2020. május 31. vasárnapAngéla, Petronella
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Magunkat sokkal nyitottabbnak tartjuk, mint bennünket a belmagyarok

szerk. 2006. május 08. 15:26, utolsó frissítés: 15:04

Egy budapesti marketing szakos diák Erdély saját, illetve magyarországi imázsának összehasonlításából írt szakdolgozatot.





Gálfi Beáta Krisztina a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi karának marketing szakos végzőse. Szakdolgozatának témája Erdély turisztikai imázsának összehasonlító vizsgálata az erdélyi és magyarországi fiatalok körében – ami szervesen kötődik a Transindex korábbi projektjéhez, az Erdély-imázs versenyhez.

A szerző 2005 novemberében és 2006 márciusában végzett internetes, illetve kérdőíves felméréseket. Az első kérdőíves, e-mail hólabdás mintavétellel történt, és arra összpontosított, milyen a romániai magyar fiatalok, illetve a magyarországi diákok Erdély-megítélése.

A második felmérés témája az Erdélybe látogatás vagy éppen távolmaradás okainak vizsgálata – ennek következtetéseit később szemlézzük. Az első felmérés eredményei visszaigazolják azt a percepciós különbséget, amelyet ilyen vagy olyan formában mindannyian megtapasztalhattunk:




Ki mire asszociál, ha Erdély?

> A legnagyobb bejelölési arányt, 65%-ot az összes válaszadó közül a természeti adottságok érték el. Az arány szinte pontosan megegyezik a magyarországi, illetve az erdélyi fiatalok körében.

> A második helyen 47%-os bejelölési aránnyal a történelmi hagyományok állnak, de ez a kérdés már szignifikáns eltérést mutat: míg a magyarországiak 54%-a erre asszociál, az erdélyieknek mindössze 37%-a.

> Harmadik helyen található a vendégszeretet 33%-kal, ebben a kérdésben szintén kimutatható az eltérés: nyilvánvalóan, akik itt élnek, kevesebb fontosságot tulajdonítanak saját vendégszeretetüknek (27%), mint egy potenciális turista (38%).

> Az egyik legnyilvánvalóbb sztereotípia Erdéllyel kapcsolatban a székelykapuk megléte (23,6%). Ez körülbelül megfelel az előzetes várakozásoknak, miszerint Erdély legismertebb szimbólumai a fenyőerdőkkel borított hegyek után maguk a székelykapuk.

> Ami a negatív válaszalternatívákat illeti, az ellentéteket (14%), a szegénységet (12%) és a gyenge infrastruktúrát (12,7%) jelölték meg a leggyakrabban, nem meglepő módon inkább az anyaországiak.

> A korondi kerámia mint következő feltételezett sztereotípia meglepően gyengén teljesített, mindössze 6,7% említette.

> Ami váratlan volt, az a kultúra (14%) és a szakácsművészet (3%) relatíve alacsony említettsége.







Milyenek az erdélyi emberek?

> A válaszadók szerint nagyon vendégszeretők, barátságosak, ám zárkózottak is. Látszólag ellentétben állhatnak a felsorolt tulajdonságok, a helyes értelmezés valószínűleg adott helyzettől függ: nem jellemző rájuk a kitárulkozás, de a vendégeket barátságosan kezelik, mintha csak otthon lennének.

> Ami a nyitottságot illeti, saját magukat sokkal nyitottabbnak tartják az erdélyiek, mint azt az anyaországbeliek gondolják róluk – ez azt jelenti, hogy a saját imázs pozitívabb a külsőnél.

> Ami a "nehéz felfogású" minősítést illeti, nagyban megoszlanak a vélemények a két tábor között, a magyarországiak jóval kevésbé ítélik ekként meg az erdélyieket.

> Ugyanígy a "keményfejű" esetében: az erdélyiek kevésbé tűnnek konoknak, mint amilyennek tartják magukat.

> Közepes megosztottságot hoztak a büszkeség, illetve a lustaság opciók: előbbiek esetében már az erdélyi gyerekekbe belenevelt nemzeti identitástudat, nemzeti büszkeség lehet az oka, hogy sokkal inkább annak tartják magukat, mint ahogyan az anyaországiak látják; a lustaságnál fordítva történik, itt szóbajöhet a Magyarországon viszonylag gyakori, magát erdélyinek kiadó koldusok, kéregetők jelenléte.

> Ami a "gyors észjárásúak, hirtelen haragúak és a könnyen alkalmazkodók" tulajdonságokat illeti, szintén nagy a véleményeltérés, a magyarországiak kevésbé gondolják alkalmazkodónak, hirtelen haragúnak, illetve gyors észjárásúnak az erdélyieket, mint ők saját magukat.



>> tovább

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS