon valószínű (9 a 10-hez az esélye), hogy az extrém jelenségek gyakorisága és intenzitása megnő. Szárazságok, hőhullámok, intenzív esőzések, gyors árvizek (flash flood) pusztítanak a globális felmelegedés jeleként, amely az atmoszférába jutó üvegház hatású gázak kontrollálatlan kibocsátásának következménye – sorolta a kutató.


Románia is valami hasonlóra számíthat.

Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy az európai kontinens északi részén a csapadékmennyiség növekedni fog, ezzel szemben 66%-os valószínűséggel Délen lecsökken. Románia több, az időjárást és a klímát is meghatározó meteorológiai aktivitási tényező metszéspontjában áll (a klíma egy adott térség átlagidőjárása egy hosszabb időperiódusban). Bekavar a Kárpát-kanyar is, ráadásul a tenger is itt a szomszédban, nem beszélve a hidrológiai rendszer különleges tulajdonságairól.

Háromhoz kettő az esélye annak, hogy az atlanti térség viharainak útvonala észak felé tolódik, és a mediterrán medence szárazabbá válik a jövőben.

Csapadékmérésre használatos, aktuális radarfelvétel
az INMH adatbázisából

A szakértő a Transindexnek elmondta, ő maga és társai jelenleg is kutatják: milyen hatással lesz a klímaváltozás Romániára. Az eredmények még nem véglegesek, de annyi elmondható: a csapadék mennyisége, főleg télen, le fog csökkenni. A hó vastagsága kisebb lesz, főleg az alacsonyabb fekvésű területeken. A hőmérséklet-növekedési tendencia továbbra is egyre hagsúlyosabb lesz, ahogyan egész Európában. Arra a kérdésre,


mi lenne számunkra a legsötétebb forgatókönyv,

a klímakutató rámutatott: erre vonatkozó előrejelzés nincs az új IPCC-jelentésben. Szükség lenne több regionális kísérleti megfigyelésre, adatra, amelyeknél figyelembe kellene venni Románia sajátosságait is. Ám megosztotta velünk a spekuláción alapuló “legrosszabb verziót”.

Eszerint a vízforrások száma csökkenne, pusztító szárazságok váltakoznának hirtelen jövő, nagy mennyiségű, kis területre eső csapadékkal. Ez utóbbi fokozná az eróziót. Gyakori meleghullámok, intenzív viharok a Fekete-tengeren: még ha nem is lennének olyan gyakoriak, mindeképp hatással lennének a tengerparti térségekre.


Hogyan tudnánk minimalizálni a klímaváltozás hatásait?

Több szinten is akcióba kell lépni, a személyes, önkormányzati, országos és globális szintű döntéseket összehangolva.

Mi magunk az energiaspórlás eszközeivel kell éljünk, ne tékozoljuk a vizet, az áramot, utazzunk – ha csak tehetjük – tömegközlekedési eszközökkel, kerékpárral.
A helyi önkormányzatok szintjén nagy figyelmet kell fordítani az erdőgazdálkodásra, mivel a túlzott irtás fokozza a gyors árvizek és földcsuszamlások hatását.

Központi szinten fel kell térképezni és leltárt készíteni a szennyezőforrásokról, a romániai gazdaság fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó ágazatainak fejlődését pedig le kell állítani. Bátorítani kell az alternatív energiaforrások használatát: szél, nap, geotermikus energia, biogáz, nukleáris energia (amely a klíma szempontjából tiszta energiaforrásnak számít).

Globális szinten gazdasági és politikai megegyezésekre van szükség, amelyek bátorítanák az alternatív energiaforrásokra történő átállást, ezek kereskedelmét, a kibocsátási kvóták piacát, mindezt azért, hogy csökkentsék és egy veszélytelen szinten stabilizálják az üvegházhatású gázak arányát.


Az extrém időjárási jelenségek gyakoribbá válásával

még inkább fontos lesz pontos meteorológiai előrejelzéseket készíteni, hogy az emberek időben felkészüljenek. Az Országos Meteorológiai Intézet munkatársai, más országok szakembereihez hasonlóan, nagy biztonsággal tudnak pontos – 90–90%-os bizotonságú – előrejelzést készíteni rövid (néhány órás, egynapos, háromnapos) periódusokra.

Az erdők illegális tarvágása többek között az árvízveszélyt növeli
(Egyed Ufó Zoltán archív felvétele)


A havi, egy egész évszakra szóló vagy egyéves előrejelzések pontossága már leesik 66%-osra. A klímaváltozás esetében a kutatók tendenciákat vizsgálnak, évtizedek és évszázadok eredményeit hasonlítva össze, és más statisztikai paraméterekkel dolgoznak, hogy előrejelezzék: hogyan válaszol a megzavart geoszisztémai egyensúly.

A klímakutató pozitívumnak nevezte, hogy a politikusok 16 év után ráébredtek a probléma fontosságára, a mostani kormány elfogadta Románia klímaváltozási stratégiáját. Ennek megfelelően cselekvési terv is készült, valamint ugyancsak van az országnak árvízvédelmi stratégiája is.


Gyakorlatilag Romániának nem okoz problémát a kiotói követelmények

– a kibocsátás 8%-os csökkentésével járó – teljesítése, mivel az 1989 utáni gazdasági visszaesés következtében a széndioxid-kibocsátás a felére csökkent. A kormány a kibocsátási kvótáját el fogja tudni adni. A klímakutató szerint azonban a legfontosabb az lenne, hogy Románia régiókra lebontott, térségenként „személyre szabott” tervvel rendelkezzen, amely a klímaváltozás lokális hatásaira vonatkozó becsléseket tartalmaz. „Nem tudunk alkalmazkodni, ha nem tudjuk részletesen felbecsülni a változások horderejét” – szögezte le Roxana Bojariu.

A szakértő elismeréssel nyilatkozott egyes európai politikusok témaérzékenységével kapcsolatban. Megkértük, kommentálja azt a hírt, miszerint a Bush-adminisztráció feltehetőleg befolyásolta az amerikai kutatók munkáját.

„Sajnos, a politikusok úgy tűnik, csupán a választási kampányokban tanúsítanak figyelmet a téma iránt, figyelmük pedig rövid ideig tart. Rövidlátóak az érdekeik, nincs víziójuk arról a jövőről, ami saját létezésükön mutat túl. Pedig ezt jelentené a kultúra, hogy meghaladd egoista korlátaidat, és térben és időben építkezz” – zárta mondanivalóját a klímakutató.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS