2017. december 12. keddPandora, Gabriella
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Románia turisztikai vonzerejét rövid távon Erdély jelenti

szerk. 2006. május 18. 14:31, utolsó frissítés: 14:02

Kali Zoltán: fejlesztési stratégia nélkül #b#azzal kell majd beérnünk#/b#, hogy "mindenünk megvan ahhoz, hogy jók legyünk..."





Más ország, más küldőpiac, más marketing, más turizmus

– a KPMG nemzetközi tanácsadó cég Utazás, Szabadidő és Turizmus Szakcsoportjának munkatársa az országokra szabott marketingstratégiákról nyilatkozott. A KPMG készítette a Román Turisztikai Hatóság megrendelésére a Romániába utazó magyarországiak utazási szokásairól, valamint a magyar turisták Románia turisztikai célország-képéről szóló, előző cikkeinkben bemutatott tanulmányt. A KPMG korábban több marketing-turizmus témájú kutatást is végzett a Magyar Turizmus Rt. felkérésére Olaszországban, Lengyelországban, Ausztriában és Hollandiában arról, hogy milyen Magyarország külföldi imázsa és ismertsége.

Kali Zoltán a KPMG 
<div class=

Utazás, Szabadidő és Turizmus
Szakcsoportjának munkatársa" title="Kali Zoltán a KPMG
Utazás, Szabadidő és Turizmus
Szakcsoportjának munkatársa" >Kali Zoltán a KPMG
Utazás, Szabadidő és Turizmus
Szakcsoportjának munkatársa
>> Okafogyott sztereotípiák – Nemcsak a “fapados Erdély” létezik
>> Okafogyott sztereotípiák 2. – "Feketeturista" az Erdélybe utazók többsége, és a rokonainál száll meg


Általában mi a megrendelő célja az ilyen felmérésekkel: hogy valóban pontos helyzet- vagy éppenséggel kórképet kapjon, vagy inkább egy meglévő stratégiát akar alátámasztani?

– A Magyar Turizmus Rt. Magyarország mint turisztikai úti cél promóciójáért felelős állami marketing szervezet. Mint ilyen, munkája alapját képezi Magyarország fő vendégküldő piacainak alapos ismerete. Ezek az ismeretek nem általános érvényűek,


országonként jelentős eltéréseket mutatnak.

Amíg a holland vendégeket a természet csodálata és a szabad túrázások lehetősége vonzza, addig a lengyeleket vagy a németeket továbbra is a termálvizek és a gyógyfürdők.

Amíg az osztrákok egyértelműen a zöld színnel azonosítják Magyarországot, addig az olaszok inkább a szürkével. Azaz az egyes küldőpiacok esetében más és más promóciós stratégiát kell alkalmazni.

Az említett kutatások célja tehát ezeknek a sajátos jellemzőknek a feltárása (a piaci intelligencia fejlesztése) abból a célból, hogy meglévő, átfogó marketingstratégiát sajátosan, országra szabottan lehessen alkalmazni.


A Románia turisztikai célország-imázsáról szóló elemzés mellé milyen szakértői jó tanácsokat mellékelnétek? Hogyan lehetne pl. a jómódúbb magyarországiakat Romániába csalogatni, vagy hogyan lehetne még inkább csökkenteni az országból negatív tapasztalatokkal hazatérők számát?

– Románia a magyar utazók számára egyértelműen Erdéllyel kezdődik, és sok esetben ott is végződik. Kár lenne azzal fáradozni, hogy tengerpartra vagy


máshova csalogassuk a magyar vendégeket,

legalábbis rövid és közép távon semmiképpen (Bukovina lehet a kivétel - a kutatásból is kiderül, hogy ez a térség még érdekli a magyarokat). Azonnali eredményeket sokkal inkább az erdélyi kínálat fejlesztése hozna.

A hangsúly a fejlesztésen van, ami nemcsak a szálláshelyek minőségének javítására vagy új panziókra vonatkozik, hanem egy összehangolt koncepció mentén ösztönzött és részben támogatott átfogó fejlesztésre van szükség:


a turizmusban való gondolkodás érvényesüléséről.

Ez elsősorban a vonzerő fejlesztésére irányulhatna, de egyaránt vonatkozna a vendég-fogadóképesség minőségére, valamint a megfelelő marketingeszközök és alkalmazásuk kidolgozására. Egyszerűen szólva, egy jó terméket kell jól eladni, úgy hogy a vásárló másokat is hozzánk küldjön. Alapvetően szükség van néhány olyan meghatározó vonzerőre, ami


új lendületet adhat a magyarországiak Erdély iránti érdeklődésének.

Ez lehet egy kulturális rendezvény, hagyományos esemény kiemelése (mint ahogy a csíksomlyói búcsú évek óta ezreket vonz Magyarországról), de lehetnek tematikus utak, programok akár a falusi turizmus jegyében.

Ehhez természetesen kellenek a minőségi szálláshelyek, a jó idegenvezetők az érdekes program, a jó marketing stb… és máris visszajutottunk ahhoz, amivel kezdtük: a turizmusban való komoly gondolkodás. Vállalkozók, polgármesterek, tanácsosok és lakosok részéről.


"Romániának minden természeti adottsága megvan ahhoz, hogy turisztikai nagyhatalommá váljon, csak nem használja ki lehetőségeit" - változott az igazságértéke ennek a sokszor emlegetett állításnak?

– Elméletileg minden országból lehetne, ha nem is nagyhatalom, de jelentős turisztikai szereplő. Elég figyelnünk, hogy mi történik a Közép-Keleten, Dubai-ban, Abu Dhabiban, ahol mindig hatalmas a hőség, és ha nem a tengeren vagyunk, akkor a sivatagban.

Összehasonlíthatatlanul hatalmas beruházások révén próbálnak egy ember alkotta desztinációt kreálni, és bár sokan vitatják a módszereket meg a terveket, úgy tűnik, a látogatók száma évről évre meredeken növekszik.

Persze távol áll tőlem, hogy Dubai-jal hasonlítsam Romániát, csak azt akartam sugallni, hogy


ott is lehet turizmust csinálni,

ahol elméletileg egyoldalúak vagy szerényebbek a természeti adottságok, csak előnyt kell kovácsolni a hátrányból.

Ilyen szempontból valóban ígéretes Románia helyzete, ugyanakkor elég Szlovákiára, Horvátországra vagy Szerbia-Montenegróra gondolunk, ahol szintén hatalmas a természet adta turisztikai vonzerő, ami hasznosítható lenne. Sajnos egy megfelelő és átfogó fejlesztési törekvés nélkül (hívhatnám stratégiának is) Romániának néhány év múlva is csak azzal kell majd beérnie, hogy "mindenünk megvan ahhoz, hogy jók legyünk..."

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS