2019. október 15. keddTeréz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Észak-Európából Riviéra, Dél-Európából pokol?

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2007. január 09. 18:39, utolsó frissítés: 18:05

Spanyolországban strandoltak a hétvégén, Szibériában –34 helyett –9 fokot mértek, eközben Bangladesben #b#halálra fagynak#/b# az emberek.





A britek szerint 2007 jó eséllyel lehet minden idők egyik legmelegebb éve. A januári hőmérsékleti értékek a világ több részén is rekordokat döntögetnek – abban a szakemberek is egyetértenek, hogy ezt a globális felmelegedés okozza.

Fontosabb európai nagyvárosok hőmérsékleti értékei (forrás: BBC)Fontosabb európai nagyvárosok hőmérsékleti értékei (forrás: BBC)


Európai forgatókönyv


Ötödével növelheti a Duna-medencét sújtó árvizek költségeit a következő néhány évtizedben az európai klímaváltozás, amely az észak-európai tengerpartokon mediterrán környezetet fog meghonosítani, Dél-Európában viszont tízezrek halnak bele a hőhullámokba – áll az Európai Bizottság rövidesen nyilvánosságra kerülő előrejelzésében, amely a Financial Times birtokába jutott.

Az éghajlat felmelegedése a század közepére oda vezethet, hogy az Északi-tenger partjai egyfajta új Riviérává alakulnak át, viszont a Földközi-tenger medencéje olyan forróvá válik, hogy ez drámai következményekkel jár Olaszország, Görögország és Spanyolország idegenforgalmára és gazdaságára nézve.

A londoni üzleti napilap által ismertetett prognózis két forgatókönyvet vázol; az egyik 2,2 fokos, a másik 3 fokos átlagos európai felmelegedést jósol az évszázad következő évtizedeire. Mindkét forgatókönyv szerint egy évtizeden belül évi 11 ezer lesz azoknak a száma, akik a természetes halandóságon felül, kifejezetten a hőség miatt halnak meg Európában.

Észak-Európában az enyhébb klíma - a felmelegedés mértékétől függően - akár 70 százalékkal is növelheti a terméshozamokat, a hőség és a szárazság viszont 20 százalékkal csökkentheti a mezőgazdasági termelést délen. A tengerszint egy méterrel emelkedhet, és ennek költsége már 2020-ban 4,4 milliárd euró lesz az enyhébb, és 5,9 milliárd euró a szélsőségesebb változat szerint. Mindkét forgatókönyv azonban 40 milliárd euró fölé emelkedő költségekkel számol 2080-ra.

A készülő jelentés szerint az észak-európaiak a jövőben a felmelegedő Északi- és Balti-tenger partján is el tudják majd tölteni szabadságukat, ez azonban veszélybe sodorja a Dél-Európába áramló évi 100 milliós turistaforgalmat, a100 milliárd eurós bevétellel együtt.


2006 se volt semmi


A 2006-os időjárási adatok megerősítik, hogy globális felmelegedés megy végbe a Földön – közölte vasárnap a Meteorológiai Világszervezet főtitkára. Egy francia rádiónak nyilatkozva Michel Jarraud elmondta, hogy 2006 a hatodik legmelegebb esztendő volt a földkerekség egészét tekintve, a negyedik legmelegebb az északi féltekén és a második legmelegebb Franciaországban.

A felmelegedést olyan aggasztó szélsőségek kísérik, mint az Afrika szarvát sújtó nagy szárazság, majd pusztító áradások ugyanott és olyan szokatlan helyeken, mint a Szahara. Szélsőségként említette a 2006. január 1-jén a Sydneyben mért 45 Celsius fokot, s aggódva beszélt arról, hogy tavaly 60 ezer négyzetkilométerrel csökkent a jégmezők kiterjedése az Északi-sarkon. 2007-re további felmelegedést jósolt az El Nino csendes-óceáni légköri jelenség miatt.


Extrém időjárás januárban

Az elmúlt hetekben három hóvihar több mint 120 centiméteres hóréteggel borította be Colorado állam egyes területeit. Lavina temetett maga alá két gépkocsit egy forgalmas hegyi átjárónál egy népszerű síközpont közelében. Az Egyesült Államok északkeleti részében eközben rekordközeli meleget mértek.

New York belvárosában, a Central Parkban 22,2 Celsius-fokot mutatott a hőmérő: ez miden idők legmagasabb januári hőmérsékleti csúcsa. Hasonló meleget mértek a New York állambeli Albany nemzetközi repülőterén (21,7 Celsius-fok), és a bostoni Logan repülőtéren (20,5 Celsius-fok).

Az amerikai oceanográfiai- és légköri hatóság arra figyelmeztetett, hogy az El Nino következményeként két Celsius-fokkal lesz melegebb decemberben, januárban és februárban, mint a 30 éves átlaghőmérséklet. David Robinson, a New Yersey állambeli Rutgers egyetem klímakutatója leszögezte, 1990 óta ez a nyolcadik legmelegebb tél, és ez a globális felmelegedésre vezethető vissza.

A kanadaiak visszasírják a kemény teleket: Halifax környékén állandósult a fagypont fölötti hőmérséklet. Alaszkában a Yukon-folyó mentén lévő kis falvak lakóinak azzal kell szembesülniük, hogy a megnövekedett vízszint egyre nagyobb darabokat harap le földterületeikből. Az erózió következtében megtörténhet, hogy egész településeket kell máshová költöztetni.

Rekordmeleget mértek január elsején Bécsben, ahol 13,9 fok Celsiusig emelkedett a hőmérő higanyszála. Az osztrák fővárosban még sohasem mértek ilyen magas hőmérsékletet az ausztriai meteorológia megfigyelő-szolgálat tevékenységének 1852-es megindítása óta. Németországban a hőmérsékleti értékek a 16 fokot is elérték. Spanyolországban, Valenciában a 20 fok feletti meleg kicsalta a strandolókat a tengerpartra múlt hétvégén.



Heves széllökések miatt számtalan légi járatot nem indítottak útnak Japán középső részén, az ország északi részén ugyanakkor hóviharok miatt állt le a vonatközlekedés. Japán északi részében leállt a pontosságáról híres szupergyors vasút, a Sinkanzen forgalma. Az óránkénti 170 kilométeres sebességgel száguldó szél Hokkaido szigetén épületek tetejét tépte le és elektromos vezetékeket szakított el. Vasárnap a szigeten több mint 80 centiméteres hó hullott.

Legkevesebb 260 halálos áldozatot követelt mostanáig a Dél-Ázsiába betört hideghullám, a hatóságok adatai szerint egyetlen nap alatt 24 gyermek és 16 idős ember vesztette életét Bangladesben. A koldusszegény országban a szokatlanul hideg idő eddig csaknem 140 emberéletet követelt.

A hidegfront Észak-Indiát, Pakisztánt és Nepált is érinti. A Himalája lábánál fekvő északi vidékeken éjszakánként 6 Celsius fok alá süllyed a hőmérséklet. Újdelhiben hétfő reggel 2,6 Celsius-fokot mértek, ami az idei tél eddigi legalacsonyabb hőmérsékletét jelenti.

Nepálban a hideg miatt legkevesebb 48 ember halt meg. Az indiai határ mentén elterülő Terai-síkságon jóval az ilyenkor szokásos hőmérséklet alatti, fagypont közeli értékeket mértek. A síkságon rendszerint még télen sem szokott napközben a hőmérséklet 20 Celsius-fok alá süllyedni.

Pakisztánban 16 ember halt meg az országba Szibériából érkező szokatlanul hideg idő miatt. Médiabeszámolók szerint az északi térségben mínusz 14 Celsius-fokot mértek, amelyhez hasonlót több mint hetven éve nem tapasztaltak. A hóesés következtében több helyen áramkimaradás volt és fennakadások keletkeztek a távközlésben is. Szibériában egyébként normális körülmények között ebben az időszakban –34 Celsius-fok a standard – ezzel szemben –9 fokot mérnek.


Az ítéletidő már december óta tart Pakisztánban (fotó: Sherzad Ali Hyder, BBC)Az ítéletidő már december óta tart Pakisztánban (fotó: Sherzad Ali Hyder, BBC)


Következmények

A szokatlanul enyhe időjárás következtében felébrednek téli álmukból az úgynevezett házi szúnyogok és aktivizálódnak. Az áttelelő nőstények gyakran nagyobbak a nyári példányoknál. Amint az idő melegedni kezd, és elegendő vízfelületet találnak, lerakják a kezdődő évad populációjának alapjait.

A szakértők is csak találgatnak, hogy a szinte teljesen fagymentes ősz és a különlegesen enyhe tél hogyan alakítja át a pollennaptárat. A bizonytalanságot elsősorban a rendkívül meleg ősz okozza, amelynek során nem süllyedt fagypont alá a hőmérséklet. A fagy elmaradása miatt kiszámíthatatlan a különböző növények életritmusa.

Romániában a magas hőmérsékleti értékek tönkretehetik a termést, amely így 60%-kal kevesebb lesz, mint megfelelő körülmények között – írja az Evenimentul Zilei. „A probléma nagyon súlyos. A talajnedvesség deficitje, a januári, februári és márciusi csapadék hiánya gátolja a búza szaporodását. A kalászokban lévő szemek mennyisége és nagysága csökken” – magyarázta a lap megkeresésére Valeriu Tabără agronómus.

A legsúlyosabban Közép-Moldvát, Dobrodzsát és a Bărăgant érinti a jelenség. A szakember szerint már most meg kell tenni az előkészületeket, hogy legalább az őszi termést öntözéssel megmentsék.




Legmelegebb év?

A brit meteorológiai intézet, amely mindig januárban hozza nyilvánosságra éves előrejelzését, arra hívja fel a figyelmet, hogy idén 0,54 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet a Földön az 1961-1990 között mért 14 Celsius-fokos átlaghőmérséklethez képest.

Szerintük hatvan százalék az esély arra, hogy 2007 olyan meleg vagy talán melegebb legyen mint a csúcstartó 1998-as év, ami 0,52 százalékkal volt magasabb a hosszú ideig átlagnak tekintett hőmérsékletnél.

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanszékvezető egyetemi tanára, Bartholy Judit szkeptikus a tekintetben, hogy pontos előrejelzést lehet adni egy évre előre, és pláne ilyen erős megfogalmazásban. Az viszont tény, hogy 1990-től szinte minden év rekord volt, s ilyen értelemben valószínűsíthető, hogy a folyamat folytatódik – nyilatkozta az MTI-nek.

Mint kifejtette, a felmelegedés globális értéke differenciáltan jelentkezik. "A fél-, egy-, vagy ötfokos felmelegedés természetesen nem abszolút értékként, nem a Föld egészére értendő egyformán. Lesznek régiók, ahol erőteljesebben jelentkezik, s lesznek olyanok, ahol enyhébb lesz a hatása, vagy akár lehűlés várható" – mondta.

Ha a brit prognózis nem is jön be, 2007 valóban forró lesz a környezetvédelmi diplomácia szempontjából. Németország, amely az EU, valamint G8 (a hét vezető ipari állam és Oroszország) soros elnökségét is átveszi, a klímaváltozás kérdésével kíván tevékenyen foglalkozni. Ebben támogatja Nagy-Britannia, amely sürgette, hogy ez a kérdéskör a G-8-ak napirendjén elkelő helyet kapjon a júniusban Németországban rendezendő csúcstalálkozón. Egyre nagyobb a nyomás, hogy a fórumon kialakítsák a kiotói jegyzőkönyv lejárta utáni időszakra vonatkozó tárgyalások kereteit.


Forrás: BBC, Evenimentul Zilei, INMH, MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS