2018. január 17. szerdaAntal, Antónia
-2°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Partnerség a fejlesztésben

2001. november 13. 16:57, utolsó frissítés: 16:57

Hargita Megye Tanácsa már évekkel ezelőtt megvizsgálta, hogyan lehetséges olyan különintézmények létrehozása, melyek a természeti, környezeti és kulturális értékek megőrzésére felügyelnek.




Mint a tartós fejlesztés állandó kezdeményezője, igyekezett olyan keretet kialakítani, amely jelentős mértékben hozzájárul a külső pénzalapok bevonásához, az endogén erőforrások szakszerű, követhető és nyílt felhasználásához. Ezt a keretet a megye területét behálózó önkormányzati egyesületek és a kistérségi társulások alkotják. Kialakulásuk 1998-ban kezdődött el, és már az első szervezet teljes értékű, a partnerségi követelményeknek többszörösen eleget tevő egyesület volt.

Ehhez talán a sajátos körülmények is hozzájárultak: a Hargita és Kovászna megye határán levő, területileg több községhez tartozó természetvédelmi tájat, a Szent Anna tó tágabb környezetét határolták be. De az országos szinten elsőnek elindított folyamat és a már meglevő, megyehatáron átnyúló példa hatására egyre-másra jöttek létre a kistérségi társulások. A kialakulási folyamat nem volt zökkenőmentes, a Megyei Tanács mindvégig igyekezett ösztönző, támogató szerepében megmaradni, de hagyta a helyi szereplőket, hogy saját elképzeléseik szerinti legoptimálisabb szövetségeket alakítsák ki. Ilyen módon, bár a Megyei Tanács ösztönzése sok esetben meghatározó szerepet játszott, a tevékenységet alulról jövő helyi adottságokra alapozó intézményesítési folyamatként lehet értékelni, és mindeddig a legjelentősebb a székelyföldi tömbmagyar régióban 1989 után.

A kialakult kistérségi társulások valóban működő tervezési-szervezési intézményrendszert képezhetnek, és a térség fejlesztésének ösztönzői, illetve tényleges hordozói lehetnek. Az alulról jövő kezdeményezés, a partnerségi kapcsolatok keresése, a közös gondok, a tradíció vagy a környezet hatására a kistérségi társulások kialakulása újrarajzolta a megye térképét, község- és megyehatárokat szakított át: Bákó, Brassó, Kovászna és Maros megye települései kerültek be egy olyan erős, helyi érdekeken alapuló szövetségrendszerbe, amely a gazdasági-társadalmi fejlődést, az életminőség emelését tűzte ki célul.


A folyamat "szépséghibája", hogy a kistérségek létrehozását nem előzte meg sem megyei, sem helyi szinten semmiféle stratégia vagy koncepció kidolgozása. Tulajdonképpen két gyakorlati jellegű érv jelentett ösztönző erőt. Kezdetben az a hír, hogy a romániai SAPARD-program kistérségek létrehozására és fejlesztési programok végrehajtására összpontosít, úgyhogy az egész országban kistérségeket kell létrehozni. Ezért jobb, ha minél előbb megteremtjük a sajátjainkat. A másik érv (ma azonban már ez a domináns) később került felszínre. Eszerint: közösen, több önkormányzat összefogásával nagyobb eséllyel lehet komolyabb fejlesztési támogatásokra pályázni, különösen a fejlesztési régió által meghirdetettekre. A községi önkormányzatok külön-külön nem tudnak jelentős önrészt biztosítani, és a fejlesztések jelentős része (vízhálózat, szeméttárolás, környezetvédelem stb.) eleve több települést fog át. Mostanra ez jelenti a kistérségi szerveződések legfontosabb legitimációs bázisát.

A folyamat sikereit követve, Hargita Megye Tanácsa a következő évi stratégiai terve részévé tette a kistérségi társulásokat, hogy működésüket maximálisan támogathassa. Ez a segítség nem csak pénzbeli hozzájárulást jelentett, hanem képzési, továbbképzési lehetőségeket is, ugyanakkor partnerséget (és ezáltal hitelességet, garanciát és "súlyt") nyújtott nagyobb léptékű pályázatokhoz, elkezdte a kistérségi társulások munkáit kisegítő háttérintézmények kialakítását.

Az intézményes keret kiépítését a Megyei Tanács a következő intézkedésekkel támogatta:
-- kistérségek működésének biztosítása (a jogi keretek megteremtésével);
-- kistérségi menedzserek kiválasztása, alkalmazása, képzése;
-- minimális működési feltételek biztosítása.

Ezek a feltételek elegendőnek bizonyultak a tevékenységek elkezdéséhez. A további munka már a kistérségek által elvégzendő felmérésekből, helyzetértékelésekből adódik: 1.) kistérségi helyzetfeltárás; 2.) helyi prioritások felállítása (a községek vezetőivel való egyeztetések alapján); 3.) programok kidolgozása; 4.) megyei és regionális partnerségi kapcsolatok kialakítása; 5.) kistérségi marketing kidolgozása.

A magas szintű szakmai tudás elsajátításához a következő elemek járultak hozzá: 1.) képzések szervezése (oktatási programok, kiadványok); 2.) információs hálózat létrehozása, kiterjesztése és szakosítása; 3.) szaktanácsadás megszervezése; 4.) kistérségi fejlesztés megyei és regionális szinten történő monitorizálásának megszervezése.

Mára a kistérségi társulások Hargita Megye Tanácsának stratégiai partnerei lettek. Ez persze nem azt jelenti, hogy most már nem támogatja őket: megalakulásuktól fogva állandóan figyel rájuk, szakmai tanácsadást és pénzügyi támogatást nyújt számukra. Az induláshoz szükséges 700 millió lejes össztámogatás (kistérségi társulások székhelyberendezése, menedzserek alkalmazása) a következő évben másfélmilliárdra emelkedett; ezt pályázatok révén lehetett megkapni: a pénz elnyeréséhez eredményeket kellett felmutatni.

Emellett még pályázhattak a Megyei Tanács Ifjúsági vagy Kulturális pályázati kiírásaira is, ahol célpályázatokkal ugyancsak a kistérségek tevékenységét, helyi aktivitását (és ezáltal legitimitását is) lehetett fokozni. A pénzbeli támogatás mellett a Megyei Tanács gondot fordított a szakmai tanácsadás és információ-szolgáltatás kialakítására és intézményes központi működtetésére is. Ezt a feladatot a Regionális Képzési Központ segítségével végezte el, amelynek létrehozásához a Megyei Tanács alapító tagként járult hozzá.

A Hargita megyei kistérségi társulások kialakulásának folyamatát most már lezártnak lehet tekinteni. Ha gyors helyzetképet készítünk a kialakult térségfejlesztési műhelyekről, látható, hogy stabil szervezetek jöttek létre. A kialakult intézményrendszer jogi háttérrel rendelkező helyi elemekből áll, mindegyik kistérségnek van felszerelt irodája, menedzsere, bankszámlája, működését szabályozó statútuma. A pályázati kiírásokra minden esetben komoly, szakmailag megalapozott és formailag megfelelő pályázatok érkeznek úgy a Megyei Tanácshoz, mint más pénzosztó szervezetekhez. Több kistérség is sikeresen ültette gyakorlatba tudását és jól fel tudta használni kapcsolatrendszerét a külső források bevonása érdekében. Így jelentős pénzösszegekhez jutottak a térségbe.

Bár vannak még "fehér foltok" a megye térképén, egy modellszerű folyamat értékeléséhez és működéséhez elegendő eredményt lehet felmutatni. A kistérségek aktívak, működnek, ezt láthatja úgy a belső, mint a külső szemlélő. A kimaradt területek lakossága már elegendő információval rendelkezik ahhoz, hogy dönthessen arról, melyik utat választja: létrehozza-e a maga "társulását" (akár egyedül), vagy pedig nem, ám akkor elszalasztja azokat a lehetőségeket, amelyekkel már csak a kistérségek élhetnek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS