2019. aug. 22. csütörtökMenyhért
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Románia-brand: olcsó európaiság, tradíciók és kelta elemek

Bakk-Dávid Tímea összeállította:Bakk-Dávid Tímea 2006. február 20. 14:37, utolsó frissítés: 13:21

Nyugati technika, ortodox misztika, nemzeti tradíciók, természeti kincsek. #b#Nem az ajánlat#/b#, a tálalás rossz.





Két éve készült, de már három éve „kiment divatból” az Országos Turisztikai Hatóság honlapja, a RomaniaTravel.com.

A négynyelvű, amúgy rengeteg hasznos információt közlő honlapot nézve a hivatalosan közvetített, az országhoz kapcsolt értékek a tradicionalizmus és az európaiság. A szlogen – Románia mindig meglep (România mereu surprinzătoare, Romania simply surprising) – azonban arra utal, kiötlői tudatában voltak annak, hogy a (nagy)világ szemében igenis már kialakult egy kép az országról, és ez nem épp pozitív.


Az előítéletek felülírásának szándéka azonban nagyjából kimerül annyiban, hogy az európaiságot görcsösen hangsúlyozzák – a turisztikai ajánlatok mindegyike kiemeli, hogy



a vidéki báj ötvöződik a minőségi szolgáltatással.

Ugyanakkor az ajánlat másik hangsúlyos eleme az olcsóság. Ami nem is biztos, hogy igaz.

Az internacionalizmus jegyében angol kulcsszavakat felvonultató mozgó-álló képek a főoldalon: autumn – golden landscapes – traditions – bumper harvest és ski – relaxing – holiday – winter. Vidám arcú, biciklisisakos bringázók, verőfényes sziklafal. Bárhol, bárkik lehetnek. A kőfejek. A világ második legnagyobb épülete a Pentagon után – Népek Háza mint Bukarest szimbóluma.

Ami a leglémebb: News-Nachrichten-Nouvelles fejléc alatt, jobb oldalon a szó szoros értelmében megfut az ember szeme. Gyorsan mozog a szöveg, kb. második nekifutásra annyit megtudunk,


2005-ös eseménynaptárt ajánlanak a turisták figyelmébe.

Aki esetleg nem tudja, milyen évet írunk, és rá akar kattintani az izgő-mozgó linkre, sűrű káromkodások után sem tudja becélozni… Hasznos infók turistáknak: a hatályos vámjogszabályok rendelkezései, magyarázatokkal ellátva, hozzáadottérték-adó (TVA) visszaigénylése, táblázat a nagyobb városok Bukaresttől mért távolságáról stb.

Az egyik ajánlott link, a hotels.ro cigarettaszünet miatt zárvaAz egyik ajánlott link, a hotels.ro cigarettaszünet miatt zárva



A letölthető cuccok között magyar prospektust is találtunk. A szokványos Duna-delta–hegyek–Drakula–bor–vendégszeretet brand után a dákoromán elmélet ismertetése következik.

A tüzes nyíl és a történelemA tüzes nyíl és a történelem
Ugyanott letölthető öt reklámszpot és négy kisfilm. Ha az előbbieket végre sikerül QuickTime Playerrel helyben megnézni (letöltve valamiért nem indulnak), és mondjuk balról jobbra haladunk, akkor a Duna-deltától a moldvai kolostorokon, a „Kárpátok vadregényes tájain” és a „kis Párizson” keresztül visszaérünk a tengerpartra.

A Fekete-tengeri „plázsa” a videócska szerint csupán annyiban különbözik egy akármilyen „beachtől”, hogy feltűnnek


a hetvenes évek képeslapjairól ismert, beton hotelóriások.

Delfin van, labdát pöccint, pálmafa az nincs. A delta szép és idilli, halászó lipovánokkal és vízimadarakkal: amikor a filmecske készült, tutti nem volt még madárinfluenza. A többi három szpot közös motívuma:


a világjáró tüzes nyíl.

Egy Artúr királyra emlékeztető páncélos kilövi, a nyíl meg ügyesen, mátrixos mozdulatokkal kikerüli a műemlékeket. Szerepe valószínűleg az, hogy csak épp elhaladva mellettük, megmutasson mindent, amit érdemes megnézni Romániában: harangkongató apácát, szénát hányó parasztembert, középkori freskókat.

A kelta hangulatú zene még jobban kiemeli a jelenetek A gyűrűk ura-i ihletettségét. Van itt minden:


román tündelány-lehelet,

hobbitszerű, népviseletbe öltözött legényke a hegycsúcson, várkastély-bástyára szökkenő, félig Drakula-, félig Aragorn-szerű alak. A csúcs: óriás lézerképernyő a kolostorban, kiszökken a tündelány, és hívogató mozdulatot tesz.


Tündelány-lehelet, kelta tánc 
<br />
és Drakula-AragornTündelány-lehelet, kelta tánc
és Drakula-Aragorn
Miután felócsudunk, nyomtassuk el a deltással. A filmek már .avi formátumúak, letölthetők, de ne örüljünk. Gyógyturisztikai központok, a kolostorok, a síparadicsomok és Bukarest nagyon rossz minőségű felvételeken. Mindenhol, de mindenhol bekapcsolt televíziókészülékek a hotel- és panziószobákban – lássa a külföldi, hogy működik, nemcsak dísznek van.

Az „európai színvonalú, de olcsó gyógyturizmus” üzenetet nyomató reklámban a balneoterápiás központokat, fürdőket, szállodákat bemutató képkockákba néha becsúsznak oda nem illő részletek.

Az európaiság összképét pl. picit összezavarja, hogy itt-ott hadészes bentlakáskonyhákat idéző „olcsófajansz” vagy lekopott lakkos falvédő deszkák hátterezik a széleskörű profi szolgáltatások bemutatását. A balneós reklámfilm amúgy csak 16 éven felülieknek ajánlott, hiszen legalább öt másodpercig mutatnak meztelenül egy


több mint középkorú hölgyet a pezsgőfürdőben.

A Bukovinát bemutató, mozgóképes turisztikai ajánlatban többnyire franciák áradoznak a szlogen szerint falusi vendégszeretetet, romantikus egyszerűséget és nyugati színvonalú szolgáltatásokat nyújtó vidékről. A Világörökség részét képező kolostorok mellől nem hiányozhatnak a fényképező turisták, akiket apáca kalauzol. Hegyvidéki vendégházbelső: szőttesek, népviseletbe öltözött házigazdák és nemzeti ételek. Juhnyáj, sőt:


juhászkutya kölykeit szoptatja.

A hegyvidéki sízés nálunk is jó, és olcsóbb – sugallják a Prahova-völgyét és Brassópojánát bemutató képsorok. Másik érv, hogy Romániát válaszd: próbálj ki új helyszíneket, ha meguntad az Alpokat, mert


itt is szép a kilátás.

Bukarest, a kis Párizs, kulturális központ, világhírű románok, Enescu, Cioran, Tzara és Ionesco – nagyjából ezek az eposzi jelzők és márkanevek. Időről időre megjelenik egy Románia-térkép, és nyilak jelzik, milyen külföldről érkező járatok vannak. A betonrengeteget kikerülni igyekvő kamera a rokokó épületbelsőkre, opera- és balettelőadásokra, festményekre és szobrokra közelít.


____________________


Felkérésünkre Kali Zoltán turisztikai szakértő is elemezte a filmeket:

Műfaj. Viszonylag hosszú (körülbelül 10 perc) promóciós filmanyag, semmiképpen nem nemzetközi csatornákon megjelenítendő reklámanyag (megjegyzem, ez utóbbi nagyon fontos lenne).

Konferenciákon, (turisztikai) szakmai kiállításokon, vásárokon való vetítésre, CD-n vagy DVD-n való szórásra alkalmas. Az anyagokat nézve az egykori Telenciclopedia ismeretterjesztő tévéfilmjei jutottak eszembe, ami jobb híján nézhető volt, és leginkább az általános műveltségünket sminkelte, de komolyabb érdeklődésre nem ösztönzött. Ezek az anyagok a "jé, milyen érdekes, és aztán ennyi" kategóriába tartoznak.

A bukaresti Népek Háza a világ második legnagyobb alapterületű épülete, ez a többek között a parlament székhelye isA bukaresti Népek Háza a világ második legnagyobb alapterületű épülete, ez a többek között a parlament székhelye is


Célréteg. Jó volna tudni, milyen csatornákon terjesztenék a filmeket – ennek hiányában csak az üzenetek és a stílus alapján következtethetünk a célközönségre.

Ezek alapján viszont a dolog csak enyhén biztató. Leginkább a nyugdíjas utazó, a kulturális sajátosságok iránt érdeklődő, kis keresztény melankóliát, olcsó lubickolást kereső, élete alkonyán lévő nyugat-európai lakosnak szólnak az anyagok. Ha már az irányzék erre állt be, a jó hír az, hogy a korosodó utazók rétege egyre bővül Európában, bizonyára ezek a megfontolások vezérelték a készítőket.

Konferenciaturisták, üzleti utazók, városlátogató fiatalok, aktív sportturisták, tematikus utakat, programokat kedvelők, családosok stb. nem igazán kerültek fókuszba; legalábbis maradandóan nem. De ez önmagában nem baj, mert emögött tudatosságot feltételezek: az elemzések alapján elsőként az időseket kell megszólítani.

Eredetiség, kivitelezés. Amennyiben a felsorolt hasonlatokat – a románok különleges kapcsolata Istennel, Bukarest a kis Párizs, a voronyeci kolostor a Kelet Sixtusi kápolnája és Bukovina a keleti Toszkána – nem tekintjük eredetieknek (ezt az olvasókra bízom), akkor innovációban még sokat kell gyúrnunk.

A narrátorhölgy vállalható angolságán kívül a filmek vizuálisan, hanganyagilag, szövegileg erős közepesnek számítanak, nincs bennük semmi kiemelkedő, maradandó. Ez esetben még csak azt a megállapítást sem lehet pozitívként elsütni, hogy a "kevés több".




Üzenet. Mivel is maradtam, miután megnéztem? Megszállott kolostor- és zarándokhely-látogatóként – azaz vallási turistaként – a bukovinai film megtekintése után lehet, hogy a must see before die listámra teszem a térséget.

Annak ellenére, hogy a bukaresti film csak a büszkén vállalhatót érintette, és kulturális centrumként prezentálta a fővárost, egy városnéző számára nem volt túl meggyőző, még akkor sem, ha megjegyeztem, hogy egy színházjegy csupán két és egy operajegy csupán három euró – főleg, ha a mezőny résztvevője Prága, Budapest, esetleg Moszkva is.

Talán a gyógyturizmusért küzdöttek leginkább a készítők. A maradandó üzenet: kis medencék, kétes ízléssel berendezett szállodaszobák, kedves, de csúnya masszőrök – viszont, kedves gyógyulni vágyó, mindez nagyon-nagyon olcsón, a nyugati árak töredékén megkapható.

Összességében az amúgy nem rossz Simply Surprizing szlogen a filmek tükrében egyelőre üres marad (hogy zárásként a keserű mellé édes falat is kerüljön). Ezúttal sajnos nem sikerült ügyesen kiaknázni azt a viszonylag bőséges nyersanyagot, melyből a filmek merítenek.

A próbálkozás értékelendő, de még távol áll attól, amire a nemzetközi piacon többen felkapnák a fejüket. Romániának pedig erre van szüksége.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS