2017. november 24. péntekEmma
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ha valaki roma és meleg: nem nyert

S. K. R., S. G. 2006. január 25. 23:00, utolsó frissítés: 22:51

Eleve #b#nem választhatnak#/b# egyes életpályákat a nők: a társadalom durván fele helyesli ezt, beleértve a nők egyharmadát.





A férfiak helyzetére kérdez rá először az a felmérés, melyet esélyegyenlőség-témában a Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) megrendelésére készített a CURS közvélemény-kutató intézet. A friss számadatok és százalékok boncolgatása következik.


ROMÁK


A magyarok inkább elfogadják a romákat, mint a románok, viszont a romák inkább a románokat kedvelik

KÉRDÉS: Mennyire gyakori a mindennapokban, hogy valakivel másképp viselkedjenek azért, mert ő... (A plusz 100 körüli érték alacsony, a mínusz 100 erőteljesen érezhető hátrányos megkülönböztetést jelent.)


A megkérdezettek 81%-a gondolja úgy, hogy a törvénysértők nagy része roma, 61% ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a romák szégyent hoznak Romániára, a megkérdezettek fele fél roma csoportokkal találkozni az utcán.

Körülbelül ugyanannyian vélik úgy, nem szabadna megengedni, hogy a romák külföldre utazzanak, "mert nevetségessé tesznek minket". A megkérdezettek egyötöde gondolja azt, hogy bizonyos bárokba, kocsmákba, üzletekbe nem szabadna a romákat beengedni.

KÉRDÉS: Milyen gyakran ér hátrányos megkülönböztetés bizonyos csoportokat a fenti helyzetekben? (A táblázat a "nagyon gyakran" és "gyakran" válaszokat összesíti százalékban. A maradék a "ritkán" és "nagyon ritkán" válaszok százalékait jelöli.)





MAGYAROK

A románok egyre differenciáltabban gondolkoznak a magyarokról

– derül ki a felmérésből. Az anyanyelvhasználattal kapcsolatban a megkérdezettek háromnegyede gondolja, hogy a magyaroknak csak a román nyelvet szabadna használniuk a közintézményekben. 54% nem ért egyet azzal, hogy az állam biztosítsa az anyanyelvű felsőoktatást a magyar diákoknak – ezzel az üggyel 34% ért egyet.

Távolságtartás esetén az 5-ös érték erős, az 1-es gyenge elutasítást jelöl. Kapcsolattartás esetén az 5-ös kifejezett elfogadást, az 1-es a minimumot jelenti. A minőségi skálán 15-ös kódolja az adott csoport iránti legnagyobb nyitottságot, az 1-es az elzárkózást


Az általános és középiskolában történő anyanyelvi oktatás biztosításával kapcsolatban egy enyhén pozitív attitűd érzékelhető: a megkérdezettek 46%-a ért egyet, 42% ellenzi, 12% nem válaszolt.

A megkérdezettek 85%-a gondolja úgy, hogy a romániai magyarok elég joggal rendelkeznek, 72% véli azt, hogy a román-magyar együttélés akadálymentesebb lenne, ha a két etnikum nem lenne politikailag megosztott, 45% pedig azt vallja, hogy a romániai magyarok érdekei különböznek a románokéitól.

A társadalmi rétegeket figyelembe véve megfigyelhető, hogy azok, akik úgy gondolják, a magyaroknak csak románul szabadna beszélni a közintézményekben túlnyomó többségükben idős, alacsonyabban képzett személyek, Bukarestben, Dobrudzsában, Moldvában, Olténiában és a Bánátban laknak (mindenik változó 80%-kal szerepel ebben a réteg-profilban).

Az anyanyelvű felsőoktatás pártján állók többnyire fiatalok és Erdélyben élnek.


NŐK ÉS FÉRFIAK

Az egész társadalom több mint egynegyede úgy véli, eleve alkalmatlanok egyes életpályákra a nők



Jelenleg nincs valódi női-férfi egyenjogúság Romániában – így vélekedik a megkérdezettek szinte fele (48%). Egyharmaduk szerint viszont igenis működik az egyenjogúság, 17% nem nyilvánított véleményt ebben a kérdésben. Mi áll a hátrányos megkülönböztetés hátterében?

A megkérdezettek szerint az egyenlőtlenséget az magyarázza, hogy "a nők többnyire otthon dolgoznak", állítja a megkérdezettek majdnem fele. Ezt a véleményt statisztikailag releváns többségben a nők, a 30 éven felüli középkorúak és idősek, valamint az elváltak osztják

A többség véleménye szerint a férfiak helyzete egyértelműen (25% szerint), illetve kisebb mértékben jobb (23% szerint) a nőkéhez képest


A felmérést végző kutatóintézet kiemeli, hogy a "a nők nem gyakorolhatnak bizonyos mesterségeket" kijelentéssel fémjelezhető előítéletet a megkérdezettek 40%-a osztja. A felmérésből kiderül, hogy ezt a vélekedést korra, nemre és más különbségekre való tekintet nélkül minden társadalmi réteg 35-45%-a osztja. 24% körül mozog azoknak az aránya, akik szerint "a keresztény erkölcs különbséget tesz nők és férfiak között".

Az összes megkérdezett egyötöde nyilatkozott úgy, hogy jelenlétében sikamlós vicceket mondott egy ellenkező nemű illető – érdekes, hogy a nem decens vicceket kifogásoló egyötöd 42%-a férfi.



A nők 9%-a számolt be olyan esetekről, mikor nemük miatt szóbeli agresszió érte őket. 7% válaszolta azt, hogy az utóbbi évben kapott tisztességtelen szexuális ajánlatot: közülük 18% nem árulta el, kitől; 29%-ot ismeretlenek zaklattak, 16%-ot munkatársaik, 12%-ot barátaik és 8%-ot a szomszédjuk.

Hogy a romániai társadalom a férfiakat favorizálja, ezt a véleményt nagyobb százalékban osztják a felsőfokon képzettek (63%), a 30 évesnél fiatalabbak (52%) és a városban élők (55%). Az idősek, a nyolc osztályt végzettek, a házasok és a vidéken élők 43-46%-a állítja, hogy nők és férfiak közt működik az egyenlőség.


SZEXUÁLIS KISEBBSÉGEK

Helyesli a társadalom egynegyede, hogy nem bűncselekmény már a homoszexualitás; 37% nem ért egyet



Öt megkérdezett közül négyet zavarna az, ha egy azonos nemű homoszexuális udvarolna neki, 75%-kát zavarná, ha kiderülne, hogy valamelyik családtagja homoszexuális, valamint a megkérdezettek kétharmadát az, ha kiderülne, hogy a gyerekük valamelyik tanára homoszexuális.

A homokosokkal szemben a társadalom egészében, rétegzettségre való tekintet nélkül érezhető a diszkrimináció. Szignifikánsan erősebben a fiatalok ítélik el a homoszexualitást.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS