2020. január 19. vasárnapSára, Márió
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Műnők (I.) – fantáziababák a szexshop-korszak előtt

K. A. 2006. április 27. 10:46, utolsó frissítés: 2006. április 26. 18:31

#b#Vágykielégítők#/b# és vágykeltők azokból az időkből, amikor még magázódtak az ágyban.





Az Alma-baba



1918 nyarán az akkor már jelentős avantgarde festőnek tekintett Oskar Kokoschka egy babát rendel a müncheni Hermine Moostól. A baba különlegessége, hogy szerepe sem több, sem kevesebb, mint hogy Kokoschka egykori szerelmének fizikai helytartója legyen. A rajzokkal kísért megrendelőlevelet méret- és formahű terv is követi.



Kokoschka szerelme egy Alma Mahler nevű, nagyon népszerű nő volt, aki - mondjuk úgy - jelentősen rányomta bélyegét a német férfi művésztársadalom krémjére. Férje, illetve szeretője volt Klimt, Zemlinsky, Mahler, Gropius, Kokoschka és Werfel.

Kokoschka francia fehérneműbe és ruhákba öltöztette a februárban elkészülő babát, aminek minden jel szexuális örömszerzési funkciói is voltak. A művész rögeszmésen szerette Almát, hároméves szenvedélyes kapcsolatukból nem tudott kilépni, a kortársak arról számoltak be, hogy – annak ellenére, hogy más modellt festett meg –, az alkotás végén úgy tűnt, mintha Alma lett volna a megmintázott személy.

Egy művészbuli alkalmával a babára, akár a divatbemutatókon, különféle ruhák kerültek, majd miután mindenki épp elég részeg lett a performance-hoz, Kokoschka fejbevágta egy üveg vörösborral. A gesztust egyesek kasztrációs rítusként értelmezték.


Bellmer tinifantáziái



1934-ben, a francia Minotaure c. szürrealista folyóirat két oldalt közöl Hans Bellmer csuklós, tinilányokra emlékeztető babáiból. Ezek az “építés alatt” álló női testek nagyon megragadták a szürrealisták képzeletét – a modernek között nem kevesen tinilány-mániások voltak.

Közéjük tartozik Balthus vagy Schiele, ez utóbbinak rendőrségi ügyei is lettek a kiskorú lányokról készített rajzai miatt, igaz, semmilyen erőszakoskodást nem tudtak rábizonyítani.

A femme-enfant kép mitizálása egyféle szürrealista lázadási forma is volt a szexuális konvenciók ellen. Hozzá kell tenni, Bellmer indíttatása privátjellegű is volt: 1932-ben nagyon megindítja a szépséges Ursula Naguschewski, a gyönyörű tini unakahúg, aki ekkor költözik Berlinbe.

Másik fontos hatás Offenbach Hoffmann meséi, amelyben a főhős beleszeret az Olympia nevű, lélekkel rendelkező gépbe – ez a történet egyébként Freud gyakori hivatkozási pontja is.


Sztárklónozás



Az első, kirakatba szánt próbababák viaszból készültek, fémszerkezetűek voltak, és fából készült elemeket is tartalmaztak, de akadt papírmasé-fűrészpor kombinációjú is. Az iparág a 19. században lendült fel, amikor a polgárság konszolidálódott, és a kereskedőknél bevett szokás lett, hogy kirakatokban kínálják portékájukat.

Lépésről-lépésre a manöken-babák egyre realisztikusabbakká váltak, üvegszemet és esetenként igazi hajat is kaptak. A világháború alatt a nők otthon maradtak, és férfiak hiányában elkezdtek praktikusabban öltözködni, kimentek a divatból a különféle fűzők és krinolinok, így a próbababák egyre jobban kezdtek hasonlítani a valódi női formákhoz. Ez a tendencia Lester Gaba babáival vált visszavonhatatlan ténnyé.

Gaba összesen hat modellt tervezett, amelyeket nagy becsben tartottak a New York-i luxuscikk-vásárlók. A babák műanyagból készültek, Gaba eredetileg szappanból faragott giccs-közeli, jelenleg egyébként nagyon népszerű szobrokat.

A megasztár-baba Cynthia névre hallgatott, és a fáma szerint alkotója beleszeretett. 1936-ban Cynthia egyféle sztárnak számított, operába járt, bájos csuklótartással dohányzott, és nem hiányozhatott a fontosabb mondén eseményekről sem, ahová taxival járt.

A Gaba-babák nagyon emlékeztettek Marlene Dietrichre és Greta Garbóra – de a filmsztárokról mintázott manökenek alkalmazása igazából a 60-as években, a tömeggyártás révén indult be.

Az ötlet Cora Scoviltől származik, aki Greta Garbo, Joan Crawford és Joan Bennetts másait állította színpadias pózokba. Időközben a művészek számára új kereseti lehetőség lett a kirakatrendezés: Marcel Vertes a Saks Fifth Avenue-nak, Salvador Dali Bonwit Teller New York-i boltjának, Breton és Duchamp a Gotham Book Martnak rendezett be kirakatokat.


Divatbaba-trendek

A legfontosabb gyártók (Decter, Adele-Rootstein, Hindsgaul) egyféle háborúban vannak azért, hogy a manökenjeik úgy nézzenek ki, mint a modellek, amikor divatbabának akarnak kinézni. Ezek a divatbabák több száz, akár néhány ezer dollárba kerülnek, és nem az aszexuális orientációjukról híresek. A Mannequinsonline.com jól szemlélteti, hogy a teatralitás és érzékiség egyre fontosabb tervezési szempont.










(folytatjuk)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS