2020. március 31. keddÁrpád
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Blogok: a PR-os rémálma

összeállította:Soós Róbert 2006. június 06. 12:40, utolsó frissítés: 12:02

Őszinte, személyes, érdekmentes, tehát igaz. Ebben az áligazságban rejlik #b#a blogok ereje#/b#. Mit kezdhet ezzel egy PR-os?






Röviden

A blogok on-line naplók, kommentárokat, véleményeket, és olykor video- vagy audioklipeket tartalmaznak. A legtöbb blog elszigetelt, és nagyon kevesen olvassák (vagy szinte senki), de a legjobbak közülük egy blogger-közösséget alkotnak, amelyet az átlinkelések fűznek valamilyenszintű egységbe. Mintha több ezer emberrel osztanád meg a véleményed, miközben az ő véleményüket is elolvashatod.





Habár a bloggolás mint jelenség relatív fiatal (1997-től beszélhetünk róla), jelenleg mégis jelentős kommunikációs erőt jelent. 2004-ben a “blog” szót a Webster szótár alkotói az év szavának kiáltották ki. A “Fortune” magazin listát vezet azokról a bloggolókról, akik neve már megkerülhetetlen a blogszférában, ők a véleményformálók. A blogok egyre erősebb információs forrást jelentenek, annyira, hogy a nagy brandeknek is számolniuk kell létezésükkel.


Brandek és blogok

Az azonos termékkategóriákon belüli brandsokaság szinte lehetetlenné teszi azt, hogy a fogyasztókban kialakuljon valamiféle márkahűség. A hagyományos kommunikációs stratégiák is csak ráerősítenek erre a helyzetre, a fogyasztók egyre inkább a gyors és személyes infórmációt kedvelik. Ezt az igényüket elégíti ki egyre inkább a blog.

A vásárlók inkább hisznek a személyes tapasztalatokat megjelenítő blogoknak, mintsem a reklámoknak: inkább tanácsok, ajánlások alapján döntenek egyik vagy másik márka mellett, mintsem a hagyományos médiákban megjelenő reklámok alapján.

A blogok nagy része tartalmaz véleményeket, kommentárokat bizonyos márkákról, ezek lehetnek pozitívak vagy negatívak, de mindenképp olyan kontrolálatlan nyilvános vélemények, amelyekkel a programozott kommunikációra specializálódott PR-osok nem tudnak mit kezdeni. Ugyanakkor a cégeknek azzal is számolniuk kell, hogy a keresők sokkal hamarabb kidobják a naponta frissített, RSS (Really Simple Software) technológiára épülő blogokat, mint a nehézkes, ritkán frissülő céges honlapokat.


Van, akit zavar, van aki használja

A blogok hitelessége az érdekmentességből és a személyes hangvételből származik. A piackutatásokból kiderül, hogy a fiatal vásárlóerőt sokkal inkább befolyásolják a blogok, mint a hagyományos reklámok, és az előrejelzések szerint a következő öt évben a blogok kiemelt szerepet játszanak a cégek kommunikációjában.

Sőt, jelenleg is sok mindent megtudhatnak a fogyasztói szokásokról azok a cégek, amelyek monitorizálják a róluk szóló blogokat, így költséghatékonyan követhetik, hogy mit gondolnak bizonyos brandekről az emberek. Azok a cégek, amelyek hajlandóak a blogmonitorizálásba energiát fektetni, akár a blogokban felellhető igényeknek megfelelő termékkel is beléphetnek a piacra.




Egyes cégek, érzékelve a blogokban rejlő potenciált, a brandet támogató blogot kezdtek el működtetni. Többek közt a McDonald1’s is indított egy blogot, viszont a blogger közösség nem harapott rá, fals és hiteltelen blognak minősítette. A blog a PR-osok fanyelvén íródott, hiányzott belőle az őszinteség, a személyesség. A McDonald’s csak formát kölcsözöte a kommunikációhoz, viszont nem volt képes blogszerűen kommunikálni.


Szabályok

Azok számára, akik marketingcélokra szeretnék a blogokat használni, fontos megérteni néhány alapszabályt. A blog egyik alapeleme az autentikusság. A bloggerek nem szeretik a kimért, komolykodó, “corporate” kommunikációt. Egy céges blog csak akkor hiteles, ha egy belső ember írja, személyes, naponta frissül, és nem cenzúrázzák, vagy legalábbis az olvasónak nem szabad érzékelnie, hogy ez egy cenzúrázott blog.


Rémálom

A PR-osok legnagyobb rémálma a kontrolálatlan üzenet, és a blogokban éppen ez a fajta üzenet működik. A blogszférát több millió információszóró alkotja, akiket nem lehet ellenőrizni, cenzúrázni. Ami még fájóbb a PR-osok számára, hogy a hagyományos média is átemel néha információkat a blogokból, anélkül, hogy más, jól tájékozott források alapján ellenőriznék ezt.




Az utóbbi évtizedekben a PR-os közvetített a médiák és a cégek között, és a blogok éppen ezt a közvetítő, információszűrő szerepet kérdőjelezik meg. A PR-osok akkor kerülhetnek ismét helyzetbe, ha megtanulnak a virtuális közösségekkel is kommunikálni, de ehhez le kell mondaniuk a kimódolt, lefölezett PR-os fanyelvről, meg kell tanulniuk beszélgetni, válaszolni, és el kell felejteniük a kinyilatkoztató kommunikációt.


Átemelés

Látszólag a blogok nem annyira erősek kommunikáció szempontjából, mint a hagyományos médiák. Az is lehet, hogy tiszavirág-életű jelenségről van szó, viszont egyre több ember tájékozódik elsősorban blogok alapján, és a hagyományos médiák is felismerték, hogy több blog is tartalmaz olyan információkat, kommentárokat, vagy akár kritikákat, amelyeket átemelhetnek a hagyományos médiába.

A blogírók nem – vagy nem mind – újságírók, nem ellenőrzik le több forrásból az információkat, viszont az őszinteség és a személyesség, érdekmentesség sok esetben a hitelesség ugyanolyan ismérve lehet, mint a több forrásból megerősített információ.




Mitől váltak a blogok ennyire erős információközlővé? Egyrészt a kiszolgáló felület egyszerűsége segítette a bloggolókat ebben. Gyakorlatilag bárkinek lehet ma már ingyenes blogja, és a kiszolgáló felület bármilyen témát engedélyez, legyen az politikai, kozéleti, fogyasztóvédelmi, zöld, vagy akár film- vagy fotóblog. Az egyszerűségben és a hozzáférhetőségben rejlik a blogok ereje, így bárki, aki úgy érzi, van valami mondanivalója, elmondhatja, függetlenül attól, hogy profi vagy amatőr kommunikátor.

(a Campaign alapján)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS