2019. május 23. csütörtökDezső
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Jövedelmezőbb fagyasztott csirkével seftelni, mint fegyverrel

S. Z. 2006. május 30. 16:48, utolsó frissítés: 16:09

A húst Transznisztriából visszaviszik Ukrajnába: tonnánként #b#1 000 dollár a nyereség.#/b# A határsáv sok helyen egyszerűen jelöletlen.





Vajon mihez kezdenek Transznisztriában fél év alatt 40 000 tonna fagyasztott csirkehússal? – tehették fel a kérdést az Európai Unió megfigyelői az ukrán határon. Ez a mennyiség a transznisztriai lakosság számával (650 ezer) elosztva 66 kiló csirkehúst jelent.

Természetesen nem a transznisztriaiak eszik meg az import-csirkét; az Ukrajnából származó árut – miután a Fekete-tengeren keresztül törvényesen megérkezik a szeparatista államba – kis teherautókon


visszacsempészik Ukrajnába.

Mivel megkerülik a vám- és egészségügyi vizsgálatot, a húst mélyen a piaci ár alatt tudják értékesíteni az ukrán feketepiacon; az üzleten akár 1 000 dollárt is lehet keresni tonnánként, így a csirkehús jobb üzlet, mint a fegyverkereskedelem – állítja Joachim Haack, az EU-előörs vezetője.

Persze nem a fagyasztott csirke-biznisz a fő probléma: mivel a Moldovai Köztársaság és Ukrajna is közeledni szándékszik az EU-hoz, valamit kezdeni kell a virágzó transznisztriai csempészettel, mely becslések szerint évi 250 millió dollárra rúg.



Hosszú időn keresztül az ukrán üzleti és politikai élet semmit nem tett a két ország 400 kilométeres, sok helyen jelöletlen határának ellenőrzésére; egyesek szerint a porózus határok nyújtotta előnyökből az ukrán


politikai szféra is bőven profitált.

Viktor Juscsenko megválasztásával azonban változott a hozzáállás: a transznisztriai csempészetet ma már nemzetbiztonsági ügyként kezelik. A korábban jelöletlen, mintegy 400 kilométeres közös határon most az ukrán hadsereg legalább egy árkot ásott, a seftelőket figyelmeztetendő.

Tavaly pedig a szeparatista földcsíkot körülölelő két ország – a Moldovai Köztársaság és Ukrajna – is EU-megfigyelőket hívott a határok monitorizálására. Ők ugyan nem kötelezhetik semmire a határőrséget, de az ukrán részen megszaporodtak a járőrök, és gyakrabban foglalnak le csempészárut: csak idén 400 tonna, Ukrajnába visszatérő csirkehúst foglaltak le – bár ez


még mindig csak töredéke

az illegális kereskedelemnek. A moldovai fél márciustól megtiltotta Tiraszpolnak, hogy olyan javakat exportáljon, melyeket nem kezelnek előzetesen a Moldovai Köztársaság vámügyi hatóságai.

A transznisztriai hatóságok blokádnak nevezik a rendelkezést, és dacolnak a moldovai hatóságokkal, mint az már annyiszor megtörtént 14 éve. Azonban a hivatalos kereskedelem gyakorlatilag leállt az ukrán-transznisztriai határon.

Ehhez hozzátartozik még, hogy a Dnyeszteren túli keskeny földcsík 1990 óta de facto független; azonban szuverén mivoltát a világon egyetlen állam sem ismeri el. Nemzetközi jogi értelemben így az ukrán-transznisztriai határ transznisztriai részét


a Moldovai Köztársaság ellenőrzi.

Ugyan az Oroszország által hallgatólagosan támogatott tiraszpoli szakadár kormányzat Igor Smirnov vezetésével saját útlevelet is kibocsát, az semmit nem ér: a transznisztriaiak, ha külföldre akarnak utazni, moldovai útlevelüket kell használják.

A határproblémák hosszú távú megoldását a transznisztriai helyzet rendezése jelentené. 1992 óta egy fegyverszünet van érvényben a moldovai erőkkel; eddig minden rendezési javaslat csődöt mondott. Úgy tűnik, a régiót pártoló Oroszországnak kellene elsősorban fellépnie ezügyben – azonban ez eddig nem történt meg.

Forrás: New York Times

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS