2019. aug. 25. vasárnapLajos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Hamburgerul este bine”

összeállítottaBotházi Mária 2006. március 28. 16:45, utolsó frissítés: 15:02

Az erdmagyarok #b#romántudását#/b# firtató írásunkkal úgy tűnik, darázsfészekbe nyúltunk. Összeállításunk folytatása következik.





A múlt héten megjelent, Túlélőkészlet kezdő romántudóknak című cikkünk nyomán sok levelet kaptunk – ezúton is köszönet mindenkinek az együttműködésért.

A sztorikból és a véleményekből válogatást közlünk: a történetekből azokat hozzuk, amelyek meglátásunk szerint nem forognak közszájon. A román nyelvoktatást firtató kérdésre adott válaszok közül pedig az egymástól eltérő vélekedéseket mutatjuk be. Összeállításunkat két részben – ma és holnap – közöljük.

_________________________



Orsi:

Egy udvarhelyi lánnyal történt a kolozsvári Művész moziban. Elkésett, és a sötétben látott valahol egy szabad helyet. Rákérdezett: – Ocupaţia? (Foglalkozása?) Az illető értetlenkedett. Ismét kérdezte, már egyre többen fordultak feléjük. Végül hangosan és erélyesen rászólt a pasasra: – Ocupaţia?! Erre az nagy ijedten: – Lăcătuş (Lakatos) (Románul a foglalt ocupat-ként hangzik – szerk).


János:

Gyulafehérváron tudvalevően csak a katolikus egyházi intézmények körül élnek-dolgoznak magyarok (ez mondjuk enyhe túlzás, de tényleg csak enyhe). Az egyik teológiai tanár megkérte a konyhán dolgozó székelyföldi leánkát, venne már neki egy pár zoknit a piacon.

A leánka el is ment, csak azt nem tudta pontosan, hogy a zokninak hogy mondják románul. Annyit tudott, hogy vagy ciorap, vagy picior. Persze, hogy először piciort (láb) kért, majd amikor látta az eladó megdöbbent arcát, gyorsan helyesbített ciorapra. Erre fel női harisnyát akartak adni neki, szegény kénytelen volt szégyenszemre hazamenni és megtudakolni, hogy is mondják a zokninak románul (şosete).

(forrás: Wikipedia)(forrás: Wikipedia)






Fritz:

Egyetemi éveink alatt bentlakásban laktunk – az első hetek, hónapok nem voltak zökkenőmentesek, ami a romántudást és kommunikációt illeti, kezdve olyan alapvető kis dolgokkal, hogy nem tudtuk, hogyan köszönjünk a román kollegáknak.

A reggel és az este rendben volt: "bună dimineaţa" (elhagyva a dragi telespectatori-t, amit a TV-ből tanultunk) illetve "noapte bună" (aztán időközben megtanultuk a somn uşor-t – szép álmokat – is). Viszont amikor találkoztunk, általában lehellóztuk őket, ami széles mosolyt csalt szájuk szélére, amíg egyikük meg nem tanította a "Salut"ot. (…)


Legnagyobb gondot természetesen

a hétköznapi tárgyak okoztak, amelyekkel addig nem találkoztunk. Például a függönyt így írtuk körül: "O să aduc o bucată de pânză pe care să punem la geam ca să nu se uită la noi vecinii" (Hozok egy darab vásznat, amelyet az ablakra tehetünk, hogy ne lássanak bennünket a szomszédok) – mindezt félig röhögve és remélve, hogy csak kiejti a száján az illető a mágikus szót. (…)



Egy vizsgán közöltem: "Acum putem să examinăm obiectul pe-ndelete" (Most pedig ráérősen megvizsgálhatjuk az illető tárgyat). A tanar rámnéz, elmosolyodik, és valami ilyesmit mond: "Vorbeşti aşa de frumos limba română" (Olyan szépen beszélsz románul). Később világosítottak fel a kollegáim, hogy olyan szófordulatot használtam, amelyet legalább száz éve nem használnak.

(forrás: Crazy Chameleon Piercings)(forrás: Crazy Chameleon Piercings)


Erre megkérdeztem, hogy ugye, már a "glie" (föld, rög) meg a "nea" (hó) szavakat sem használják. Csodálkozva bámultak rám, honnan tudom ezek jelentését, amikor még ők sem. Hála nektek, első osztálybeli román leckék!

Idővel román kollégánk elköltözött a szobából (szegény nem bírta valami sokat), és magával szerette volna vinni a matracát. Erre a haverom: "De ce vrei să iei mădraţul cu tine?"(Miért akarod magaddal vinni a – és itt a magyar matrac szó románul értelem nélküli tükörfordítása következik).


Attila:

Nemrégiben mondtam: hamburgerul este bine (A hamburger jól érzi magát).





Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS