Nem tekinti hitelesnek az interjúadó A Hétben megjelent szöveget
szerk. 2006. március 09. 15:16, utolsó frissítés: 14:04Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagja azt állítja, a hetilap megszegte megállapodásukat.
A Transindex megkeresésére Parászka Boróka, a hetilap főszerkesztője nem akart élni megszólalási jogával. Az interjú szövegének Hantz Péter-féle változatát alább közöljük.
Hantz Péter szerkesztőségünkbe juttatott közleménye a következő:
"A Hét című folyóirat felelős szerkesztője, Parászka Boróka interjút kért tőlem az erdélyi magyar felsőoktatás időszerű kérdéseiről. Mint minden más riporternek, neki is készségesen rendelkezésére álltam.
Parászka Boróka és munkatársai mind szóban, mind pedig írásban megerősítették: eleget tesznek azon kérésemnek, hogy az esetleges pontatlanságok kiküszöbölése érdekében átnézhessem az interjú szövegét, és a szerkesztés nélküli változat nem kerül nyomtatásba. Az ígéretben bízva az interjú alatt többször visszaugrottam és kiegészítettem a korábbi kérdéseket, illetve elmondtam néhány, csak a felelős szerkesztőnek szánt információt is.
Többszöri sürgetésem után az interjú szövegének első részét lapzárta előtti délután küldték el elektronikusan, és lapzárta után kaptam kézhez. Második részét mindmáig nem láttam. Közben, akaratom ellenére, nyomtatásba került az általam nem pontosított, gyakorlatilag szerkesztés nélküli, az élő beszéd nyers lejegyzésének megfelelő szöveg. Ezt a bizalmammal való visszaélésként vagyok kénytelen értelmezni.
Mivel Parászka Boróka elutasította hogy saját nevében elnézést kérjen a történtekért, és föltegye A Hét honlapjára az interjú szerkesztett változatát, azzal a kéréssel fordultam több sajtóorgánumhoz és világhálós portálhoz, hogy hozzák nyilvánosságra az első rész szerkesztett változatát, mely tartalmában nem, de koherenciájában és pontosságában több a nyers szövegnél.
Hantz Péter"
A Hantz-interjú nyomtatásban megjelent változata elérhető A Hét honlapján, a beszélgetést Parászka Boróka készítette. A Hantz Péter-féle verziót az alábbiakban, betűhíven közöljük.
"Az egyetem körüli vita mozgatója a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Mi ez a szervezet?
A BKB a tavaly májusban megszervezett Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia szervező-csapatából nőtte ki magát. A konferencia szervezésében számos kolozsvári egyetemi oktató vett részt, célunk pedig az volt, hogy áttekintést nyújtsunk az európai kisebbségi egyetemek szerkezetéről, működéséről és finanszírozásáról. Az eredmények összegzésekor nyilvánvalóvá vált, hogy az erdélyi magyarság -európai összehasonlításban- igen kevés jogot és lehetőséget harcolt ki magának.
A konferenciát a Világhálón, virtuálisan szerveztük. Rendezvényünkön huszonöt olyan felsőoktatási intézmény vett részt, melyekben részben vagy teljes egészében egy kisebbségi nyelven oktatnak. A konferencia anyagából létrejött egy adatbázis, sőt egy képgyűjtemény is – ezek a https://conf.bolyai-u.ro honlapon érhetők el.
Ezekből kitűnik, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen milyen méreteket ölt a kisebbségi nyelvhasználat mellőzése: teljességgel hiányoznak a magyar nyelvű feliratok, alig vannak magyar oktatókról elnevezett tantermek - szinte kizárólag csak román és idegen személyiségeket ér ilyen megtiszteltetés. A rektori folyosó berendezése is a magyar egyetemi polgárok megalázását célozza: a BBTE, illetve a jogelődjének tekintett intézmények rektorairól készített portrésorozatból teljességgel hiányoznak a magyar származású rektorok arcképei.
A magyar oktatási vonalnak lényegében nincs sem döntéshozási, sem pénzügyi autonómiája, a magyar nyelv nem használható az egyetem hivatalos ügyintézésében. Gyakran a tantervet is a román kollégák érdeklődése szerint kell összeállítani. Sok tanári állás betöltetlen, a jogi karon például csak egyetlen-egy magyar oktató dolgozik. Az egyetem hivatalos kiadványai szinte kizárólag csak román nyelven jelennek meg, az okleveleket csak román nyelven bocsátják ki, és a sort még folytathatnám.
A kiértékelés után fölvetettem, hogy folytassuk a munkát szervezett formában, hozzuk létre a BKB-t. Elsődleges célunk a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozása, de lépéseket teszünk az önálló állami magyar egyetem újraindítása, illetve az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetének átfogó rendezése érdekében is.
De mégis hogyan határozható meg a BKB? Szakmai, civil vagy politikai szervezet?
A BKB-nak nincs jogi személyisége, a kolozsvári magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók informális társaságaként lehet meghatározni. Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetként fogjuk bejelenteni a kolozsvári bíróságon.
Van-e az általatok kívánt önállósuló magyar egyetemmel kapcsolatban valamilyen konkrét szervezeti, szerkezeti elképzelés? Van-e kész egyetem-terv?
Az egyetem létrehozásának kérdése jelenleg nem aktuális, ezért most a magyar karok beindítására koncentrálunk. Erre vonatkozóan már született egy részletes terv, melyet a Péntek professzor által vezetett munkacsoport dolgozott ki. Megemlíteném, hogy 1998-ban készült egy részletes forgatókönyv az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetének átfogó rendezésére is. Ebből nagyon sok elemet át lehetne emelni egy új elképzelésekbe.
Természetesen szükség van új, a változó körülményekhez igazított koncepciókra is, de ilyen nagyságrendű munkák elvégzésének nem látom értelmét addig, amíg a magyar karok, a magyar egyetem létrehozásáról nem születik elvi döntés. A terv létrejöttének kizárólag anyagi akadályai vannak. Mi egy magyarországi felsőoktatási szakértőkből álló csoportot kértünk fel a folyamat összehangolására, mert nem szeretnénk, ha helyi érdekek befolyásolnák a tervezést. A munka oroszlánrészét természetesen erdélyi szakemberek kellene vállalják.
Mennyibe kerül egy ilyen előtanulmány?
Egy teljes, részletes tanulmány, amely figyelembe veszi az összes felsőoktatási, etno-demográfiai, szociológiai, munkaerő-piaci vonatkozást, és felkészíti a leendő egyetem vezető tisztségviselőit is, körülbelül tizenkétmillió forintba kerülne.
A közvélemény számára egyáltalán nem vált egyértelművé, hogy most a magyar karok létrehozásáról, vagy az önálló egyetem kérdéséről van-e szó. A kezdeményezést támogató nyilatkozatok – akár az MSZP-ről, akár az RMDSZ-ről van szó – az önálló állami magyar egyetem jogosságát hangsúlyozzák. Miért mosódott össze ez a két történet?
Az RMDSZ és az MSZP nyilatkozatait nem tisztem elemezni. Taktikai okokból most nem célszerű hangsúlyozni ezt a lépcsőzetességet, de végső célunk az önálló, állami finanszírozású magyar egyetemi hálózat megteremtése.
Tavaly május óta ezek szerint a BKB visszalépett a saját követeléseit illetően.
Nem léptünk vissza, mert a további munkát nagyon megnehezítené ha a magyar karok létrejötte után rögtön újabb követelésekkel állnánk elő. A Bolyai Egyetem, az önálló egyetemi hálózat létrehozásáról nem szabad lemondanunk, de ezen célok elérését távolabbi feladatként kell megfogalmazunk.
A BBTE huszonegy karral működik. Ez iszonyatos mértékű bürokráciával jár. Nem lenne egyszerűbb átláthatóbbá és irányíthatóbbá tenni a meglévő struktúra működését, mintsem tovább növelni a bürokráciát három újabb karral? Az önálló karok indítása elképzelhető-e teljes egyetemi reform nélkül?
Mindenképpen önálló struktúrákat kell kérnünk, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy hiányuk felgyorsítja nemzeti közösségünk asszimilációját. Az elmúlt években két álláspont körvonalazódott: vannak akik akarják, és akik elutasítják az önálló intézményrendszer kiépítését. Úgy gondolom, itt két érdek ütközik: az egyik meg akarja akadályozni, a másik pedig fájdalommentessé akarja tenni az erdélyi magyarság asszimilációját.
Ha azt akarjuk, hogy az erdélyi magyarság fennmaradjon, akkor önálló intézményekre van szükség. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy román struktúrákban kapunk valamicske autonómiát. Az elmúlt tizenöt év azt mutatta, hogy a magyar érdekek ilyen formában nem jeleníthetők meg, a magyar szimbolika pedig csak a nyilatkozatok szintjén van jelen. Ezek után kétségbe kell vonnom sok román kolléga jóindulatát is. A magyar kar védelmet jelentene ezzel a gyakorlattal szemben.
A BKB-t meglepően hatékony lobbicsoportként tartják számon. Strasbourgig, Brüsszelig eljutni, Nobel-díjas támogatókat megnyerni: ehhez komoly program, az utazásokhoz pedig pénz kell.
Ötletekért nem kell a szomszédba mennünk, új gondolataink vannak és lesznek, olyanok is, amelyek teljesen felkészületlenül fogják érni az ellenfeleinket. Anyagilag nagy segítséget kaptunk a nyugati magyar emigrációtól, valamint tehetős magyarországi üzletemberektől. A strasbourgi és a brüsszeli lobbit a magyar Európa Parlamenti képviselők segítségével bonyolítottuk le, a romániai magyar felsőoktatás kérdése pártok fölött álló magyar nemzeti üggyé vált. Köszönetet szeretnék mondani Gál Kinga Képviselő Asszonynak (Fidesz-MPP), valamint Tabajdi Csaba (MSZP), és Szent-Iványi István Képviselő Uraknak is.
Az egyetem-ügy szakmai autonómiáját mennyire tartjátok fontosnak? Mennyiben lehet leválasztani a politikai érdekekről az egyetemi autonómiát.
Egy olyan ügyet, amelyet minden politikai párt támogat, nem lehet pártpolitikai kérdésként kezelni. Az már nemzeti ügy. Kétségtelenül fontos az egyetemi autonómia, de ennek szerves részét kellene képezze a magyar egyetemi polgárok önálló döntéshez való joga.
Csupán a magyar politikai pártokat említed. Pedig Te magad az EMNT tagja vagy.
A BKB-nak lényegében annyi köze van az EMNT-hez, hogy én ez utóbbi oktatási szakbizottságát vezetem. Legjobb tudomásom szerint rajtam kívül legfennebb egy-két kolléga tagja még az EMNT-nek. Az, hogy mi az EMNT Oktatási Szakbizottságának irodájában, alkalmazottjával dolgozunk, örvendetes, de egy ilyen felajánlást bárkitől szívesen elfogadtuk volna.
Azt mondod, hogy ez a kezdeményezés, lobbi nem az EMNT saját ügye?
Természetesen a saját ügyének tekinti, és úgy látom, hogy ez messzemenően igaz RMDSZ-re is. Nagyon határozottan elutasítom, hogy a kezdeményezésünknek lenne bármilyen hazai belpolitikai elkötelezettsége. Tudomásom szerint senki nem óhajt a BKB vezetői közül politikai pályára lépni.
Bolyai Egyetem létrejöttének honlapot szenteltetek. Kihez, mihez kötődik intézményesen a kezdeményezés? Kié a honlap?
A honlap az én személyes tulajdonomban van. Szeretnénk további domain neveket is megszerezni a leendő erdélyi magyar felsőoktatási hálózat részére.
A honlapon a leendő egyetem háttérintézményei szerepelnek. Ezek mind a BKB hátterét képezik?
Szó sincs róla, az intézmények közt szerepel az Erdélyi Múzeum Egylet és az Erdélyi Magyar Műszaki-Tudományos Társaság is. A honlapon megjelenő háttérintézmények a magyar felsőoktatás háttérintézményei, de ez a hosszas megnevezés nem fért be a menűsorra.
A felsorolt intézmények létrehozói és működtetői joggal gondolhatják azt, hogy eddigi munkájukat egy olyan koncepció igazolásához használják, amely koncepció megalkotásában nem vettek részt.
Mi kapcsolókat vittünk fel a honlapra, és ez semmi kötelezettséggel nem jár azok számára, akikhez a mi honlapunkról el lehet jutni. De kit sérthet az, hogy ezen a honlapon szerepelnek? Egyetlen intézmény képviselője sem jelzett ilyesmit, sőt több kapcsolót kifejezetten a szervezetek kérésére helyezünk el a honlapon.
Mi nagyon sok olyan rendezvényt szerveztünk, amely nyitott volt mindenki számára, és ahol hozzá lehetett volna járulni a koncepció kidolgozásához. Ezek után még nagyobb figyelmet fogunk fordítani a kollegák infomálására, a munkába való bevonására, mert akkor talán elkerülhetők lesznek az ehhez hasonló abszurd felvetések.
Az önálló egyetem mellett érvelő kiadványotokban a mai egyetem háttérintézményeinek 25-30-át az önálló egyetem jogos jussaként határozzátok meg.
Az önálló karok nyugodtan működhetnének a jelenlegi infrastruktúrában, osztozkodás és külön akkreditáció nélkül. Az építkezés elkezdéséhez nincs másra szükség, csak egy elvi döntésre."
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!