Szerintünk trendi: szezongyümölcs és egy marék földigiliszta
kérdezett:Bakk-Dávid Tímea 2006. november 13. 15:26, utolsó frissítés: 14:14Csak az #b#agresszív marketingkampányok#/b# hitetik el velünk, hogy a boldogság kulcsa az, ha minél több dolgot vásárolunk.
Új sorozatunk keretében egy-egy aktuális környezetvédelmi témát tervezünk a mindennapok szemszögéből megközelíteni. Szakértőnk, Hajdu Zoltán vegyészmérnök, okleveles környezetvédelmi tanácsadó, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ (Focus Eco Center) környezetvédelmi szervezet vezetője.
Transindex: Mit nevezünk voltaképpen zöld beszerzésnek?
Hajdu Zoltán: – A zöld beszerzés fogalma inkább a cégekre, intézményekre vonatkozik. Ha például egy építkezési vállalat vagy egy nagy intézmény (egyetem vagy éppen egy megyei tanács) úgy dönt, hogy környezetbarát termékeket vásárol, ennek jelentős kihatása lehet a piacra, és véleményformáló értéke sem elhanyagolható.
Lehet-e környezettudatos vásárlónak lenni Romániában? Mivel a hulladékfeldolgozás gyakorlatilag megoldatlan, egyáltalán van értelme odafigyelni arra, mit veszünk meg a boltban?
– Lehet. A napi piacról vásárolt termék frissebb és egészségesebb, mint a szupermarketben vásárolt. Ezenkívül helyi munkahelyek teremtéséhez vagy megőrzéséhez járul hozzá. Ne a szemünkkel vásároljunk, hanem az eszünkkel. Fogyasszunk szezongyümölcsöket, nem muszáj januárban görögdinnyét enni és márciusban földiepret. A szerves hulladékot otthon komposztálhatjuk, jelentősen csökkentve ezzel a lerakókba kerülő hulladék mennyiségét.
Akinek nincs kertes háza, mihez kezdjen a szerves hulladékkal? Igazán nehéz mondjuk a hatodik emeleti kétszoba-konyhás lakásban komposztáló helyet elkülöníteni.
– Vannak kisméretű komposztáló dobozok. Nagyon egyszerű, egymásra kell rakni három szilárd dobozt és a feneküket ki kell lyukasztani. Az alsóba kell rakni a konyhai zöld hulladékot, és egy marék piros gilisztát kell a dobozba tenni. Amikor megtelik az alsó doboz, akkor rá kell tenni a másodikat és a harmadikat.
Normális háztartásban mire a harmadik doboz megtelik, az alsó dobozban már csak jó minőségű komposzt van, amit a virágcserepekbe lehet tenni. A giliszták a felső dobozba vándorolnak, így nem kell mást tenni, mint a dobozokat cserélgetni, az alsó doboz kerül most kiürítve felülre. Mindezt egy kis teraszon meg lehet oldani.
Mire kell figyelni például a dobozos tej, a konzervek, a műanyagpalackos italok, illetve egyéb műanyag csomagolású termékek vásárlásakor?
– A legjobb lenne, ha egyáltalán nem vásárolnánk ezeket, de ha mégis olyasmit akarunk venni, ami műanyag csomagolásban van, akkor vegyünk olyan terméket, amelynek a csomagolóanyagát újrahasznosítják, ilyen többek közt a PET-palack.
Itt, Romániában is?
– Igen, például Marosvásárhelyen a város minden részén vannak nagy konténerek, amibe a PET-palackokat be lehet dobni.
A globális végeredményt nézve milyen hatással van a környezetre egy-egy ilyen "kis akció"? Jelentéktelen és/vagy felmérhetetlen?
– Ez egy kissé a 22-es csapdájához hasonló helyzet, hiszen ha mindenki azt kérdezi: miért pont én kezdjem el?, akkor soha senki nem fogja elkezdeni. Ma szerencsére vannak számítási módszerek, amelyekkel kiszámíthatjuk személyes hatásunkat a globális környezetre. Mindenki kiszámíthatja saját ökológiai lábnyomát, és ha azt látja, hogy az nagyobb, mint a ráeső 1,2 hektár, akkor elgondolkozhat személyes felelősségén.
Érvelhet valaki úgy, hogy ha mindenki "környezetbarát" termékeket vásárol, akkor azzal, hogy más cégek termékei a polcokon vagy a raktárakban maradnak, csak a szemét mennyisége növekszik (persze amellett, hogy az illető cégek csődbe jutnak).
– Az alapkérdés az, hogy igaz-e az a paradigma, amire ez a feltételezés alapoz. Vagyis hogy környezetbarát módon élni rosszabb, mint nem környezetbarát módon. A felmérések azt mutatják, hogy nem, csak a nagyon agresszív marketingkampányok hitetik el az emberekkel, hogy a boldogság kulcsa az, hogy minél gyakrabban minél több dolgot vásároljunk. És utána azon gondolkozzunk, hogy miként szabaduljunk meg a keletkezett szeméttől.
A piac úgy működik, hogy a cégek azt termelik, amit megvásárolnak a vásárlók, tehát ha környezetbarát terméket tud eladni, akkor azt fog termelni a cég. Az a cég, amely alkalmazkodni tud a vásárlók igényeihez, nem megy csődbe. A baj jelenleg az, hogy a hatalmas erőforrásokkal rendelkező multinacionális cégek befolyásolni tudják a vásárlók igényeit, és ezáltal eltorzulnak a reális igények.
De tulajdonképpen nem azért kell környezetbarát terméket vásároljunk, hogy a piacot befolyásoljuk, hanem azért, mert felelősséget vállalunk saját egészégünkért és egyben a jövő generációkért.
Milyen esélyt látsz arra, hogy globális szinten visszaszoruljon a felelőtlen fogyasztói magatartás? Mi a véleményed azokról az előrejelzésekről, amelyek arra figyelmeztetnek: ha nem változtatunk, nemcsak egyéni, de kormányzati szinten is, és marad “az üzlet megy tovább” forgatókönyv – vagyis ha a növekedésre berendezkedett világgazdaság nem “lassít le” –, akkor a károk felmérhetetlenül nagyobbak lesznek, mint az áttérés a fenntartható gazdaságra?
– A jelenlegi fogyasztói életfoma valószínűleg csak az ökológia katasztrófa kényszerhatására fog megváltozni. A probléma komolyságát az is jelzi, hogy világkonferenciákat szerveztek a kérdés megtárgyalására Rióban 1992-ben, Dél-Afrikában 2002-ben, és megfogalmazták a tennivalókat, lásd Agenda 21. Láng professzor szerint nem várható újabb világkonferencia a kérdésben, hiszen a tudományos világ legmagasabb szinten elmondta, hogy hogyan állunk és mit kellene tenni.
A labda most a politikusok oldalán van. Nem elhanyagolható a sajtó szerepe sem, amely igen ritkán reklámozza a fenntartható, környezetbarát életformát, hiszen ez nem “trendi”.
Az emberi történelem során számos civilizáció omlott össze ökológiai katasztrófa következtében, és ezt a politikusok is tudják (lásd Al Gore: Mérlegen a Föld című könyvét). Az más kérdés, hogy nem Gore nyerte meg a választásokat. És most leginkább az a gond, hogy a katasztrófa, ha bekövetkezik, az valószínűleg globális lesz, ellentétben az eddigi lokális ökológiai katasztrófákkal.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!