2019. július 20. szombatIllés
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A szerelem kompenzálja az áttelepülés okozta félelmet?

Bakk-Dávid Tímea összeállította:Bakk-Dávid Tímea 2006. április 27. 18:48, utolsó frissítés: 18:34

Az uniós országok polgárai leginkább érzelmi okokból választanak más országot új lakhelyüknek.






Megdőlni látszik az a korábban érvényesnek tekintett trend, hogy az Európai Unió egyik országából a másikba települők esetében a tanulás és a munka a fő motiváció.


A migrációban ugyanis legtöbbször a szív dönt.


A vegyes házasságok és személyes kapcsolatok motiválják leginkább az EU-n belüli, főként fiatal áttelepülőket. Legalábbis ez derül ki a Deciding to move: Migration Projects in an Integrating Europe című, Oscar Santacreu, Emiliana Baldoni és Maria Carmen Albert készítette tanulmányból, amelyet a PIONEUR nemzetközi munkacsoport többéves uniós migrációkutatási projektjének résztanulmányaként mutattak be márciusban.

A kutatók következtetése: a más országba költözők döntésében leginkább <b>az érzelmi tényezők</b> és az <b>életminőség javításának szándéka</b> dominál. Nem elhanyagolható azok száma sem, akik több tényező közrejátszását nevezték meg kivándorlásuk okaként A kutatók következtetése: a más országba költözők döntésében leginkább az érzelmi tényezők és az életminőség javításának szándéka dominál. Nem elhanyagolható azok száma sem, akik több tényező közrejátszását nevezték meg kivándorlásuk okaként


Az új haza keresésében legtöbbször érzelmi okok játszanak közre - állapította meg az Európai Unió Bizottsága finanszírozta felmérés. Az újfajta, Európai Unión belüli migráció 6,2 millió embert érint, vagyis az EU népességének 2 százalékát. A megkérdezettek közül a legtöbben azért változtatnak lakhelyet, mert életük párját egy másik országban találták meg. "A szerelem kompenzálja az áttelepülés okozta félelmet" - mondják a pszichológusok.

A több résztanulmányt tartalmazó kutatás során a szociológusoknak azzal a nehézséggel kellett szembenézniük, hogy az általuk vizsgált célcsoport "rejtett", nehezen körvonalazható szociológiai kategória. Egyrészt a befogadó államok hivatalos nyilvántartásai sem tartalmaztak releváns adatokat, másrészt az egyszerű mennyiségi-kérdőíves módszerek sem voltak alkalmasak felmérni a migrációs motivációkat.

Az ötezer interjú alapján kiderült: huszonöt százalék a munka, 7 százalék a tanulás, 24 pedig az életminőség javítása miatt települt más országba. "Ez azt jelenti, hogy elkezdődött


Európának mint közös háznak az elfogadása"


- magyarázták a szociológusok. Szignifikáns különbség van ugyanakkor a férfiak és nők motivációs tényezői között. A férfiaknál ugyanis még mindig valóban a munka az, ami leginkább áttelepülésre ösztökél.

A fenti grafikon átlagértékei nemekre lebontva a következőképpen néznek ki: férfiak 33,1, míg nők 17,6 százalékban nevezték meg a munkát migrációs okként. A tanulás férfiak esetében 5,9, míg nőknél 8,3 százalékban számít. A család és szerelem tényező a férfiak 21,8, míg nők 37,4 százalékánál volt a döntő. A jobb életminőség és az összetett okok esetében az eltérés a nemek között mindössze egy százalék körül mozog.

A munkaerővándorlás jellemző iránya: délről észak felé, vagyis a közép-európai régiókba történik. Megállapítható az is, hogy az olasz nők a más nemzetiségűekhez viszonyítva jóval nagyobb arányban a munkát jelölték meg az áttelepülés fő okaként.


Legfontosabb konklúziók:

Az "integráció telepesei" szupermobilis populáció - mintegy felük már váltott korábban országot.

Az EU-n belüli lakhelyváltoztatást ugyanakkor egyre inkább nem internacionális, hanem


"házon belüli" mobilitásként érzékelik.


Egy adott ország átlagpopulációjához viszonyítva több ismerettel rendelkeznek az EU-ról, és többüknél esetenként kettős vagy többes nemzeti, illetve európai identitás alakult ki. Ez abban is megmutatkozik, hogy inkább az európai uniós választásokon, mint az országos választásokon voksolnak.


Forrás: MTI, obets.ua.es

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS