2019. október 15. keddTeréz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A globális felmelegedés génmutációt okoz

Szin Péter 2001. november 14. 15:04, utolsó frissítés: 15:04

A globális felmelegedés változásokat okoz egyes állatok génkészletében. Elsőként moszkitófajok génállományában mutattak ki mutációkat.




Ekkora egy moszkitóEkkora egy moszkitó
Az oregoni egyetem (USA) biológusai szerint sok növény- és állatfaj mutációkkal alkalmazkodik az egyre melegedő környezethez, és kihasználja a hosszabb nyarak adta lehetőségeket. Az eddig is ismert volt, hogy például a nagy-britanniai madarak egy héttel korábban kezdenek költeni, mint tették az 1970-es években, és a békák 10 nappal korábban rakják le petéiket.

Az oregoni kutatók eredményei jelentik viszont az első világos bizonyítékot arra, hogy az állatok génkészlete a melegedés hatására változik -- számolt be a BBC News tudományos rovata.

Az északi féltekén a globális felmelegedés hatására hamarabb tavaszodik, a nyarak hosszabbak és enyhébbek a telek: az évszak-változás a 20. század második felétől észlelhető. A jelenség komolyan befolyásolta az Észak-Amerika keleti partjain, a Mexikói-öböltől Észak-Kanadáig mindenütt fellelhető apró moszkitófajok életciklusát.


Megrövidült a hibernációs időszak

Dr. Willam Bradshaw és Dr. Christina Holzapfel a Wyeomyia smithii moszkitófajt vizsgálta laboratóriumban. Felfedezték, hogy a rovarok 8-10 nappal korábban élednek fel báb-állapotukból, mint az 1970-es évekbeli őseik. A rovarok életciklusát olyan genetikai kód szabályozza, mely a nappal hosszúságához kötött: ha tehát a peték fejlődése hamarabb kezdődik, akkor ennek genetikai oka kell legyen.

Dr. Bradshaw a BBC-nek elmondta: "Genetikai változás van abban, ahogyan a nappali fényre reagálnak. A változást a viszonylag rövid kutatási időszak -- öt év -- leforgása alatt is kimutatható. Az evolúciói itt zajlik a szemünk előtt, mégpedig meglehetősen gyorsan."


"Az evolúciói itt zajlik a szemünk előtt..."
Bonyolódó életciklus

A rizsszem-nagyságú moszkitók csak időnként csípik az embert, inkább a növényeket kedvelik. Petéiket a kancsóka nevű húsevő növény szárának tövébe helyezik el. A lárvák a növény tövében található vízben táplálkoznak, itt fejlődik ki az ivarérett rovar. Hogy túléljék a telet, a moszkitók bebábozódnak. A tél közeledtét a környezet változásai, a nappali iődszak rövidülése alapján észlelik. A hosszabb nyarat kihasználó moszkitók viszont később bábozódnak be, így az egyedfejlődés során előnybe kerülnek. A globális felmelegedés így olyan genetikai változást okoz, mely az egész moszkitó-populációban el fog terjedni.

A globális felmelegedés más fajoknál is genetikai változásokat okoz -- állítja Dr. Bradshaw. Ha egy madárpár kihasználva a korai tavaszt kissé hamarabb költ, utódai előnybe kerülnek a faj többi tagjaihoz képest. A ragadozók és áldozataik között meglehetősen komplex a kapcsolat, így a globális felmelegedés hatása széleskörű változásokat okoz az állatvilágban. Az a kérdés, az egyes fajok hogyan képesek alkalmazkodni az új helyzethez -- mondja Bradshaw.

Az oregoni kutató a BBC-nek elmondta még, egy fajt, az angliai nagycinkét vizsgálva már észlelhetők is hátrányos hatások. Egyes cinkék már nem tudnak elegendő rovart összeszedni fiókáik táplálásához, mert a hernyók hamarabb alakulnak át pillangóvá.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS