2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Öt gyerek és tíz abortusz – egy könyv a cigány nők helyzetéről

Pál Edit Éva 2006. november 03. 16:08, utolsó frissítés: 14:56

Magyari-Vincze Enikő legújabb könyve mellett, annak kiegészítéseképpen, egy dokumentumfilmben követhetjük kutatásait.





A cigány nők halmozottan hátrányos helyzetéről szól a nemrégiben bemutatott Társadalmi kirekesztés a nem, etnikum és osztály törésvonalán (Excluderea socială la intersecţia dintre gen, etnicitate şi clasă) című könyv és a benne leírtakat szemléltető Mákvirágok (Flori de mac, Red poppies) című film. A kötetben angol és román nyelven olvashatók a szászvárosi roma nők körében végzett, a gyermekvállalással és szexualitással kapcsolatos jelenségeket vizsgáló kutatás eredményei.

A könyv az elméleti megalapozás és a kutatási módszerek felvázolása után – interjú és megfigyelés – kitér a Hunyad megyei Szászvárosban (Orăştie) élő cigányok helyzetének leírására. Részletes képet kapunk a cigányoknak a társadalom egészéhez való viszonyáról, illetve a cigányságon belüli rétegződésekről. Ezután a nőknek a cigány társadalmon belül elfoglalt helyét pontosítja a szerző.

A jobb oldali asszony 19 éves, 13 és fél évesen ment férjhez, ötödikben maradt ki az iskolából. Három gyermek édesanyjaA jobb oldali asszony 19 éves, 13 és fél évesen ment férjhez, ötödikben maradt ki az iskolából. Három gyermek édesanyja



A cigány közösségekben a nők felelősek a családért, korán férjhez kell menniük, hogy megszületendő gyerekeik sokaságával tartsák fenn a közösség folytonosságát. A háztartási munkákon kívül a gyereknevelés és a gádzsó (nem cigány) világgal való kapcsolattartás is az ő feladatuk. Ha szerencséjük van (!), munkába is járhatnak, így nincsenek annyira a férjükre, élettársukra utalva a család fenntartásában.

– A cigány nők korán megöregszenek, mert még öt percnyi idejük sincs önmagukra. Kozmetikushoz soha nem mennek, rúzst sem használnak. 
<br />
– Néha nagyon megtetszik egy ruha, és ilyenkor éjszaka vele álmodom.
<br />
– A cigány nők korán megöregszenek, mert még öt percnyi idejük sincs önmagukra. Kozmetikushoz soha nem mennek, rúzst sem használnak.
– Néha nagyon megtetszik egy ruha, és ilyenkor éjszaka vele álmodom.




Megelőzés helyett abortusz

A terhesség elleni védekezés vagy az abortusz is rájuk hárul, a legtöbb férfi nem hajlandó óvszer használatával védekezni, egyszerűen azért, mert nem érdekli a dolog, vagy mert a sok gyerek társadalmi presztízsnek számít a cigányok körében. A romák esetében az „élj a mának” kulturálisan meghatározott mentalitás is nehezíti a védekezés, családtervezés kérdését: a nők nagy része a terhességmegszakítást választja megelőzés helyett.

Habár a társadalmi, jogi keret megvan a roma nőknek a tájékoztatására a terhességmegelőző módszerekről, a roma nők különböző okokból – szegénység, többszörös diszkrimináció, kulturális meghatározottság – nem gyakorolhatják teljes egészében a testükkel való rendelkezés jogát, nem dönthetik el, hogy mikor és hány gyereket vállalnak.

Könyvek, nyomtatványok, ábrák állnak a nők rendelkezésére. Azonban az állami nőgyógyászat infrastrukúrája, ahol ingyenes kezelésben részesülhetnek a roma, illetve szegény nők, fokozatosan leépül. A romáknak az ingyenes fogamzásgátló tablettákat kell választaniuk – amiből csak egyféle van, még akkor is, ha az nem megfelelő a szervezetük számára. Helyette gyakran házi módszerekhez, különböző teákhoz folyamodnak, ez főként a szocializmusban volt gyakori, amikor az abortusz tiltott volt.

– Teherbe esett és főzött magának valami teát, tudja, a máknak olyan piros szirmai vannak, na abból, s meghalt – mesél egy asszony az egyik rokonáról.– Teherbe esett és főzött magának valami teát, tudja, a máknak olyan piros szirmai vannak, na abból, s meghalt – mesél egy asszony az egyik rokonáról.



Sokan amiatt hagyták abba a fogamzásgátló szedését, mert rossz volt miatta a közérzetük, meghíztak vagy lefogytak tőle, az injekciótól pedig félévekre elmaradt a menstruációjuk, ez a természetellenes jelenség megijesztette őket. Így inkább az abortuszt választják a nemkívánt terhesség megszakítására.


Bumerángeffektus


Romániában elsősorban a nemzetközi roma- és nővédő egyesületek nyomására, illetve az európai uniós elvárások hatására vezettek be diszkriminációellenes intézkedéseket. De a romákkal kapcsolatos külföldi nyomás gyakran a kívánttal épp ellentétes hatást ért el: nemcsak az emberek, a hatóságok is úgy vélekednek, a romák az okai a diszkriminációs problémáknak. Ha ők nem lennének, a probléma sem lenne.

– 2005-ben az újszülöttek 17 százaléka, 2006-ban már 26 százaléka volt roma származású. Ez sok, nagyon sok – mondja a nőgyógyász főorvos is.– 2005-ben az újszülöttek 17 százaléka, 2006-ban már 26 százaléka volt roma származású. Ez sok, nagyon sok – mondja a nőgyógyász főorvos is.



A fogamzásgátló módszerek terjesztése magában rejti a burkolt diszkrimináció veszélyét. Az egyik családtervező irodában dolgozó szociális munkás megörült, amikor hallott a kutatásról: – Terjeszteni kell a terhességmegelőző módszereket, hogy ne legyenek olyan sokan a romák – helyeselt buzgón.


Az együttműködés és a diszkrimináció-ellenes nevelés is megoldás lehet


A könyvben a részletes esetfeltárás után javaslatokat is olvashatunk a roma nőkkel kapcsolatos gondok megoldására.

Magyari Vincze Enikő
szerint a roma nőkkel foglalkozó egyesületeknek együtt kellene működniük a nem roma nők jogait védő egyesületekkel. A cigány közösségek és a hatóságok közötti közvetítőnek biztos munkahelyet kellene teremteni szilárdabb munkaköri leírással, hogy az ne csak a hatóságok informátora legyen.

A Mákvirágok sok szempontból amatőr: a film minősége, az operatőr, illetve a vágó munkája is hagy kívánnivalót maga után – az egyik jelenetben például két egyszerre beszélő nő közül az álló nőnek csak a teste látszik, a feje nem. A prostituálttal készült interjú esetében természetesen indokolt az arc eltakarása.

De az amatőrizmus nem rontja, sőt erősíti a film hitelességét. Nyilvánvaló, hogy az antropológusnak nem kell filmrendező-zseninek lennie ahhoz, hogy célját, vagyis a történések, folyamatok valósághű, hiteles bemutatását elérje.


Az interjúalanyok gátlásaikat legyőzve beszélnek tabu-témákról


Apró portréinterjúk összefűzése a film. A roma nők megnyílnak a kutatónak, a tabukat és gátlásokat legyőzve olyan témákról mesélnek, amelyekről más társadalmi rétegeket is nehéz megszólaltatni.

Az antropológus teljesítményét az is kiemeli, hogy az egyik interjúalany elmondása szerint a cigány nők még egymás között sem beszélnek erről a témáról, és a férfiak előtt sohasem hozzák elő ezt. Úgy szólaltatja meg ezeket a sztereotípiák alapján koszosnak, butának tartott embereket, akik „egyebet sem tudnak csinálni, csak gyereket, nincs akaratuk, intelligenciájuk és megfelelő neveltetésük ahhoz, hogy helyesen használják a pirulákat”, hogy azoknak nem kell szégyenkezniük az elmondottak miatt.

– Mindig is érdekelt, ha olyan sokan laknak egy helységben, hogyan élnek szexuális életet, és hogyan csinálnak annyi sok gyereket. – Amikor a gyerekek iskolában vannak, vagy amikor fürdenek, ilyenkor mindenki más kimegy a házból, megkeresik az alkalmat – kapta meg a választ.– Mindig is érdekelt, ha olyan sokan laknak egy helységben, hogyan élnek szexuális életet, és hogyan csinálnak annyi sok gyereket. – Amikor a gyerekek iskolában vannak, vagy amikor fürdenek, ilyenkor mindenki más kimegy a házból, megkeresik az alkalmat – kapta meg a választ.



A szereplőket nem sajnáljuk, és nem utáljuk meg azokért, amiket elmondanak, hanem megértjük őket. A történetek empátiát váltanak ki, noha el is ítélhetnénk azt a nőt, akinek tíz abortusza volt már, vagy azt, aki az út szélén árulja magát.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS