2019. június 19. szerdaGyárfás
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hőgutától megfagyásig: szélsőségek és globális felmelegedés

szerk. 2006. június 06. 13:53, utolsó frissítés: 11:39

Nem kell különösebben éles megfigyelőkészség ahhoz, hogy rájöjjünk: #b#túl hideg#/b# van ahhoz képest, hogy #b#nyár van#/b#.





Az egyes évszakokra nem jellemző szélsőséges időjárási jelenségek (nagy hőingadozások, hőmérsékleti rekordok, váratlan, gyakori esőzések, hirtelen légnyomásváltozás stb.) a globális felmelegedéssel hozhatók összefüggésbe, és negatív hatást gyakorolnak az emberi szervezetre.

A tíz legforróbb év mindegyike 1990 után következett beA tíz legforróbb év mindegyike 1990 után következett be


Persze, azelőtt is kaptak hőgutát vagy fagytak meg az emberek, voltak árvizek és tornádók, ám megfigyelték, hogy a szélsőséges jelenségek egyre gyakoribbakká válnak, és egy adott térség éghajlatára nem jellemző módon jelentkeznek.


<< Kevés csapadék, gyakori árvíz

Az utóbbi napokban Erdélyben saját bőrünkön tapasztalhattuk a hideget; jégesők, viharok, nyárelőhöz méltatlan tíz Celsius-fok alatti hőmérsékleti értékek tették próbára a szervezetünket. Persze a csonttá fagyás nem fenyeget, de míg tart a hideghullám, nem árt esernyőt hordani, a szandálból visszabújni a félcipőbe vagy bakancsba, és rétegesen öltözködve kivédeni a megfázást.


Emberi termodinamika extrém hőmérsékleti értékeken


A szervezet lehűlése, a megfagyás már nulla Celsius-fok alatt is bekövetkezhet, extrém, mínusz húsz fok alatti hőmérsékleti értékek esetén pedig haláleset is előfordul. Hidegben összehúzódnak az erek a bőrben és a testfelszín közelében, így a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy a vért mozgásban tartsa a keskenyebb erekben. A szervezet fokozza a hőtermelést, ez pedig hőveszteséget okoz, melynek következménye a bőr kipirulása.

A szervezet hőszabályozása nem képes kompenzálni a hosszú ideig tartó hideghatást, a bőr lehűl. A test hőmérsékletében az úgynevezett zavarküszöb 32 Celsius fok, a kritikus küszöb 28, a halálküszöb 18 fok körül következik be.

A meleg időjárási szélsőértékek azonban jóval nagyobb hatással vannak az elhalálozások gyakoriságára, mint a hideghullámú idõszakok. 2003 nyarán mintegy 180 ember halt meg egy nap alatt Párizsban a rendkívüli magas hõmérséklet miatt, és az egész hőhullám során többezer ember pusztult el.


Az emberi test várható reakciói magas hőmérsékleti értékek esetén:


27-31 Celsius-fok: hosszabb ideig való napon tartózkodás vagy fizikai tevékenység esetén fáradékonyság;

32-40 Celsius-fok: napguta, görcs, kimerültség lehetséges;

41-54 Celsius-fok: napguta, görcs, kimerültség valószínű, hőguta lehetséges;

54 Celsius-fok felett: hőguta nagyon valószínű, ha a hőhatás folyamatos.

Az izzadás magában véve még nem hűti a testet, amíg a víz el nem tud párologni, és a magas légnedvesség hátráltatja a párolgást. Ha magas a hõmérséklet és magas a relatív páratartalom, a szervezet a belsõ hõmérsékletét 37°C-on szeretné tartani. Ha a hõmennyiség meghaladja azt a színvonalat, amit a test még kompenzálni tud, vagy ha a test nem tudja pótolni az izzadtság által elvesztett folyadékot és sót, akkor a szervezete belsejében a hõmérséklet elkezd emelkedni, és a magas hőmérséklet betegséghez vezethet.

Hőguta, meleg okozta kimerültség stb. jelentkezhet egészséges embereknél, akik túl nagy hőnek vannak kitéve, vagy túl kemény munkát végeznek. Azonban a hõhullám következtében való elhalálozásoknál elsősorban más betegségek okozzák a halált, a meleg csak felgyorsítja az elhalálozást.

A klímaváltozási túlélőkészlet egy lehetséges darabja: 
<br />
méri a napsugárzás erősségét, a hőmérsékletet, a légnyomástA klímaváltozási túlélőkészlet egy lehetséges darabja:
méri a napsugárzás erősségét, a hőmérsékletet, a légnyomást


Más egészségbefolyásoló jelenségek:


Légnyomásesés: a levegõ kitágul az elszigetelt testüregekben és a membránok folyadékaiban. Ez nyomást gyakorol a gyulladt vagy sérült szövetekre az ízületekben és az izmokban, ami fájdalomnövekedéssel járhat. Az időjárásérzékenység fájdalmat okozhat, mert az idõjárási elemek gyors változása irritálja az idegvégződéseket.

Hőmérséklet- és nedvességváltozás: a különbözõ sűrűségű csontok és izmok egyenlõtlen kiterjedése és összehúzódása fájdalmat okoz a gyulladt vagy sérült ízületekben és izmokban.

A szárazföld felõl fújó, front elõtti száraz szél:
Közép-Európában a főn, Észak-Amerikában a chinook és a Santa Ana. Néhány svájci bíróságon ezeknek a migrénpanaszokat okozó szeleknek a negatív hatása a bűntettek enyhítő körülményeként jelenik meg.

Ultraibolya-sugárzás: 60%-át napi 10 és 14 óra között kapjuk. A zárt helyen dolgozók 10-20 %-át kapják annak az UV sugáradagnak, ami a szabadban dolgozókra hat. A Nap ultraibolya sugárzásának lehetséges hatásai az emberi egészségre: a bõrre (leégés, rosszindulatú daganatok, krónikus betegségek stb.); a szemre (a szemlencse átlátszósága változik, retinabetegségek, szaruhártyarák stb.); az immunrendszerre (a sejtek ellenállóképessége csökken, növekszik a fertõzéshajlam, latens vírusfertõzések aktivizálódhatnak stb.).

Levegőminőség:
ahogy a hőmérséklet emelkedik, egyre több ködös-szmogos nap lesz. Az asztma és más légúti megbetegedések aránya amúgyis növekedőben van; a melegedés és a légszennyezés hatására pedig az ilyen jellegű betegségek előfordulása egyre nő.



Az emberi egészségre ugyan másodlagos hatással, de nagy befolyással bír, hogy várhatóan egyre több árvíz, szárazság, tornádó, vihar lesz, amely tönkreteheti az infrastruktúrát, az élelmiszer-, illetve vízkészletet. Ez a leginkább a szegényebb országokat sújtja majd, amelyek kevésbé lesznek képesek alkalmazkodni a változásokhoz.

A világ egyharmadának máris vízellátási problémái vannak, ám ez a szám megduplázódhat 25 éven belül.

Tornádóveszély!Tornádóveszély!


Az átlaghőmérséklet térségektől függően 1,4-5,8 Celsius-fokkal emelkedhet. Egyes szakemberek szerint ez a melegedő világ "betegebb" lesz: a baktériumok "túlélik" a hideg időszakot és egész évben fertőznek, nő a gyakoribb hőhullámok következtében, illetve az ultraibolya-sugárzás miatti rákos megbetegedésekben elhunytak száma.

A meleg miatt gyorsabban romlanak az élelmiszerek, nő az ételmérgezések aránya. Új területeken is elterjednek a korábban trópusiként ismert betegségek: a malária, a sárgaláz, a kolera, a trópusi náthaláz. A klíma befolyásolja a születésszámot, a termékenységet, valamint a tüdőgyulladás, influenza- és hörghurut-járványok gyakoriságát.

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) és a NASA kutatói az időjárási jelenségek és az afrikai Ebola-fertőzések előfordulása között is összefüggést fedeztek fel. Szerintük a térségben ritkának számító klímafeltételek vezethettek a vírus aktivizálódásához; az azonban igaz, hogy a vírus természetes hordozói még nem ismertek, legfrissebb elméletek szerint az egerek és cickányok terjesztik, vagy olyan növények, amelyek termőciklusa direkt módon kötődik az időjárási ciklusokhoz.

1999-ben a nyugat-nílusi vírus (West Nile Virus, WNV) okozta megbetegedéseket regisztráltak az Egyesült Államokban, majd Kanadában: ezt a jelenséget is részben az általános melegedés okozthatta, az enyhe telet ugyanis a hordozó moszkitók átvészelték.

Forrás: climatechange.gc.ca, espere.net

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS