2019. szeptember 17. keddZsófia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem ízlik a géntech-popcorn?

Szin Péter 2007. február 06. 17:15, utolsó frissítés: 17:11

Aki vegetáriánus élelmiszert vesz a boltban, jó eséllyel génmódosított szóját ken a kenyerére pástétomként. Most a génkezelt kukorica legalizálása a tét Romániában. #b#Mik a kockázatok?#/b#





Kapjon-engedélyt az egyik legnagyobb génmódosított (gm) élelmiszernövényeket gyártó multi, a Monsanto a kukoricamolyra rezisztens kukorica termesztésére? A MON810 fajtanevű termékről szervezett szakértői tanácskozást január végén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium (MAPDR) Bukarestben. A tájékozódás kedvéért a szakértőket az új mezőgazdasági miniszter, Dan Ştefan Motreanu hívta össze.


A Greenpeace pattogatott kukorica
<br />
(

("kakas") akciója" >A Greenpeace pattogatott kukorica
("kakas") akciója
Errefel – jó kis bulvárhíradós fogással – gm pattogatott kukoricát

kínáltak a tanácskozásra igyekvőknek a Greenpeace aktivistái, de a részvevők többsége elutasította a minisztérium épülete elé szervezett kóstolót. A megbeszélésen nemzetközi öko-kampányszervezet aktivistái arra kérték a tárcát, óvja a hazai fogyasztókat, a termelőket és a környezetet – a Greenpeace a gm-kukorica esetleges káros hatásaival érvelt.

A szakértői vélemények versenye nem volt egészen nyitott: a szaktárca visszautasította Ion Antohe, a legismertebb romániai kukoricanemesítéssel foglalkozó szakértő meghívását a tanácskozásra, melyen szintúgy nem vehetett részt Dragoş Dima, a Monsanto volt igazgatója sem. A Greenpeace értékelése szerint a két agráripari szakértő azt bizonyította volna, hogy gazdaságilag sem indokolt a MON810-et engedélyezni Romániában.

A gm-növényeket kísérő általános bizalmatlanság mellett tényszerűen az ad aggodalomra okot, hogy


semmilyen intézmény nem vizsgálta,

milyen sajátos hatással lesz a hazai ökoszisztémákra a MON810. A kukoricamoly (Ostrinia Nubilalis) a hazai szántók többségén nem is okoz számottevő károkat; és ahol elterjedt, ott azokat az ellenálló hibridfajtákat termesztik, amelyeket még a kilencvenes években, hagyományos módszerekkel nemesítettek Romániában. Ezek a fajták ráadásul nem teljesítenek rosszul: hektárátlagokat számolva az EU-s szintén nagyobb termést lehet ezek révén betakarítani.

További szempont, hogy Románia a legnagyobb vetőmag-kukorica exportőre az Uniónak. Tavaly még az egész termés gm-mentesnek volt tekinthető. Ha viszont a MON810 bekerül a körforgásba, nehéz lesz megakadályozni a hagyományos és a gm-fajták kereszteződését. Ez viszont tönkreteszi az exportot olyan gm-érzékeny piacokon, mint Ausztria, Görög-, Francia-, Lengyel-, Olasz és Spanyolország, nem utolsó sorban Magyarország.

A földrajzi közelség miatt a fajtatisztaság biztosítása különösen a magyar hatóságok számára fontos. Nem mellékes szempont az sem, hogy az EU-országok többsége a MON810 forgalmazásának betiltását pártolja – erre a Greenpeace budapesti kampánykoordinátora, Nemes Noémi hívja fel a figyelmet. A mezőgazdasági minisztérium álláspontja fontos, de a döntő szót végül Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszternek kell kimondania.


A gm-kukoricás történet azért is érdekes, A gm-kukoricás történet azért is érdekes,

mert a génmódosított szója kapcsán már kiderült, hogy a hatóságok képtelenek korrekten szabályozni a piacot, annak ellenére, hogy az EU szakhatóságai több-kevesebb kivételellel nem lelkesednek a gm-növényekért.

Elvileg bármely növény génkészletét lehet módosítani a nagyobb terméshozam vagy ellenállóképesség érdekében. Olyan kombinációk is elképzelhetők, hogy egy gm-fajta egy bizonyos rovairtóra ellenálló, amivel aztán szó szerint "kipucolják" az adott szántóföldet. A vegyszert és a gm-fajtát tehát párban kell használni, és rendszerint ugyanaz a cég a forgalmazó. Az is megoldás, ha a növény maga termel rovairtó toxinokat.

Mintegy 130 ezer hektáron termesztenek gm-szóját RomániábanMintegy 130 ezer hektáron termesztenek gm-szóját Romániában


Hogy a gm-növények károsak lennének az egészségre, erre sem meggyőző igazolás, sem alapos cáfolat nincs. Ilyen helyzetben logikusnak tűnik az az EU-álláspont, mely szerint jobb óvatosnak lenni: erőteljesen korlátozni a termesztést, és a gm-alapanyagokból készült élelmiszereket szigorúan felcímkézni.

Ha valaki szójaszalámit vagy pástétomot vásárol egy romániai boltban, fogalma sincs arról, hogy gm-mentes terméket eszik-e vagy sem. Az pedig külön ironikus, hogy szójás termékeket rendszerint azok fogyasztanak, akik fogyókúrás vagy vegetáriánus megfontolásból kerülik a húst, és különös gondot fordítanak az egészségükre. De az is érintett lehet,


aki csak majonézt vásárol a csirkehúsos franciasalátájához.

Tavalyi adatok szerint Romániában mintegy 130 ezer hektáron termesztettek gm-szóját (a mezőgazdasági tárca információja, a vetőmagot a két gm-multi, a Monsanto és a Pioneer szállítja). A termést mintegy 300 ezer tonnára becsülik az agrárszakértők. A gm-szóját övező kezdeti lelkesedés már a termelők körében is alábbhagyott, mert szuperellenálló gyomnövények jelentek meg a földeken, emiatt egyre nő a gyomirtószámla. A zöldeket ezenfelül egyes békafajták egyedszámának hirtelen csökkenése kezdi aggasztani.

És hogy mi történt a fent jelzett mennyiséggel, azt egyszerűen nem tudni, továbbá azt sem, hogy milyen termékekbe került gm-alapanyag – például a Roundup Ready kódnevű fajtából, mely 1999 óta hozható legálisan forgalomba.

Az állategészségügyi hatóság (ANSVSA) elnöke, Marian Avram a Hotnews hírportálnak azt állította, hét kutatót foglalkoztatva már tavaly szeptembertől működik az a labor, ahol az élelmiszereket gm-szempontból bevizsgálják. Az igazgató közlése szerint a laboratórium eddig többszáz mintát dolgozott fel. A probléma csak az, hogy mivel uniós szinten nincs akkreditálva, az intézmény eredményeit az EU szakhatóságai nem ismerik el.

Az élelmiszerbiztonságért felelős igazgatóság az ANSVSA keretében működik. Vezetője, Liviu Rusu viszont arról számolt be, hogy az állategészségügyi szaklabort gm-tesztelési szempontból is elismerik Brüsszelben – az intézmény a vonatkozó ISO 17025-ös szabvány szerint működik. A két nyilatkozat közül valószínűleg az elsőnek erősebb a valóságalapja, mert az őszi uniós országjelentésben az áll, hogy a szaklabor "nem teljesen működőképes".


Ha nincs megbízható laboreredmény,

akkor nem lehet követni a gm-növény útját a szántóföldtől az üzletek polcaiig – pontosan az azonosíthatóság és az átláthatóság az uniós élelmiszerbiztonsági követelmények egyik alapelve. (Ezért kell például minden faluban vonalkódot csíptetni az összes sszarvasmarha, sertés, juh és kecske fülébe.)

A kistermelők csak arra panaszkodnak,
<br />
hogy gm-fajtákból nem lehet vetőmagot
<br />
félretenni, mert a második évben
<br />
már nem teremA kistermelők csak arra panaszkodnak,
hogy gm-fajtákból nem lehet vetőmagot
félretenni, mert a második évben
már nem terem
A romániai polgárok többsége, 78 százaléka nem vásárolna gm-élelmiszert – derül ki a Román Fogyasztóvédelmi Társaság (APCR) egyik felméréséből. Az abszolút többség, 98 százalék megkövetelné az ilyen termékek megfelelő címkézését, annak ellenére, hogy csak 50 százalék körül mozog azoknak az aránya, akik úgy vélik: az ilyen termékek károsak lehetnek az egészségre.

Korrekt tájékoztatást követelve, egymillió uniós polgár írta alá azt a petíciót, ami február közepén került Markos Kyprianou, az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa asztalára. Az aláírók azt követelik, hogy a tojás, a tej, a húsfélék – és általában minden élelmiszer – címkéjén legyen feltüntetve, hogy kapott-e gm-takarmányt az a vágóállat, amiből a termék készült. A megfelelő címkézés valószínűleg nagy veszteséget okozna a gyártóknak és a forgalmazóknak, mert felmérésekből az derül ki, hogy az európai közvélemény többsége takarmányként sem tolerálja a gm-növényeket.


A petíció egy jogszabályi kiskapura

hívja fel a figyelmet. Azt eddig is fel kellett tüntetni a tagállamokban forgalmazott olajon, kecsapon vagy süteményeken, ha az összetevők 0,9%-nál nagyobb része gm-eredetű. A gm-takarmányon nevelt állatok húsa vagy teje viszont nincs címkézve.

Az ügy azért is jelentős, mert az EU-ban termelt szója és kukorica nem pástétom vagy popcorn formájában kerül az asztalra. A statisztikák szerint a termés 90 százaléka takarmányként hasznosul. Az állattenyésztő telepeken "termelt" állatállomány étrendjének egyharmada gm-fajtákból áll. Eszerint mintegy 20 millió tonnányi gm-növény kerül ilyen formában az élelmiszeripari körforgásba.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS