2019. november 13. szerdaSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szénafesztivál Verespatakon: a jószándéktól az ökológiáig

Sipos Zoltán 2006. augusztus 28. 17:33, utolsó frissítés: 17:16

#b#[fotóriport]#/b#“Ez nem csak három nap buliról szól, hanem arról, hogy Verespatakból turisztikai célpontot csináljunk” - nyilatkozott lapunknak #b#Sorana Olaru#/b# szervező.






Nagyot szívtak azok, akik autóval indultak Fânfestre és nem ismerték a járást: ugyanis úgy logikus, hogy ha a fesztivál Verespatakon van, akkor az ember letérjen a faluba vezető útkereszteződésnél. Hát nem: a letérő után még jó 20-25 kilométert kell kanyarogni felfele, míg az autós eléri a tábor parkolóját.

A parkoló egy erdei út egy szép fenyőerdőben. A hátizsákokkal a tábor fele baktatva aztán kiderült, hogy mosakodni egy csorgónál lehet, a bejáratnál a sorompó egy fenyő ágaitól lecsupaszított törzse. Belépés ingyenes, sátrat felhúzni bárhol lehet a legelésző tehenek közt, útjelzőkként kézzel írt fatáblák szolgálnak.


Kilátás a tábor fölötti dombtetőrőlKilátás a tábor fölötti dombtetőről


Cél: összehozni a helybélieket a turistákkal

Az idei, harmadik Szénafeszt ugyanúgy a Rosia Montana Gold Corporation bányaprojektje elleni tiltakozás jegyében született, mint az eddigi két kiadás. A fesztiválnak azonban van egy más, sokkal hasznosabb funkciója is. “Azért vagyunk itt, hogy a helyieknek megmutassuk, a turizmusban mennyi lehetőség rejlik. Jöjjenek fel ide, mutassák be termékeiket és szolgáltatásokat, vegyék fel a kapcsolatot a turistákkal.” - nyilatkozott lapunknak Sorana Olaru szervező.

Mosdani néhány közeli forrásnál lehetettMosdani néhány közeli forrásnál lehetett


A táborbeli szolgáltatások nagy részét a helyiek biztosítják; az Alburnus Maior Egyesület révén a szervezésből is kiveszik a részüket, és a szervezett kirándulásokon is helyiek az idegenvezetők. Hosszú távon pedig cél az, hogy a Szénafesztet teljes egészében a helyiekre lehessen bízni.

Fînjump, egy helyi specialitás: 6 méter magasról lehet beleugrani egy szénaboglyábaFînjump, egy helyi specialitás: 6 méter magasról lehet beleugrani egy szénaboglyába


“Nem a pénz a legfontosabb”

Hogy a fesztivál gazdaságilag mit jelent a nagy munkanélküliséggel sújtott térségben, nehéz megbecsülni. Olaru szerint egyes árusok a Szénafeszt három napja alatt akár annyit is megkeresnek, mint amennyit négy hónap alatt. Azonban nem a pénz a legfontosabb – tartja a szervező, aki “civilben” az Alburnus Maior Egyesületnél dolgozik, alternatívákat keresve a bányászat helyett.

GraffitifalGraffitifal


“Az nem jelent fenntartható fejlődést, hogy évente egyszer rendezünk itt egy fesztivált. Itt az a legfontosabb, hogy a helyiek megtanuljanak bánni az ide látogatókkal. Ugyanakkor pedig azt szeretnénk, ha a látogatók tudatába belevésődne Verespatak – biztos vagyok benne, hogy akik a fesztiválra ellátogattak, egyszer majd turistaként is eljönnek, és esetleg egy helyi panzióban szállnak majd meg. Tehát ez nem három nap buliról szól, hanem arról, hogy Verespatakból turisztikai célpontot csináljunk” - így Olaru.

Sokaknak nem tetszett a szinte kizárólag csak rock, punk és heavy metal felhozatal. A felvétel a Zale koncertjén készültSokaknak nem tetszett a szinte kizárólag csak rock, punk és heavy metal felhozatal. A felvétel a Zale koncertjén készült


Fotósunk (aki főállásban programozó, és csak hobbiból fotózik) egy Zale hip hop-koncert után feladta. A riporterünk is csak egy Subscribe-bulit bírt ki, azóta is azon röhög, hogy Fotósunk (aki főállásban programozó, és csak hobbiból fotózik) egy Zale hip hop-koncert után feladta. A riporterünk is csak egy Subscribe-bulit bírt ki, azóta is azon röhög, hogy "Kill your father", "Fuck your mother" mellett "Save Rosia Montanát" hörögtek a számok szüneteiben a mikrofonba


A várakozó hangulat miatt nehéz fejlesztésekbe fogni

“Szaktanácsadással foglalkozunk, arra próbáljuk felkészíteni őket, hogy egy adott pillanatban önállóan tudjanak gazdálkodni.” - meséli Olaru, amikor rákérdezünk, konkrétan mit is jelent alternatívákat keresni a bányászat helyett. “Az elképzelésünk az, hogy a helyiek meg kell tanuljanak önállóan gazdálkodni. Nem szabad függőségeket kiépíteni úgy, ahogy a bányavállalat tenné. Mi nem állásokat adunk nekik, hanem megtanítjuk, hogyan élhetnek meg saját munkájukból, ötleteikből.

A színpad fényei éjszaka, egy domb mögül, amint megtörnek a ködbenA színpad fényei éjszaka, egy domb mögül, amint megtörnek a ködben


Ez egyelőre nehéz, mivel Verespatakon az érvényben levő rendezési terv miatt nem lehet semmilyen fejlesztésbe fogni. Persze a törvényesség határán próbálunk turistákat fogadni. A kistermelők számára a lehetőség a bio-termékekben van, melyek egyre keresettebbek – Verespatak domborzata miatt nem alkalmas tömegtermelésre. Más lehetőség a turizmus: még mindig sok hagyományos gazdaság létezik, tehát a faluturizmusban van fantázia.”

Délelőtti lazulás 1.Délelőtti lazulás 1.


Délelőtti lazulás 2.Délelőtti lazulás 2.


A bányászatról való - amúgy sem könnyű – átállás annál nehezebb, mivel az egész falu valamiféle várakozásban van: egyelőre még nem tudni, hogy megnyitják-e az RMGC bányáját, vagy sem.


Jó szándéktól az ökológiáig

“Verespatakon sok turista fordul meg” - így a szervező. “Körülnéznek, majd továbbhajtanak Torockó fele, mert nincsen szálláslehetőség a faluban: egy busznyi turistát például egyetlen család sem tud jelenleg fogadni. Vendéglő sincsen. Az ilyen fejlesztéshez idő kell, és az egészet a térségbeli konfliktus csak nehezíti.”

Délelőtti lazulás 3.Délelőtti lazulás 3.




Vitatható persze, hogy egy olyan, “zöld” fesztiválként reklámozott rendezvény, mely a szervezők szerint 15 ezer embert mozgat meg, jót tesz-e a környezetnek vagy sem. “Nagyon sok olyan ellenvéleményt hallottam, hogy eljövünk ide, szemetet hagyunk, hangoskodunk, letapossuk a füvet” - mondja Vizauer Csaba, a fesztivál egyik szervezője, a Zöld Erdély Egyesület titkára.

“Azonban a mérleg pozitív, ha összegezzük, hogy mennyi a veszteség és mennyi a nyereség. Ennyit eltűr ez a legelő, mely amúgy is agyon van legeltetve. Állatokat, madarakat itt, ezen a helyen nem zavarunk. Persze érződik jelenlétünk, mert a zene bömböl, de az jó, hogy 15 ezer ember meglátogatta Verespatakot és akarva-akaratlanul csak ragadt rá valami, ami itt történik.”

Helyi zeneHelyi zene




“- Sok van még a jószándéktól addig, hogy teljesen ökologikus fesztiválunk legyen” - kommentált Sorana Olaru. “A lehető legkevesebb nyomot szeretnénk magunk után hagyni ezen a fennsíkon. Vannak ökologikus vécéink, szelektív hulladékgyűjtőink, bár a közönség néha nem veszi túl komolyan azt, hogy a műanyag palackokat a műanyagos kukába kell dobni. Szerencsére vannak önkéntesek, akik minden reggel korán felkelnek és eltakarítják a szemetet.”





Nehéz megbecsülni, a résztvevők közül hányan érdeklődnek környezetvédelmi kérdések iránt, és hányan csupán bulizni jöttek ki: az mindenképp pozitívum, hogy míg a korábbi években az volt általános, hogy a látogatók este jöttek ki a koncertekre, idén többen sátoroztak. Vizauer húsz százalékra teszi azoknak az arányát, akik biztosan érdeklődnek Verespatak sorsa iránt.

"Ez a birtok nem eladó!" - a bányaprojekt ellen tiltakozó helyiek ilyen táblákat szegeznek ki a házuk falára


A szervezők idén mintegy 25-26 ezer euróból szervezték meg a Szénafesztet – ezt a pénzösszeget francia és brit alapítványoktól kapták. A szűk költségvetés miatt az együttesek, művészek pro bono, tehát fizetség nélkül léptek fel, és a szervezőcsapat is önkéntesekből állt.



Fotó: Trombitás István

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS