2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Pontoztuk az egyházfők húsvéti kör + pásztorleveleit

szerk. 2006. április 14. 08:41, utolsó frissítés: 2006. április 13. 18:56

Milyenek a püspöki retorikák? Mekkora az #b#üzenet/közhely arány?#/b# Hogyan használják a bibliai szöveget? Elemzésünk a nyuszitól.





ADORJÁNI DEZSŐ ZOLTÁN,
evangélikus lutheránus püspök


"Húsvéti gondolatok | A vallástörténészek állítják, hogy a nagy monoteista világvallások közös gyökérből, közös vallási élményből, felismerésből erednek. Kétségtelen, hogy például a keresztyénség és az iszlám között rengeteg közös vonást lehet felfedezni.


Mégis a keresztyénségnek van egy olyan sajátos, belső, tartalmi karaktere, ami őt lényegesen megkülönbözteti minden más, nagy monoteista világvallástól, van egy olyan vonása ami kizárólag csak az övé, amitől mégis egészen más. Egy egyszerű, szinte banális történettel szeretném szemléltetni ezt az állításomat"

a pásztorlevél folytatása itt >>
___________________

Francis Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa 
<br />
(1953; olaj, vászon, New York, magántulajdon)Francis Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa
(1953; olaj, vászon, New York, magántulajdon)


Komment | A szerző királyi többesben beszél. A szöveg jelenős részét egy közhelyes sablontörténet teszi ki, amit ráadásul túl hosszúra írt Adorjáni; plusz egyáltalán nem ideillő az iszlámmal kapcsolatos kulturális problémák miatt.

A szöveg inkább a kereszténység (vagy a keresztények) felsőbbrendűségi tudatára játszik rá, s az üzenetnek csak a végére sikerül személyessé válnia. Egyáltalán nem politizál, de textusa sincs – igaz, ez nem feltétlenül kötelező. Eredeti megfogalmazás: a feltámadás "nem az Ő személyes sorsának isteni happy end-jét jelenti".

retorika, a beszéd felépítettsége: **
textusszerűség: *
közhelyek: **
politikai üzenet: *



BORZÁSI ISTVÁN,
a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek elnöke


"A bizonyságtétel reggele | Húsvét reggelén az angyal azt kérdezte a sírhoz siető asszonyoktól: "Mit keresitek a holtak közt az élőt?" Az angyal kérdésében először is csodálkozás van:

"Hát nem emlékeztek rá, hogy megmondta néktek? Nem ismeritek az Írásokat? Mit keresitek a holtak között az élőt?" Aztán, mintha szemrehányás is lenne ebben a kérdésben: a halott dolgok között keresitek?

Tudhatnátok, hogy Ő nincs a holtak között! Az üres ceremóniák, holt formaságok között nincs ott Jézus! Útba is igazítja őket: "Menjetek, mondjátok meg ezt az Ő tanítványainak!" Ne keressétek itt, máshol fogtok találkozni Vele."

az üzenet folytatása itt >>
___________________


Komment | Borzási is a húsvétról beszél, minden politizálás nélkül, kicsit logikátlanul, de szubjektív jelleggel. Abból indul ki, hogy nagyon sokat keresnek valamit, és ebből arra következtet, hogy Jézus az, akit keresnek – ennek a konklúziónak nincs elégséges alapja.

A bibliai idézetek nem minden esetben találnak pont oda, ahol alkalmazza őket. A keresés-tematika kapcsán olyasmit is ír, ami nyilvánvalóan nonszensz: ti. hogy Mária a halott Krisztussal akart találkozni. No, igen, a feltámadottal már lehet – erre van kiélezve a tulajdonképpeni üzenet is. Így juthat el az ember a kereséstől a találkozáson át a bizonyságtételig. Lényegre törő, frappáns, nagyon egyszerű. Talán túlságosan is.

retorika, a beszéd felépítettsége: *
textusszerűség: ****
közhelyek: ***
politikai üzenet: *



JAKUBINYI GYÖRGY,
gyulafehérvári római katolikus érsek


"Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim! | Gyakran teszik fel a kérdést: Miért ünneplik külön a húsvétot románok és magyarok, keletiek és nyugatiak? Kétszer támadt fel Krisztus?

A kérdésre a bonyolult időszámítástan ad választ: a keleti és a nyugati húsvétszámítás eltérő hagyományt követ. De azt is mondhatjuk, hogy minden vasárnap húsvét van, mert ez a nap a feltámadás napja. Ezért tették át az újszövetség idején az „Úr napját" szombatról vasárnapra."

a körlevél folytatása itt >>
___________________


Komment | Retorikai szempontból nem szerencsés felépítésű szöveg, témáról témára ugrál, logikailag nem igazán követhető. Használja a jobboldalinak címkézett retorika eszköztárát („nemzet lelki megújulása”, „meg kell menteni a keresztény Európát”).

Nincs textusa, központi gondolata inkább a történelmi események köré épül (1956, nándorfehérvári csata, a főegyházmegye ezer éves jubileuma), nem pedig a húsvéti hit tartalma köré; bár helyenként a az ünnepről is szó esik.

A politikai és a teológiai érvelés a törökös témában ütközik, mert a "minden nemzet" kategóriájába a muzulmán nemzetállam Törökország is beletartozik. Jakubinyi teljesen elfogadható követelményként állítja be, hogy a társadalomnak kereszténnyé kell válnia, s ennek érdekében buzdít a szavazásra – bár nem érthető, hogy ennek mi köze a húsvéthoz.

Továbbá: e diszkrét célzásból a magyarországi választásokra az olvasó nem kap támpontot arra, hogyan bírálja el, hogy valamely politikus valóban "egyházát és nemzetét szolgálja". Erőteljesen ajánlja a szent gyónást és az áldozást, legalább egyszer egy évben.

retorika, a beszéd felépítettsége: *
textusszerűség: *
közhelyek: ***
politikai üzenet: ****


Diego Velázquez: X. Incze pápa 
<br />
(1650; olaj, vászon, Galleria Doria Pamphili, Róma)Diego Velázquez: X. Incze pápa
(1650; olaj, vászon, Galleria Doria Pamphili, Róma)



PAP GÉZA,
az Erdélyi Református Egyházkerület


"Húsvéti körlevél Bibliaolvasás: Jn 20,24-31 | Húsvét ünnepe alkalmából ismét hangzik a bizonyságtétel: Krisztus feltámadott. Az Istennek Fia, aki testet öltött, lakozott közöttünk, aki érettünk szenvedett, és meghalt, – harmadnapra feltámadott a halálból. Erre hangzik 2000 éve a kérdés, hogyan lehetne bizonyosságra, húsvéti hitre jutni? A megjelölt ige arra biztat, hogy ne szégyelljük a szívünkben megfogalmazódó kérdéseket, még a kételkedést sem."

a körlevél folytatása itt >>
___________________


Komment | A szerző valódi prédikáció-formátumban írta meg üzenetét, ami írásban nem érvényesül igazán, mert hiányzik belőle az élő bemutatás dramatikus helyzete és eszközei. Az anyaszentegyházat az anyaméh szimbolikával kezeli, s kijelenti, gyülekezet nélkül nem lesz hit. Ez azt implikálja, hogy egyház nélkül nem lehet kereszténynek lenni – ez egyszerűen nem igaz; gondoljunk csak a remetékre.

A szöveg Tamás történetét magyarázza el még egyszer. Szinte csak szövegmagyarázatot kapunk, a személyesség igénye nélkül, viszont pontokba szedve, logikusan összerakva. Kiemeli azt a protestáns elvet, mely szerint a hitet nem érdemli ki senki, az egyszerűen ajándék.

A püspök határozottan kiáll – szinte propagandisztikusan – a templomba járás mellett, kérdés, milyen hatékonysággal. A Tamás-tematika elvileg megszólíthatja "a bizonytalanokat".

Ámde az ember alaptermészete – például a kételkedés – nem lehet elvi akadálya a hitre jutásnak, mert ebből az következne, hogy a ritkán eltöprengő típusok könnyebben hisznek (ergo "az értelmiség" nehezebben, ha szabad ilyet), s ez pedig nehezen hihető.

retorika, a beszéd felépítettsége: ***
textusszerűség: ****
közhelyek: ****
politikai üzenet: *



ROOS MÁRTON,
temesvári római katolikus püspök


"»Isten ugyanis a hit által tett megigazulttá, hogy megismerjem őt: föltámadásának erejét, de a szenvedésében való részesedést is. Hasonló akarok lenni hozzá halálában, hogy eljussak a halálból való föltámadásra« (Fil 3,10-11).

Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből idézett szavaiban benne foglaltatik mindaz, ami átfogóan jellemzi Krisztus titokzatos személyét, feltámadásának rejtelmét. Mindazt, amit mi a húsvéti szent időben ünnepelünk. Ugyanakkor előrevetítése ez, a keresztényi életútnak, életmódnak, célnak és felfogásnak.

az üzenet folytatása itt >>
___________________


Komment | Az írás lényegileg frappáns, textus-szerű igemagyarázat, azzal a kissé érdekes teológiai elképzeléssel megspékelve, hogy a bűnös ember részt vehet az eleve bűntelen Jézus, az Isten fia kereszthalálában.

A szerző katolikus egyházi vezetőként ragaszkodik a jó protestáns hagyományokhoz, mely szerint egy vagy több kiemelt bibliai szöveghelyet kell végigmagyarázni.

A pontos textus-fejtegetés általános szokás és kötelező elv – lásd Pap Géza írását jelen összeállításunkban –, szinte minden lelkész ragaszkodik hozzá, kivéve Tőkés Lászlót. A szöveg végén az ellentétpárhuzam (meglehetősen szokványos eszköz) lerontja a retorikai színvonalat, de közhelyességében is hat.

retorika, a beszéd felépítettsége: ****
textusszerűség: *****
közhelyek: ***
politikai üzenet: *

Egy Velázqueznek tulajdonított rajztanulmány a pápa-portréhozEgy Velázqueznek tulajdonított rajztanulmány a pápa-portréhoz



SZABÓ ÁRPÁD,
unitárius püspök


"Jézus tanításából és viselkedéséből levonhatunk két megállapítást. Így még senki sem volt meggyőződve, hogy az ember üdvössége az örök életben teljesedik ki, és hogy Isten ezt az életet őáltala adja. Úgy állt az emberek elé, mint akiben megvan a megoldás.

Ilyen üzenettel és igénnyel eddig még komolyan senki nem mert fellépni. Vallásalapítók és próféták csak azt merték hirdetni, hogy a megoldás Istennél van. Jézus azt hangoztatja, hogy aki őt elfogadja és követi, az az élet útját választja. Az evangéliumok azt bizonyítják, hogy ezt a gondolatmenetet kevesen tudták követni."

az üzenet folytatása itt >>
___________________


Komment | Szabó filozófiai nyelvezettel meséli el még egyszer azt, ami már adott módon az evangéliumban le van írva. A szöveg ezért inkább értekezés Jézus kereszthaláláról, minden személyes jelleg nélkül, általánosságokat mondva, amit már jobbára mindenki ismer.

A szöveg egységes, logikailag követhető, csak épp a legfontosabb, a Jézusban való személyes hit kérdése hiányzik belőle. Viszont van benne egy jótékony hatású bon mot, amire felkaphatják a fejüket mindazok, akik az üzenet hallgatása közben elálmodoztak: nagypéntek "a gondviselés krízise is volt". Szimbolika-különdíj ezért a mondatért jár: "Húsvétkor olyan valakire nézünk fel, aki a halálban öltötte magára az életet."

retorika, a beszéd felépítettsége: ***
textusszerűség: *
közhelyek: **
politikai üzenet: *



TŐKÉS LÁSZLÓ,
Királyhágó-melléki református püspök



"Várjuk, hívjuk, keressük és kövessük Őt! | Húsvét nagyhetében, Jézus keresztútjának gyötrelmes stációin, nagypénteki pokoljárásának mélységében hadd idézzük az Ő „panaszát", mely egy németországi – lübecki – szobrának a feliratán olvasható. Jézus panasza így szól: „Ti Mesternek hívtok – és nem kérdeztek engem… / Útnak neveztek – és nem jártok rajtam… / Világosságnak hívtok – és nem néztek reám… / Életnek neveztek – és nem kerestek engem…"

az üzenet folytatása itt >>
___________________


Komment | A püspök és az egyházkerület vezetőinek üzenete meglepően rövid, s az utolsó bekezdést kivéve a lényegről szól. Nincs ugyan textusa, de a húsvétról szól. Intelligens biztatás a húsvéti hitre: az út-igazság-élet szoborfeliratos vers akár a taóra való célzásként is értelmezhető.

A kálvária (járjuk végig a stációkat?), az áldozat, az önvizsgálat és a bűnbánat hangsúlyozása viszont erőteljes utalás a katolicizmus alapfogalmaira. Ezt akár ökumenikus gondolatként is érthetjük – Tőkés László szinte katolikusabb az egyetemes történelemben elvesző Jakubinyinál.

Tény, hogy a püspök nem állta meg, hogy ne emlegesse "a múlt sötét árnyait" a nemzet felett, de az ezután beiktatott költői kérdés és felkiáltás retorikailag ellenpontozza a bakit (igaz, a direkt felhívást már egy közleményben elsütötte a püspök).

retorika, a beszéd felépítettsége: ****
textusszerűség: ***
közhelyek: **
politikai üzenet: **



ZAKARIÁS LORÁND,
a Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház kolozsvári gyülekezete nevében


"A szeretet legszebb gesztusa | Jézus Krisztus otthagyta az örökkévalóságot, hogy az üdvösség felszabadító üzenetének szavaiba öntse az egyetemes idő legszebb szerelmi vallomását (János 3:16). A tét – szeretete tárgyának örök sorsa – annyira jelentőségteljes volt s az út oly nehéz, hogy nem volt, nem lehetett senki rajta kívül, aki e tervet képes lett volna lefektetni majd megvalósítani."

az üzenet folytatása itt >>
___________________


Komment | Retorikai szempontból jól felépített írás, amely a húsvét személyes üzenetére helyezi a hangsúlyt. Persze odaszúr egyet a piacközpontú társadalomnak (pontosabban a kamatnak: ezt a pénzpiaci műveletet a Korán is tiltja, ezért a bankárok már a középkorban is kitaláltak kiskapukat), de ezt sem olyan formában, hogy elterelje a szót a lényegről, Jézus megváltó munkájáról.

Közhelyeket nem igazán használ – lehet, azért sem, mert civilben, az Élet és Egészség Kiadó felelős szerkesztőjeként irodalmi igényű szövegeket olvas nap mint nap.

retorika, a beszéd felépítettsége: ****
textusszerűség: ****
közhelyek: ***
politikai üzenet: *

Az írások forrása a Szabadság és az Új Magyar Szó napilapok

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS