2020. január 27. hétfőAngelika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mit árul el tulajdonosáról a céges csésze aljára kövesedett kávé?

Bakk-Dávid Tímea Bakk-Dávid Tímea 2006. január 26. 17:59, utolsó frissítés: 17:16

Mutasd a munkahelyi csészéid, s megmondjuk, ki vagy, valamint hogy #b#kinek, hol és meddig#/b# dolgoztál.





Ha az alkalmazottak többségének nagyobb formátumú csészéje van, az általában arra utal: van protokolltea és -kávé korlátlan mennyiségben, és titkárnő is akad, aki megfőzi. A főnök ezek szerint nem kicsinyeskedő, és nemcsak üzleti partnerei számára tartogatja az ingyenpiát.



Ha munkahelyi csészéd füle mögött már gyűl a kosz (v. ö. zseg), akkor valószínűleg régóta vagy munkaviszonyban, hacsak nem vagy mosogatásmániás.



A munkahelyi csészék jellegzetessége ugyanis az, hogy szinte soha nem mossák ki őket. Mivel az esetek nagy többségében ugyanaz a személy használja e tárgyakat, elégséges, ha néha belelöttyintünk egy kis vizet, majd


a tegnapi kávéalj feloldott felső rétegével együtt kiöntjük.

A céglogóval ellátott csészék tulajdonosai vagy hűséges munkatársak, vagy csak egyszerűen smucigok. Az első variánst alátámaszthatja a csésze aljára kövült, a behatóbb régészeti vizsgálatokat is lehetővé tévő barnás-szürkés réteg.

Cégvezetők, figyelem: egy kolléga, aki a cégnél még arra sem pazarol időt, hogy a fent leírt módon kiöblítse csészéjét, valószínűleg minden erejét a munkába fekteti.

Neki még fizetésemelés sem kell, elég, ha néhány év után meglepitek egy ugyanolyan, de vadiúj csuporral. A spórolós fajták is céglogós csuprot használnak – egyrészt mert ajándékba kapták, és továbbadni illetlenség, másrészt hogy ne kopjon az otthonról hozott, drága pénzen vett példány.

A képlet az ő esetükben egyszerű: ahány céglogós csupor, annyiszor váltottak munkahelyet. Voltaképpen az egyszerűség kedvéért meglennének egyetlen csuporral is, de kínosan mutatna egy Siemens feliratú az újabban a Nokiánál dolgozó alkalmazott íróasztalán.

A smiley-arcos csésze tulajdonosa igyekszik függetlenedni a munkahelyi elvárásoktól, könnyedén és lazán venni a dolgokat. Az ő szájából hangzanak el azok a kijelentések, amelyeket később szállóigeként emlegetnek munkatársai. (Pl. egy lazán odavetett mondat a főnöknek: „Mióta itt dolgozom, ez az első alkalom, hogy kettőnk közül én megyek el hamarabb!”)



Kétértelmű megfogalmazásai miatt róla szólnak a pletykák, de őt érik a szívatások is. Bár elvégzi munkáját, valamiért mindenkinek az a véleménye róla, hogy lusta. Néha erre rá is játszik, de csak a móka kedvéért: például projektleadási határidő előtti nap


tízpercenként cigiszünetet tart,

és látványosan sétálgat fel-alá kezében a Muszáj nekem dolgozni? Pont most? Pont itt? feliratú, kajánul vigyorgó pofát ábrázoló csészéjével. Emiatt várhatóan nem marad túl sokáig a cégnél, de ezt valószínűleg nem is bánja.



A feliratos csészék egyébként nem árulnak el túl sokat tulajdonosukról. A felirat hosszúságától és tartalmától függően a közölnivaló az unalmas/bárgyú és a szokatlan/elmés közötti széles (vagy nagyon is szűk) skálán mozog.

A tulajdonosa nevét tartalmazó sorozatcsésze mintegy kivetülése az egónak: nagy, (fel)színes, külső hatásokra fokozottan érzékeny. Látszólag egyedi, de voltaképpen behelyettesíthető. Ezt cégvezetőként a következő kísérlettel bizonyíthatjuk: vegyünk fel helyette egy azonos keresztnevű személyt, és lássuk el egy azonos feliratú csuporral.

A horoszkópos csupor tulajdonosának beilleszkedési törekvéseiről vall. Meg akarja mutatni, ki ő, és mivel azt látja, munkatársai többsége vonzódik az asztrológiához –


a vécén felejtett magazinok többsége

ugyanis mindig a horoszkópnál marad nyitva –, elsősorban csillagjegyével határozza meg önmagát. Konformista, alkalmazkodó, jó a munkabírása – ám a váratlan helyzeteket általában képtelen racionálisan kezelni. Mint például akkor, ha kiderül: rajta kívül legalább még egy munkatárs rendelt ugyanabból az üzletből, ugyanabból a sorozatból egy tökugyanolyan csészét.



Emellett egyes állatjegyek – úgymint a Kos, a Bika, a Bak – könnyen összetéveszthetők; általában pedig mindenki kényes arra, hogy miből iszik, és ki után. A tulajdon szentségét valló embertípus azonban személyes sértésnek veszi, ha véletlenül valaki az ő csuprát használja.


A ki ivott a csészécskémből?

kérdés vészjósló hangon történő feltevése egyébként is rendkívül sokrétű következményekkel járhat. Több tíz percre félbeszakadhat a munka, a folyosókra kivonuló kollégák nagy örömére, amint a közösség két megbecsült tagja egymásnak esik egy csésze miatt.

Egyes cégvezetők az uniformizált – eldobható, egyszer használatos papír- vagy műanyag – ivópoharak bevezetésével próbálják megelőzni ezeket a konfliktushelyzeteket.



Te melyikből innál?



A perszonalizált, egyedi készítésű csészék kedvelői többnyire vezető típusok. Az echte korondi, kézzel festett-zománcozott, vagy éppen utazási trófeaként szolgáló – párizsi látképet, Big Bent vagy a Mátyás-templomot ábrázoló – csészekölteményeknek néhány kilométeres távolságon belül valószínűleg nem akad párja.

Hátrány: nem túl hosszú életűek. Hamar eltörnek vagy valaki megfújja őket, ez pedig rossz ómen. Átlátszó és egyszerű, puritán személyiségre vall a dísztelen üvegpohár. Aki munkahelyén ebből iszik, mintha hazamenne, és az első keze ügyébe kerülő pohárból inna egy pofa csapvizet.

Valószínűleg nem fogyaszt kávét, poharát mégis lelkiismeretesen elmossa használat után. A pohár tulajdonképpen nem is sajátja, hanem cégtulajdon, de mióta az eszét tudja, itt dolgozik, és ugyanabból a pohárból issza a mindennapi vízadagját. Éppen ezért hajlamos bent aludni a munkahelyén, mert a megszokás nagy úr: otthoni állatfigurás csupra mintha egy idegené lenne.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS