2019. október 23. szerdaGyöngyi
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kultúra-méter: a városiak 60%-a soha nem számítógépezett

szerk. 2006. február 06. 19:19, utolsó frissítés: 18:51

A romániaiak 74%-a soha nem jár moziba, csupán 5%-nak van ötszáznál több könyve, 37%-a pedig egyetlen külföldi írót sem ismer.





A felmérés készítői többek közt arra próbáltak választ kapni, csökken-e Románia lakosságának a kulturális termékek iránti igénye, melyek azok a tényezők (földrajzi elhelyezkedés, az információ- vagy időhiány, a költségek), amelyek meggátolják a lakosságot a kulturális termékek elérésében, és hogyan befolyásolja a kulturális piac globalizációja a fogyasztást.

A CURS közvélemény-kutató és a Kulturális Tanulmányi és Kutatóközpont (CSCDC) közös kultúrafogyasztási felmérése 2005. november-decemberében készült. Részeredményekről itt lehet olvasni.



A “bourdieu-i ihletésű” kutatás vezetői leszögezték, nem csupán a magaskultúra termékeit, hanem a tágabb értelemben vett kulturális közeget, intézményrendszert, tőkét és piacot próbálták vizsgálni.

A felmérés 1636, 15 éven felüli személy megkérdezésével, reprezentatív minta alapján történt, a hibaszázalék 2,9.

Ahol létezik kulturális intézményrendszer, a lakosok többsége hasznosnak és szükségesnek találja azt. A megkérdezettek válaszai alapján kitűnik, a lakosság több könyvtárat, sportcsarnokot és stadiont szeretne lakóhelyén. A lakosok nagy többsége


soha nem jár koncertre (57,14%),

kiállításra és múzeumba (61,3%), moziba (74,27%), színházba (76,46%) és operába (87,97). A népesség mintegy harminc százaléka az elmúlt egy évben egyszer sem volt múzeumban vagy történelmi emlékhelyen.

A kérdőív a lakosok irodalmi-kulturális ismereteit is tesztelte: kiderült, Mihai Eminescu (19.35%) a legismertebb román író, őt követi Sadoveanu (14.48%), Creangă (14.04%) és Liviu Rebreanu (6.64%). A világirodalom képviselői közül Dumas (8,8%), Shakespeare (5,7%), Balzac (6,4%), Tolsztoj és


Jules Verne (6,3%) van a topon.

Paulo Coelhót 3,1 százalék említette. A megkérdezettek 37 százaléka egyetlen külföldi, 8,5 százalék pedig egyetlen román írót sem tudott megnevezni. Negyven százalék egyetlen román festőt, egyharmaduk egyetlen román rendezőt sem ismer. Sergiu Nicolaescut a megkérdezettek ötven százaléka nevezte meg mint legismertebb rendezőt.




A megkérdezettek mintegy 35 százaléka csupán a családi költségvetés 0-5 százalékát fordította egy hónap alatt kulturális termékekre.

A szociológusok megpróbálták leellenőrizni, igaz-e a közvélekedés, miszerint óriási eltérés tapasztalható a városi és vidéki lakosság kultúrafogyasztási szokásai között a városiak javára. Kiderült,


a tévénézés terén csupán ötszázalékos a különbség

a városi és falusi lakosok között (előbbiek 87, utóbbiak 82 százaléka naponta több mint egy órát tévézik). A városiak 60%-a naponta minimum egy órát hallgat rádiót, a falusiaknál az arány 51%. A diszkóba járás terén még kisebb az eltérés: a városiak 3,7, míg a vidékiek 3,2 százaléka hetente ellátogat a szórakozóhelyre. A falusiak nagy többsége igényli vagy hasznosnak tartja, hogy településén legyen művelődési otthon (74%), könyvtár (61%), illetve könyvesbolt (63%). Ez nagyrészt megegyezik a városiak igényeivel.


Különbség akkor tapasztalható,

amikor múzeumról, színházról, kiállításokról, operáról van szó: a városiakhoz képest a vidékieknek csak mintegy a fele igényli, hogy lakóhelyén megtalálhatóak legyenek ezen intézmények.

A vidékiek és városiak kulturális termékfogyasztása között a legnagyobb különbség a rendszeres (napi) internetezés, olvasás és számítógépes játékok használata terén tapasztalható. A kutatók a jelenséget a hozzáférési lehetőség korlátozottságával vagy teljes hiányával magyarázzák.

A megkérdezett városiak 18 százaléka netezik, illetve 15 százalékuk játszik számítógépes játékokat naponta, míg a falusiaknak csupán 4-4 százaléka tölt el ily módon egy órát. Ugyanakkor a városiak mintegy 60, a falusiaknak pedig


90%-a soha életében nem használt még számítógépet.

Meglepi: a romániai háztartások mintegy ötödében van DVD-lejátszó. A romániai háztartások egyharmadának pedig van legalább egy tagja, aki hozzáférhet számítógéphez.

A megkérdezés időpontja előtti 12 hónapon belül az alanyok 72,6%-a nem vásárolt egyetlen hangkazettát, 73,4% egyetlen CD-t, 94% egyetlen videokazettát, több mint 90% pedig egyetlen DVD-t sem. Ezek az adatok némileg ellentmondanak a fogyasztási mutatóknak, amit a kutatók a következő adatsorral magyaráznak: az érintett fogyasztók 9 százaléka illegális másolatban szerzi be a filmeket, 18 százalékuk pedig az internetről tölti a zenét. A megkérdezettek 12 százalékának


egyetlen könyve sincs otthon,

a folyóiratokat, újságokat és tankönyveket leszámítva. 19 százaléknak 101-500, 23 százaléknak 51-100, 20 százaléknak 21-50 darab könyve van, és csupán öt százalék rendelkezik félezer kötetnél többel.

A népesség 73%-a egyáltalán nem jár moziba. A moziba járók többsége jellemzően 21-30 éves, városi nő.


Az igen válaszok arányát piros színnel emeltük kiAz igen válaszok arányát piros színnel emeltük ki

A romániai régiók lakói közötti különbségek úgy is megragadhatók, hogy Erdélyben a népművészeti és színházi előadások, Munténiában a filmek, míg Moldvában az önképzőkörök és a diszkók a legnépszerűbbek.

Érdekes adalék, hogy a romániaiak jó része – 47 százaléka – rendszeresen jár különböző népünnepélyekre – városünnepre, szüreti bálra, sörfesztiválra. A legkedveltebb kézműves termékek a bizsuk és ékszerek, ezeket szorosan követik a vallási ikonok.


Konklúzióként levonható,

a romániai fogyasztók körében az audiovizuális termékek, főképp a televíziós műsorok dominálnak;

a lakosság azt fogyasztja, amihez hozzáférése van, és nem az igény határozza meg a kínálatot;

az írott kultúra professzianizálódik, vagyis azok, akik rendszeresen olvasnak, előnyben részesítik a szakterületüknek megfelelő irodalmat;

a mozgóképkultúra tekintetében legkedveltebbek az akciófilmek és a vígjátékok;
a fogyasztók elenyésző százaléka szerzi be törvényes úton a filmeket, illetve az általa hallgatott zenét;

a legnépszerűbb a népzene;

bár ízlés tekintetében elenyésző a különbség, a vidéki lakosoknak kevesebb hozzáférési lehetőségük van a kulturális termékekhez, mint a városiaknak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS