2017. szeptember 24. vasárnapGellért, Mercédesz
15°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Fellengzős kijelentések mögül kilóg a lóláb

Varga Máté 2006. június 06. 12:29, utolsó frissítés: 12:24

#b#[vita]#/b# Nonszensz. Az evolúció semmiféle biodiverzitás- mészárlásnak, madárholokausztnak nem adott alapot. Ellenkezőleg.





Kardos Gábor irományát (illetve Markó Bálintnak írt válaszát) olvasgatva akaratlanul is Alan Sokal híressé vált csínytevése jutott eszembe, amikor a Social Text c. folyóirat hasábjain csúfot űzött a posztmodern mozgalomból, bemutatva annak tökéletes ürességét, "téziseinek" értelmetlenségét. A tréfa azért volt átütő erejű, mert egyszerre nyilvánvalóvá vált, hogy a "császár mezetlen", s a posztmodernek úgy dobálóznak fizikai és matematikai fogalmakkal, azokat obskurus környezetbe foglalva, hogy


valójában fogalmuk sincs a jelentésükről.


Valami ilyesmit láthat K. G. írása esetében az egyszeri olvasó is: fellengzős kijelentéseket az evolúció tudománytalanságáról és ideologikusságáról, csak éppen elég durván kilóg a lóláb, hogy a szerzőnek gőze sincs arról, mit is takar a darwini evolúciós elmélet. K. G. szerint ugyanis az evolúció hátterében egy "beláthatatlanul súlyos következményekkel járó humán felsőbbrendűségi előítélet áll", azaz az a gondolat, hogy az ember az evolúció "koronája".

Valójában ilyesmiről szó sincs: az evolúciós elmélet (durva egyszerűsítéssel) "mindössze" azt fejezi ki, hogy apró változások felhalmozódásával miként jöhetett létre egy közös ősből az élővilág ma ismert sokszínűsége (szakzsargonban: az evolúció az allélfrekvenciák időbeni változását fejezi ki).

Nincs sem meghatározott iránya, sem meghatározott célja; az elmélet szempontjából minden ma létező faj egyformán sikeres – ezt puszta létük igazolja, hiszen a meglevő fajok sokasága eltörpül a már kihaltaké mellett. (Mi, emberek annyiban vagyunk különlegesek, hogy, mint arra Richard Dawkins is rámutatott, bennünk ébredt az evolúciós folyamat először öntudatra. De ez egy egyszerű megfigyelés és nem az evolúciós elméletből levont következtetés.)

KG. két másik, visszatérő állítása sem sokkal megalapozottabb, ráadásul mindkettő kísértetiesen emlékeztet a kreacionista mozgalom "érveire".


Az első állítás szerint az evolúció

valami fajta ideológia. Nem az. Az evolúciós elmélet tudományos gondolatrendszer, amit hatalmas mennyiségű kísérleti anyag támaszt alá. Sőt, pontosabban fogalmazva a darwini gondolat az egyetlen tudományos igényű elmélet ma, amely magyarázatot ad a kezünkben levő embriológiai, paleontológiai, biogeográfiai és ökológiai megfigyelések összességére.

A legutóbbi valódi versenytársa a lamarckizmus volt, de végül az sem állta ki az idő és a tények próbáját. Magának az evolúció elméletének – definíciójából adódóan – nincs ideológiai mondanivalója, nem hirdeti senkinek és semminek az alsóbb- vagy felsőbbrendűségét, nem állít semmit a transzcendensről, egyszerűen csak egy magyarázati keret biztosít megfigyeléseink értelmezéséhez. Aki mást állít, az nem fogta fel az elméletet magát. És ezzel jutunk el K. G. másik állításához, miszerint a biológusok ideológiai alapokon utasítják el az evolúció kritikáját.


Ez természetesen szintén nem igaz:

a tudománynak megvan a maga logikája, a maga érvelési kerete. Ezen belül lehet kritikát megfogalmazni és cáfolni azt, ennek az érvelési keretnek a szabályait betartva elvileg akár valóban meg lehetne cáfolni Darwin elképzelését. Sajnálatos módon jelenleg az evolúció kritikusai azonban ezen a kereten kívülről próbálnak érvelni, ráadásul gyakran – mint azt a jelen esetben is láthatjuk – egy, csak a képzeletükben létező "evolúciós elmélet" ellen, ami nincs köszönő viszonyban a valódi gondolatrendszerrel. Talán tovább magyaráznom sem kell: így valóban nem érhetnek el eredményt.

Továbbá ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni, az a következő: "Sőt, még ökológiának is csak azt nevezhetjük nyilvános vitában, amit ők mondanak, ahogyan ők biológiai terminus technicus-ként meghatározzák. Pedig ennek vége."

Azaz K. G., filozófus és borkereskedő megmondja a frankót az elmaradott, szánnivaló biológusoknak, elmagyarázza nekik mit is jelent (nem jelent) az ökológia és az evolúció. Szépen állunk. Vagyis állnánk, ha K. G. komolyan vehető lenne. De nem az.

A tudománynak saját érvelési kerete létezik. Ez pedig, a tudomány természetéből adódóan azt jelenti, hogy léteznek bizonyos meghatározott fogalmak, melyeket a polemizálók egy-egy vita során ennek megfelelően használnak. (Így például nem azt a szubjektíven meghatározott hőmérsékletet nevezzük abszolút nullának, amikor mi már nagyon fázunk, és elemi töltés emlegetésekor sem a vasúti töltés minimálisan kívánatos méretére gondolunk.)


Lehet ezt önkényesnek minősíteni,

de ha nem így lenne, a tudományos vita ellehetetlenülne, egy modern Bábelben találnánk magukat, ahol mindenki különböző kifejezésekkel dobálózik úgy, hogy egészen mást ért alattuk, mint vitapartnerei. A természettudományos elméletek konkrét megfigyeléseseket egy meghatározott módon értelmeznek.

Aki ezt nem tartja tiszteletben, az nem a valódi elméletekkel, hanem azok benne élő szubjektív értelmezésével "harcol". Amikor biológiában evolúcióról beszélünk akkor az alatt egy jól definiált folyamatot értünk. Az, hogy ez egy olyan elképzelés, ami a mai hatalmas ismeretanyagunkkal összeegyeztethető, valószínűsíti, hogy igaz. De nem Darwin az oka annak, ha igaz, hiszen ő csak a folyamat felfedezője (ui. gravitáció is volt már Newton előtt és nélkül is).

Különösen felháborító az a képtelen állítás, hogy: "Épp ellenkezőleg, a baj az, hogy [Darwin] tudományos ideológiát szolgáltatott mindenfajta szociáldarwinista ökonácizmusnak, madárholokausztnak, állatkísérletnek és biodiverzitás-mészárlásnak."

Nonszensz. Az evolúció semmiféle biodiverzitás-mészárlásnak, állatkísérletnek, madárholokausztnak nem adott alapot. Ellenkezőleg, pont Darwin gondolata révén számolhatunk le véglegesen a rasszizmus beteges ideológiájával, az ember természet felett állóságának képzetével s érthettük, meg miként jöhetett létre


a bennünket körbevevő élet sokfélesége.

Az evolúcióval kapcsolatban sajnos számos tévhit él az emberek képzeletében. Ez részben nyilván a tudományos közösség hibájaként róható fel, hogy eredményeikről nem tájékoztatják megfelelő formában a laikus közönséget, részben pedig a tananyag hiányosságainak. De egyik sem ad mentséget arra, ha valaki tájékozatlanul, a tényeket ignorálva, nagy magabiztossággal vet a papírra téves kijelentéséket.

Valószínűleg itt lenne az ideje, hogy K. G. ne csak írjon az evolúcióról, de olvasson is néha róla...

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS