2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A természet Erdély fő csábereje, nem a kultúrája

szerk. 2006. május 09. 17:36, utolsó frissítés: 17:09

A legtöbb magyarországi azért #b#nem jön el#/b# hozzánk, mert nem jött ki a lépés. A turisták negyede az ismerősök miatt utazik Erdélybe.





Hétfőn tettünk közzé Gálfi Beáta Krisztina, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi karának marketing szakos végzősének kutatási következtetéseinek egy részét. Az internet-alapú felmérés elsősorban a fiatalok, jellemző módon a diákok körében készült.

Az összegzést az attitűd-vizsgálati rész bemutatásával zárjuk. A kutató az Erdélybe-látogatási kedv toposzait, illetve azokat az erős állításokat mérte fel, amelyek Erdéllyel kapcsolatban meghatározónak tűntek a köztudatban.


Ha turista lennél, te miért látogatnál el Erdélybe?

> Erdély legfőbb vonzerejét még mindig a természet jelenti. Az elemek: a hatalmas hegyek(60%), a táj egyszerű szépsége (56%) és természetes bája (29%). Összegezve: Erdély legjava maga a romantikus-vadregényes táj, ami a "tündérkert" képzetét kelti.

> Az Erdélyben élő rokonokat, barátokat csak minden negydik megkérdezett jelölte meg utazási indokként.

> A kíváncsiság szintén jelentős tényező az idelátogatás indítékai közt. A megkérdezettek közel harmada azzal motiválta romániai útját, hogy azért indult útnak, mert még sosem járt itt.

> A kulturális tényezők – kastélyok, városok, fürdőhelyek – meglehetősen alacsony részarányt képviselnek. Ebben hatalmas szerepe lehet a magyarországi tájékozatlanságnak, illetve a lehetőségek nem megfelel kommunikálásának, vagy a helyi turisztikai gondolkodás szerénységének.

> Az élet olcsósága, a vásárlási lehetőség szintén meglehetősen alacsony arányban szerepel az indoklások között.


Egy későbbi felmérésben a kutató arra volt kiváncsi, hogy azok, akik még nem jártak Romániában, miért nem voltak még.

Az eredmény a következő:

> A legnagyobb arányt, 69%-ot az egyszerűen még nem volt időm elmenni válaszlehetőség érte el, ezt követte a nincs rá pénzem opció 17,5%-kal. Az említések gyakoriságában 10,3%-kal harmadik helyen a nehézkes közlekedés szerepel.

> Jelentős arányban említették a válaszadók még a nem vonz az a miliő (9,3%), és a nem szimpatikus nekem (7,2%) alternatívákat.


Mi az, ami miatt nem látogatnál Erdélybe?


Mi az oka annak, hogy még nem járt Erdélyben?Mi az oka annak, hogy még nem járt Erdélyben?


>A leggyakrabban (39,4%-kal) a nehézkes közlekedést jelölték be a megkérdezettek.

> Az elmaradottság (20%), a koszos városok (16%), és a kéregetők jelenléte (16%) szintén nem elhanyagolandó utazásikedv-csökkentők, igaz a két utóbbi jelenség sokkal jobban zavarja magukat az erdélyi (19,7% és 28,2%), mint a magyarországi fiatalokat.


Attitűd-állítások

A márciusban készült felmérés is internet-alapú volt. A magyarországi válaszadókat e-mailen keresztül, a romániai magyarokat a Transindex főoldala révén érte el a kutató. A végső minta pontosan 481 válaszadót tartalmaz, köztük 256-on magyarországiak és 225 romániai illetőségűek. Az állításokkal való azonosulás szintjét egytől hatig terjedő skálán kellett jelölniük az alanyoknak.


Erdély még Magyarországnál is többet szenvedett a történelem során. Ezzel az állítással mindkét oldal alapvetően egyetértett, de a magyarországiak részéről sokkal langyosabb az azonosulási szint. Míg az erdélyiek 36%-a teljesen egyetért vele, a magyarországiaknál legnagyobb arányban (28%-kal) az inkább egyetértek válasz szerepel. Összességében az erdélyiek 72%-a és a magyarországiak 74%-a azonosult az állítással.


Erdély inkább Magyarországhoz tartozik, mint Romániához. Ez az állítás osztotta meg legjobban a két oldalt, egyértelműen egymás ellenpólusai az erdélyi és a magyarországi válaszadók.

A romániai magyarok többsége Romániát (illetve Erdélyt) tartja hazájának, csak kisebb része Magyarországot – ezen attitűdök legfőbb vetélytársa a régiós identitás. A fenti állítást az erdélyi válaszadók többsége (56%) cáfolja, azaz nem ért egyet vele, ebből 22% egyáltalán nem ért egyet vele – szemben a magyarországiakkal, akiknek 40%-a teljesen egyetért. A magyarországi "teljesen egyetértők" és "egyetértők" aránya összeadva 75% (tehát ők úgy gondolják, Erdély inkább Magyarországhoz tartozik), az átlagos pontérték az egytől-hatig skálán ennek megfelelően 3,89.


Erdélyt leginkább önálló régióként kellene kezelni. Ezzel a megkérdezett erdélyiek 70%-a teljesen egyetért. Érdekesség, hogy az előbbi állítással 40%-ban teljesen egyetértő magyarországiak 34,5%-ban ezzel az állítással is teljesen azonosulni tudnak.


Erdélyben jó dolog lehet élni. Ez az állítás az előbbiekhez hasonlóan némileg eltérő eredményt mutat. A romániaiak 44,8%-ban teljesen egyetértenek az állítással, míg a magyarországiak alapvetően elutasítják – összességében 58% szerint nem lehet túl jó dolog Erdélyben élni.


Az erdélyiek büszkék lehetnek származásukra. Az állítás egyértelmű pozitív fogadtatása csak az egyes fokozatok arányaiban tér el a két oldalon. Természetesen az erdélyiek erőteljesebben egyetértenek ezzel, mint a magyarországiak.


Erdélybe látogatni mindenképpen hazafias cselekedet. A magyarországi oldalon egyenletesen oszlik meg az arány az egyes fokozatok között: nem igazán értenek egyet vele általánosságban, de nem is vitatják. Az erdélyiek ebből a szempontból is nagy falatnak bizonyultak: vagy nagyon egyetértenek ezzel, vagy nagyon nem. Az átlagos érték így 3,28.


Erdély magyarországi megítélése nagyban függ a mindenkori magyar kormánytól. Ez a szakmai közegben teljesen elfogadott tény máshogyan mutatkozik meg laikus körökben: míg a romániaiak 72%-a inkább vagy teljesen egyetért, a magyarországiak 40%-a vitatja ezt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS